Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

A zsoltárköltészet változatai Ambrosius Lobwasser műveiben

Több alkalommal is betöltötte a rektori tisztséget, így 1566-ban, 1568-ban, 1570- ben, 74-ben és 76-ban. 1580-ban nyugalomba vonult, ezután írta öregkori jelentős művét, a verses biblia átdolgozást. 1585-ben halt meg, a königsbergi dómban temették el egyetemi funerációs pompával.10

Az első Lobwasser-biográfiák nem emlegetik szerzőnk konfesszionális hovatartozását. Kristoph Hartknoch, lutheránus historiográfus 1686-ban úgy látta, hogy Lobwasser Isten szavához és a mi Formula Concordiae-nkhoz igazodott mindenben. Erich Trunz olyan humanistának íija le, aki vallási nyitottsággal figyelte a körülötte zajló konfesszionális folyamatokat. Azt is érdemes megjegyezni, hogy két katolikus egyetemen is tanult Franciaországban, majd utána ugyancsak a katolikus Bolognában. Bourges-ban eltöltött évei során sem vált automatikusan kálvinistává. 1565-ben vívták Königsbergben a leghevesebb harcot az igazhitű lutheránusok a kriptokálvinisták ellen, amikor Lobwasser zsoltárfordításán dolgozott. Azt nagyon nehéz eldönteni, hogy maga konfesszionális kérdésekben önmaga számára milyen döntést hozott. Pályafutása során soha nem kényszerült emiatt semmilyen konfrontációra senkivel. Ez még zsoltárfordításának paratex- tusaira is érvényes. Friedrich Albrechthez intézett ajánlásában hivatkozott Luther zsoltárfordítására, mondván, az ő műve sem születhetett volna meg annak követése nélkül. Részben hivatkozott a genfi zsoltárok szövegértelmező metódusára, mondván, ami másutt zavaros vagy nehezen érthető, annak tiszta értelmezését kaphatjuk a francia zsoltároktól.

Heidelberg, a humanisták városa, elsőként nyílt meg a francia kulturális befolyás előtt. 1562-ben III. Frigyes pfalzi választófejedelem elsőként a német fejedelmek között, csatlakozott a kálvini irányzathoz. Még 1559-ben Th. Beza elfogadta a választófejedelem meghívását és ellátogatott Heidelbergbe, ahol beszámolt készülő zsoltárfordításáról. Paul Schede Melissus igazi vándor humanistaként megfordult Bécsben, Párizsban, Genfben, Besangonban, Hollandiában, Rómában. Útjai során megismerkedett a komponista Claude Goudimellel, Orlando di Lassoval. A pfalzi választó 1572-ben meghívta az udvarába és megbízta a hugenotta zsoltárok németre fordításával és kiadásával. Melissus igen jó barátságban volt Goudimellel és Bezával, nagy hatással volt rá a Pléiade költői programja. 1571-es genfi tartózkodása után csatlakozott a kálvinizmushoz, még ugyanebben az esztendőben hozzálátott a zsoltárok átköltéséhez. Nemzetközi tapasztalati, költői hírneve, konfesszionális elkötelezettsége és kapcsolatrendszere mind amellett szólt, hogy ő alkossa meg az első német nyelvű teljes hugenotta zsoltároskönyvet. 1572-ben a választófejedelem költségén megjelent az első ötven zsoltár átköltése. Ebben közvetlenül és közvetve igen jelentős szerepet játszott a Szent Bertalan éj és annak következményei. A hugenotta elit számos kiemelkedő tagja Pfalzban keresett menedéket, így pl. Daniel Tossanus, aki csakhamar a heidelbergi egyetem vezető tanára lesz.

Azonban mégsem fejezte be megkezdett művét Schede Melissus, mert a következő esztendőben megjelent egy teljes zsoltároskönyv, amelyik szerte a kál10 Erich TRUNZ, Ambrosius Lobwasser. Humanistische Wissenschaft, kirchliche Dichtung und bürgerliches Weltbild im 16. Jahrhundert, Altpreußische Forschungen, Historische Kommission für ost- und westpreussische Landesforschung, Königsberg, 9. Jahrgang, 1932, 28-97.

326