Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Újfalvi Imre debreceni kiadványa: Spethe-Szenci zsoltárai, németországi párhuzamok

hat az adott sor szótagszámára, rímelésére. Ez nagyobb horderejű beavatkozás, mert a verssor és a strófa metrikai karaktere torzulhat el. Néhány példán szemléltetjük a szövegrontás változatait. Különösen a VIII. Psalmusban találunk erős beavatkozásokat. 3/2. Mellyeket az te kezeid formálták — Mellyeket az te uyaid formáltac (1607,1608,1612.). 3/4. Es szép rendel mind az Csillagokat — Es Bép rendel az soc czillagokat. (1607, 1608, 1612.) 4/4. Kiről Fölsegednek van nagy gondgya — Kiről fölségednec van illy gongya? (1607, 1608, 1612.) 7/2. Mind hegyen es völgyön $lö vadakat — Az hegyen es völgyön elő vadakat, (1607,1608, 1612.) Mely esudalaos (sic!) az te neved nekünk — Melly czudálatos az te neved náluncl (1607,1608,1612.) Az LI. 7/7-8.

Kiért örökke teged en nyelvem dicsir Kiért örökké teged en nj elvem

Es enekel kegyességedről. Diczér, es énekel kegjességedröl.

Itt többszörös hiba keletkezik, mivel a 7. sor szótagszáma kettővel megnő (dicsir), a 8. pedig ennyivel kevesebb, de a rímhatás is sérül, mivel a 7. sor eredeti sorvége megváltozik, így kioltódik az 5. sorvéggel való egybecsengés (üdvességem). XC. 5/6. Hogy ha töb avagy nyolczvan esztendő — Hogj ha töb tehat nyoltzvan esztendő. 6/3. El kél eleiünknek minden ekessege — Elkél éltünknec minden ékessége (1607, 1608, 1612.) XCI. 1/4. Nyukszik árnyékában. — Nyu- goßik árnyékában. 3/4. Az röpőső gyors nyiltul — Az rőpóZő gyors nyíltól. 6/5. Ezek teged nagy szépén — Ezek tegedet (1607,1608,1612.). Cili. 5/1. Es hogyha bűnökkel ö meg bantatik — Es hogyha bűnünkkel ö megbantatic. 6/5. Eo el fordittya szinten mely meszsze — Ö elforditya szinte mint melly meszsze. (1607, 1608,1612.)

A szövegösszevetés azt bizonyítja, hogy az 1632-es kiadvány szövegváltozatai - pontosabban szövegrontásai - nem származhatnak Szenei korábbi - 1607, Her- born, 1608, Hanau, 1612, Oppenheim - németországi kiadásaiból. Mindhárom kiadás - minden tekintetben - lényegesen magasabb színvonalú. Egyetlen szempontból veheti fel azokkal a versenyt Fodorik Menyhért kötetkéje: a strofikus tudatosság és következetesség érvényesítésében. Ennek egyik oka mindenképpen a latin szövegpárhuzamok közlésében rejlik, ez mintegy garantálta a magyar hasonló strukturáltságát.

Az ortográfiainak látszó fogyatkozások azonban meglehet, a nyomda mostoha feltételeire, adottságaira vezethetők vissza. A Fodorik-nyomda adottságait, jellemzőit fokozatosan romlónak, kedvezőtlennek ábrázolja a nyomdatörténeti szakirodalom: „Rheda Péter halála után a város a tipográfia irányítását Fodorik Menyhért deákra bízta, aki kompaktor, vagyis könyvkötő volt... A deák jelző mutatja, hogy magasabb iskolákat végzett, az általa kiadott művek tanúsítják, hogy a könyvnyomtatásban is jártas volt, ha azt a fokot nem is érte el, mint a két Rheda.”46 A vele kezdődő korszakban azonban kedvezőtlen folyamatok zajlottak: „...száz év alatt az eredeti betűkészlet, a felszerelés meglehetősen tönkrement.

46 BENDA Kálmán-IRINYI Károly, A négyszázéves debreceni nyomda (1561-1961), Budapest, 1961, 27, 29-39299