Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
Újfalvi Imre debreceni kiadványa: Spethe-Szenci zsoltárai, németországi párhuzamok
alapvető kérdésekre keresi a választ a német nyelvről, emberi és isteni szó kapcsolatáról, a zsoltárköltészetről.29 Spangenberg - a protestantizmus több más alkotójához hasonlóan - a hitújítás eredményeként különleges nyelvi-irodalmi- költészeti és zenei értéket tulajdonított a német kultúra korabeli alkotásainak. Itt is jól kirajzolódik az esztétikai és üdvérték kettősségének szoros összefonódása, de sajátosan eltérő természetük is. „Nékünk ugyanis németeknek Isten különleges muzsikát és költészetet ajándékozott, ebben Isten lelki embere, Luther doktor egy minta és különlegesen gazdag mester volt, akinek a munkáját mások folytatták.... különösen Burgkhard Waldis, Gammersfelder, doktor Ambrosius Lobwasser és mások. Ahogyan a mi korszakunk előtt is, az első egyház templomaiban elkészítette néhány szent atya és tanító a keresztényeknek az írás üdvös szavait művészi versekben, rímekkel, vagy hogy hallható, bájos, kellemes hangjegyekkel, ennélfogva pedig mindkét egyházban, a latinban és a görögben szép dallamokat, himnuszokat, responsoriumokat, szekvenciákat, antifónákat és versiculusokat és más szép énekeket (úgy azokat a Szentírásból vették) írtak, és ezt Prudentius, Sedulius, Ambrosius és mások végezték buzgón... a hit érzelme-szenvedélye (Glaubens Affectus) nagyon művészien, és a szavak erejével (energia verborum) nagyon szépen lesz kifejezve, és különösen az epifonémák és rövid kifejezésekkel kellemesen és tisztán, teljesen adottak... Ezért írja Luther doktor is a zsoltárok utószavában, hogy a zsoltárok kedvessége és édessége három részből áll: a grammatikából, a zenéből és a teológiából, hogy a szó díszesen, tetszetősen és művészien megformált legyen; és az ének és a dallam édes, kedves és jól hangzó legyen, amelyek azonban egybe hangzanak, a szép szöveg és a dallam; ha pedig a harmadik, mégpedig mint lelki értelem és hívő lelkűiét azokhoz járulnak, tehát így lesznek a zsoltárok igazán kedvessé és édessé, kegyessé, minden szomorko- dó, szerencsétlen lelkiismeret számára, akik egyébként a bűn szorongásában mindenféle szükségben és nyomorúságban is vannak. így segít pedig a muzsika (mondja Luther) mint az Istennek egy csodálatos adománya és teremtménye.”30 29 Cyriacus SPANGENBERG, Der gantze Psalter Dauids, Darneben alle andere Psalmen und Geistliche Lieder/ im alten und newen Testament/ sampt vielen Danksprüchen der lieben heyligen Gesangsweise gefallet, Frankfurt am Main, 1582. A HAB Alvensleben Ba 101 jelzetű kötetét tanulmányoztuk.. 30 Vorrede: Aber dieweil uns Teutschen Gott auch unsere sonderliche Musicam und Reimenkunst gegeben/ darinnen der selige Mann Gottes/ Doctor Luther/ ein außbundt und sonderlicher kunstreicher Meister gewesen/ der mit etlichen wenig Psalmen andern gute anleitung geben/ sind auch die jenigen so jhm hierinnen gefolget (ob sie gleich seinen hochreichen Geist nicht erreichen können) lobes und ehren wehrt/ denn sie damit andern zu dienen/ jren fleiß nicht vergebens noch übel angelegt/ sonderlich der Burgkhard Waldis/ der Magdeburgius/ der Gammersfelder/ Doctor Ambrosius Lobwasser und andere.... Wie denn auch vor unsern Zeiten/ unnd zwar bald auch in der esten Kirchen/ etliche heylige Vätter und Lehrer Christlichen fleiß angelegt/ der Schrrifft heylsame wort in artige rhythmos, Versen und Reimen zu bringen/ oder doch sonsten unter liebliche/ holdselige unnd wol lautende Noten zu setzen/ daher denn beyde in der Griechischen und Lateinischen Kirchen/ die schönen Melodeyen/ hymni/ Responsorien/ Sequentzen/ Antiphen/ Versiekéin/ und andere schöne Gesänge (so auß der Schrifft genommen worden) herkommen sind/ unnd haben Prudentius/ Sedulius/ Ambrosius und andere jren fleiß gethan/ Wie auch Lutherus unser Teutschen Kirchen mit seinen Geistreichen Psalmen gar wol gedienet... werden dadurch die Glaubens Affectus sehr örtlichen/ und die energia verborum gar schön außgedrückt/ und sonderliche die Epiphonemata, und kurzen häuptsprüchlin/ wol und fein rund gegeben... Daher schreibet auch Doctor Luther über 291