Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben

ban és magánszemélyeknél fellelhető kéziratokból került kiadásra. Ezekben az epigrammákban is szerepelnek zsoltárváltozatok, átköltések. A gyű­jtemény az első önálló epigram­ma-kötet a német irodalomban, ami növeli jelentőségét)39 Olykor szoros korrelációt figyelhetünk meg, má­sutt viszont a szöveg igyekszik minél inkább illusztrálni a látványt. Ez nyil­ván abból adódik, hogy a kiadó fel­használt egy fametszet-kollekciót, amely eleve hasonló céllal készült, a költő pedig ehhez igazította művét. A német kiadók gyakorlatában meg­figyelhető, hogy egy-egy fametszet tematikus sorozata több költői fel­dolgozás képzőművészeti kiegészítő­jeként szerepel. A gyűjtemény utolsó részé­ben szerepel egy terjedelmes vers Szent Kristófról: Zu dem Bildnus des heiligen Christophori. Alcíme sze­rint az Johann Stigelius latin nyelvű művének fordítása. Az 1579-es kiadás közli a latin nyelvű eredetit is. A vers nagy szeretettel, szinte rajongással szól a Krisztushordozó (Christifer) óriásról. Az eredetileg idomtalan - Polüphémoszhoz hasonló - szörnyeteg volt, aki mégis Krisztust hordozva meg­kapta a nemesítő, szépítő átváltozást. Részletesen értelmezi a tengeren való haladás lehetséges jelentését, eközben szokott módon használja a hagiográfi- kus látásmód allegorikus eljárásait és nyelvezetét. A bot, amelyre támaszkod­va előre halad és gázol az ellenséges vízben, az tulajdonképpen az isteni szó út­mutató ereje. Mivel határtalan veszélyek leselkednek az Evangélium tanítójára, ezért e hős a tengeren át a hullámok között halad előre, mindenütt köröskörül fenyegető szörnyek mutatkoznak. A szövegben a „Baum” alak szerepel, amely - mint köztudott - élő fát jelent, s ebben teljesen megegyezik a gótika-reneszánsz Szent Kristóf-ábrázolásával, ahol gyakran kilombosodó, leveleket hajtó bottal fes- tették-mintázták. Ugyanis a tanítás sok jó gyümölcsöt terem és szolgálja a doktort és az egyházat. Előjön a parton az öregember a lámpással, ő jelenti a prófétákat, akik még Krisztus születése előtt jövendölték eljövetelét és tanúságtételükkel minket erősítenek. Kristóf kenyeret és halat visz magával tarisznyájában, ez a kegyesek számára a táplálék, mégha az istentelenek a vesztüket is akarják. 39 TRUNZ, 1932,68-74. 343

Next

/
Thumbnails
Contents