Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
III. Szenei Molnár Albert nyomában Strassburgi Sturm-hatások és minták Szenei Molnár Albert műveiben
kulturelle Rang der Germania gegenüber Rom und Italien offenbar: at nunc Tiberis in Rhenum Danubiumque fluxit, nostro aevo Apollinem cum Musis Heliconem Parnassumque deseruisse et amoenos Hercyniae saltus occupasse videmus. migravit Graecia in Germaniam....virtutis ergo Germani Carolusque aucti sunt iure Quiritum.”7 (Károly erényekben gazdag élete összhangban van a régi germán erkölcsökkel és - ahogyan Aventinus azAnnalesben mondja - ellentétben a gallok és az itáliaiak gőgjével, hibáival és kapzsiságával.)7 8 Itt a translatio Musarum gondolata nem egy műre vagy egy alkotóra, hanem egészében Nagy Károly birodalmának görög-római örökségére, illetve annak áttelepítésére vonatkozik. Johannes Cuspinianus latin nyelvű munkáját {De Caesaribus atque Imperatoribus Romanis) 1540-ben németre fordította Caspar Hedio, amely aztán többször is Melanchthon előszavával jelent meg. Már Cuspinianus művében is Nagy Károly legfontosabb értékei között említette kultúrateremtését, az oktatás - különösen az egyetemek - támogatását. Hedio és Melanchthon ezt tovább erősítette, de még jobban nyomatékosították német jellemzőit, egyértelműen kiemelkedő nemzeti hősként ábrázolták: „dieweil er... gantz vnd gar eyn German vnnd Teütscher gewesen ist.”9 A két ifjú grófhoz intézett ajánlásban Sturm arra kéri azokat, hogy apjukhoz hasonlóan támogassák a jövőben is Hornbach és Lavingen iskoláját. U- gyanakkor Nagy Károly tetteiben felmutatja azokat az erényeket, amelyekkel rendelkeznie kell egy birodalmi tartománygrófnak. Egyformán kell őrködnie a katonai, vitézi erények ápolásán, és a kultúra-oktatás támogatása is uralkodói kötelesség. A württembergi hercegek a tübingeni egyetem alapításával és támogatásával o- lyan intézményt teremtettek, amely segít feléleszteni az antik szellemi örökséget: Arisztotelész és Platón, a sztoa és Zénón hagyatékát. Az ifjú hercegekhez intézett ajánlás tulajdonképpen erénykatalógusnak tekinthető, amely egyben intelemként is értelmezhető. Az uralkodónak jobban meg kell becsülnie hivatalnokainál, tisztségviselőinél a tudományos képzettséget, mint a nemesi származást. Az államnak és a filozófusoknak legjobb és legszebb fegyvertárai az iskolák. Ehhez az alapot a keresztény államerkölcs képezte, mert, ahogyan Sturm mondta: ,A filozófia a bölcsesség tanulása, amelynek része a legjámborabb istenfélelem. Mert a keresztény uralkodónak jól elrendezett intézkedésekkel arról kell gondoskodnia, 7 Vő. Karl der Große in Renaissance und Moderne: zur Rezeptionsgeschichte und Instrumentalisierung eines Herrscherbildes Hrsg. Franz-Reiner ERKENS, Berlin, Akad.- Verlag, 1999. Ebben a kötetben olvasható: Uta GOERLITZ, Karl der Große, lateinisch und deutsch Lateinische Karls-Rezeption und ihre Umsetzung in den volkssprachlichen Diskurs bei Johann Aventinus, Johannes Cuspinianus und Caspar Hedio, 39-54. A tanulmány a rendkívül gazdag 16. századi Nagy Károly-recepciót vizsgálja, amelyben jelentős szerepet játszott a reneszánsz szemlélete, latinul éppúgy mint németül, de a reformáció is igyekezett megalkotni a maga Nagy Károly-képét. 48. „...wie Rom, das caput mundi, als urbs orbis domina, deserta, orba, effoeta, Germanos Carolumque Magnum accivit, adoptavit, civitate et iure Quiritium donavit.” 45. 8 Uo., 48: „Karls tugendhaftes Leben steht in Einklang mit dem vetus Germanorum mos und in Kontrast zu den, wie Aventinus in den Annales ausführt, vicia, superbia atque avaricia, der Galli und Itali...” 9 Uo., 51. Vö. Hartwig KEUTE, Reformation und Geschichte: Caspar Hedio als Historiograph, Gottingen, 1980. 220
