Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Újfalvi Imre debreceni kiadványa: Spethe-Szenci zsoltárai, németországi párhuzamok

és továbbélését. A reformáció antropológiai és művészetelméleti rendszerében ennek minden esetben az isteni és emberi szó egyensúlyának aktuális értelmezése ad konkrét tartalmat, ugyanakkor szab határt is. Azon kívül a latin nyelvű zsoltárköltészetnek, úgy látszik, kevésbé kell ragaszkodnia, részletesen kitérni az Isten szava és az igaz tanítás elterjesztésére, részletes feltárására, mert műveltebb olvasóinál eleve lehetett feltételezni a teológiai alapismereteket. Ez az előfeltevés lazította a szoros teológiai tankövetést, és nagyobb teret engedett az összetettebb nyelvi-poétikai teljesítménynek. A latin fordítások mellett szól még a templomi kóruséneklés és koráléneklés kiterjedt német gyakorlata.

1610-ben jelenik meg Kasselben Móric fejedelem utasítására az egyháztanács és konzisztórium egy rendtartása: Ordnung unsers von Gottes gnaden Moritzen Landgravens zu Hessen...Wie es mit unserm zu Marpurk bestellten Consistorio und Kirchen Rath gehalten, und was von demselben in Geistlichen und denselben anhangenden Sachen, verrichtet und verhandelet werden soll, Cassel, Wessell, 1610.39 A rendtartás egyaránt szól az egyháznak és az iskoláknak. Ott, ahol a latint tanulják, és jól tudják, ott prédikáció előtt és este, amikor viszonylag csak kevés ember van jelen, akkor lehet énekelni latin zsoltárt vagy introi- tust. A falvakban azonban és a városokban is nagyobb részt német nyelvű legyen az éneklés. Az ének ünnepnap fél, munkanap negyed óránál ne legyen hosszabb.40 Ugyancsak a hesseni Verbesserungswerk egyházkormányzata adta ki az 1607-es szinódus határozatait, amely önálló fejezetben szabályozza az egyházi éneklés rendjét és követelményeit TV. Von den Gesängen című fejezetében.41 A zsoltárok Lobwasser psalmusai, amelyeket a legkülönfélébb liturgikus alkalmakra használhatunk; azokban a városokban, ahol erre megvan a lehetőség és alkalom, a négyvagy többszólamú éneklést javasolja! A legnagyobb ünnepeken azonban a legismertebb, legalkalmasabb énekeket kell használni: a zsoltárok mellett más lelki énekeket is énekelhetnek. A gyülekezetben gondoskodni kell arról is, hogy a harangozó és a sekrestyés egy táblácskára írja fel az adott istentisztelethez használt zsoltárok és énekek számát, amit ki kell függeszteni a templom bejáratánál, hogy azt mindenki olvashassa és így tájékozódjon.42

39 Marburgban az Universitätsbibliothek X2002/1060# jelzetű kötetét használtuk.

40 Uo., 22. „...mag underweilen im anfang ehe die gantze Gemein zusammen kompt/ und zur Vesper wann ohn das wenig Leut vorhanden/ ein Lateinischer Psalm oder Introitus gesungen werden/ doch das auff den Dorffen durchauß/ in Stetten aber mehrer theils allein/ teutsche Gesenge/ in gemeinen brauch seyen und bleyben.”

41 Abscheidt deß zu Cassell Dominica Quasimodogeniti, Anno M.DC. VII. gehalten Synodi, Gedruckt zu Cassell, durch Wilhelm Wessel. X2002/1119# jelzetű kötetét Marburgban, az Universitätsbiblio- thekben tanulmányoztuk.

42 20. „...der Gesang Gott sey gelobet/ oder sonsten aus dem Lobwasser/ der 23:103.111. Psalm, nach gelegenheit und anzahl der Communikanten/ wie dann auch/ vor der Predigt/ ein Psalm aus dem Lobwasser/ und über dieses in den Stätten/ darin man die gelegenheit haben mag/ 4. oder mehr vocum gesungen werde. Auf die hohe Festa aber werden die gewöhnliche Kirchengesänge auch billich behalten. In den Wochenpredigten aber/ können/ den Psalmen aus dem Lobwasser/ auch andere Christliche bißhero gehreuchlich gewesene deutsche Gesänge gesungen werden./ und damit der gemeine Mann umb so viel mehr erbawet werde/ und den Lobwasser mitsingen könne/ wehre es dienlich /daß die Psalmen/ so in der Versamblung gesungen werden sollen/ jederzeit von dem Glöckener oder Opferman/ der sich des Psalmens hey den/ so die Predigt halten wirdt/ zuvorderst zu296