Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben
de ez a párhuzam előnyös a magyar pólusnak is, hiszen a komparativitás a hasonlóan előnyös jelenségeket, értékeket veszi számba és jeleníti meg a német kulturális közeg számára. Ez az eljárás Szenei latin nyelvű és Németországban megjelent művei esetében könnyedén működik és hat, de a már itthon kiadott magyar nyelvű munkák továbbra is alkalmazzák a Nagy Károly-párhuzam változatait, így a Discursus de summo bono ajánlása 1630-ban megismétli: „De soha nem olvassuk töb, jelesbb, főbb Scholaknak fundálását, mint Carolus Magnus Imperatorságában. Mert ennek indításából, kezdéséből eppitetet vagy uyitatot az Papiai és Paduai Olasz országban, Párisi és Tolosai Franciában; Prágái Czeh országban. Ezeknek utánna való időkben-is, mind az mi időnkig Nemet Országnak föfö helyein, mind nevekedet számok az Gymnasiumoknak és Academiáknak; mellyekböl sok tudós bölcs emberek származtanak, és számtalan hasznos könyvek bocsáttattak ki. Es mi Országunkban-is voltának kegyes Fejedelmek...” Magyar párhuzamként megjelenik Mátyás király, János Zsigmond, Báthori István majd Bethlen Gábor. (János Zsigmond hitbéli eltévelyedése miatt, Báthori pedig a lengyel királyi trónra távozás miatt nem tudta ezt a szerepet igazán betölteni.) Ebben a múlt-történelem konstrukcióban a magyar történelem és kultúra legfontosabb kontextusképző tényezője és mintaadója Németország, majd a protestáns Németország lesz. Meghatározó emblematikus személyiség ebben az összehasonlításban Nagy Károly és genealógiailag leszármazottja: Hesseni Móric.12 Források sokasága állhatott Szenei Molnár rendelkezésére a Nagy Ká- roly-minta megalkotásához, azonban meghatározó forrása bizonyosan a Scholae Lavinganae című munka volt. Abban is követi a mintaadó Sturm-művet Szenei, hogy saját munkáját ugyancsak nevezetes uralkodói saijnak, hesseni Móric fiának dedikálta. Az előszó pozíciója mindkét mű esetében azonos, a szerzők nagyon fontos egyházpolitikai, kulturális és művelődési, pedagógiai, nyelvi programjukat jelentik be széles nyilvánosság számára. Azonban más tanulságai is voltak ennek az értekezésnek Szenei Molnár számára. A strassburgi akadémia működésére vonatkozóan számos Sturm-művet is tanulmányozhatunk, hiszen több részletes, nyomtatott tervezetet, tanulmányi és képzési rendet adott ki, amelyek valahogyan csatlakoztak Sturm legtágabb tudományfilozófiai-tudományelméleti rendszeréhez még akkor is, ha ezek némelyike gyakorlatias ismereteket is rendszerezett és közölt.13 Sturm számos írása 12 A német szakirodalom sokszor és kimerítően tárgyalja a 16. századi folyamatot, amikor Nagy Károlyt az anyanyelvi norma és általában az anyanyelvű kultúra meghatározó kezdeményezőjének tartották. Vő. Anja STUKENBROCK, Sprachnationalismus Sprachreftexion als Medium kollektiver Identitätsstiftung in Deutschland (1617-1945), Berlin-New York, Walter der Gruyter, 2005. Ezt mutatja be a Historisch-systematische Darstellung sprachideologischer Entwürfe című fejezet. „Neben den humanistischen Anknüpfungspunkten sind die Hinweise auf das Bemühen historischer Persönlichkeiten um die deutsche Sprache von Bedeutung. Eine herausragende Rolle spielt dabei Karl der Große: Schon früh habe er, betont Justus Georg Schottelius, »den Teutschen einen Weg zeigen wollen / wie das Vaterlandes Geschichte von dem Untergange zubehüten« sei.” 70-71. 13 IOANNIS STVRMII AD WERTEROS FRAtres, Nobilitas literata. Liber Vnvs, Argentorati, 1556. Schola Argentinensis, Hoc est, Epistolarum Ioannis Sturmii Classicarum et Academicarum schéma- tismoi, Argentorati, Rihelius, 1571; Academicae Epistolae Vrbanae loan. Sturmii lib[er] 1 Lib. 1 Straßburg, Rihel,i569. 222
