Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A kulturális és az önreprezentáció feszültségei - Filiczki János verses ajánlásai Szenei Molnár Albert zsoltároskönyvéhez
bibliai lokus párhuzama is. Scita lováé, sanctaque sacrata oracula legis Nocturna versato manu, versato diurna. Horatius, Ars poetica, 269. Horatiusnál: „Vos exemplaria Graeca nocturna versate manu, versate diurna. (Ti görög mintáitok éjjel/ s nappal szüntelenül forgassátok kezetekben.” Muraközy Gyula fordítása) 4Visszatérve a kézirathoz: kirajzolódik a vers szerkezete, annak hármas tagolása. Az első hét sor általánosságban dicséri az Istennek tetsző életet, aki helyes úton jár, ez a testnek-léleknek szerencséje, aki a jó példákat követi, aki az üdvösségre rámutat, aki a kegyes élet védelméhez elvezet. Felix ille animi: felix et corpore toto: felix forte bona: qui recto tramite VERI Progreditur, justi cultor, timidusq IEHOVAE: Qui sanctae sectatur opes pietatis, et imo Pectore jußa DEI noctesq diesq revolvit: Qui bono exemplo cunctis praeeundo, salutis Monstrat iter, vitaeq aram, portumq recludit. A következő két rész valójában terjedelmes aposztrophéval fordul a hazához, majd kisebb terjedelemben Molnár Alberthez, néhol ez a kettő össze is fonódik elválaszthatatlanul. A Dulcissima Patria allegorikus személyként jelenik meg, akinek itt azonban nincsenek olyan karakterisztikusan feminin attribútumai, mint a Hungária című versben láthattuk. Sőt, inkább heroikus jellemzőit figyelhetjük meg, amelynek lényeges része a törökkel szembeni küzdeni tudás, önfeláldozás; bár a szenvedések elviselése is fontos eleme a harcokban részt vevőnek. Bibliai párhuzamként a Góliáttal - a török hatalmas erejével - küzdő Dávid (vagyis a Patria) jól ismert története jelenik meg, amely a 16. század irodalmában, műveltségében gyakran szerepelt a magyarság biblikus megfeleltetéseként. (Ott láthatjuk Sebastian Glaser Elegia scripta in qua Ecclesia Christi Germaniam hortatur ad Pannoniae defensionem címlapmetszetén is 1545-ben.) A Patria ugyanakkor gazdag spirituális-konfesszionális képességek gerjesztője, ösztönzője is, amely alkalmas a korábbi, hazuggá vált hit megújítására, a megújított igaz religio terjesztésére, pásztorainak támogatására, kultúrájának elismerésére, alkotó tehetségeinek ünneplésére és megbecsülésére. Azonban a Patria tehet képessé az igazi bűnbánat felismerésére és gyakorlására is. „Ennélfogva nagyon kedves nékem a haza, a legnagyobb Atya isteni hatalma után, élvezni a békéjét és erejét; vágyakozol arra, hogy megint életet adó helyzetet teremtett, az isteni juppiteri törvénynek határozatait, szentséges 248
