Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
A marburgi magyar peregrináció és a Verbesserungswerk kapcsolata
gondos beírása emlékeztet a possessorra: „Collectio Levaiana seu tractatus varii Theologici, Physici, Iuridici et Politici editi Annis (1609-1619). In hoc volumen collecti, opere Thomae Suba Lévai, Anno 1619.” A kötet 49 disputádét tartalmaz, amelyből huszonkettő marburgi keletkezésű és hat magyar szerző műve: Lévai Suba Tamás, Muraközi Dús Márton, Pataki Füsüs János, Nádudvari Szabó Gergely, Tornai Pásztor Ferenc, Szilvási K. Márton disputái. A többi szerző között találjuk G. Schönfeldiust, Wetzeliust, J. Combachiust; a magyar szerzők közül többen - kéziratos beírással - egymásnak dedikálták műveiket: Muraközi Dús Lévainak, Tornai Pásztor Lévainak, Szilvási Lévainak. A külföldi tanulótársak közül a lengyel G. S Gaiowski - Herbornból! - ajánlotta két művét is kéziratos dedikációja szerint Lévai Suba Tamásnak.34 A gyűjteményes kötet meglepően tematikus összeállítás: a benne szereplő írások döntő többsége kapcsolódik a reformáció centenáriumának - vagyis az 1617-es esztendőnek - a megünnepléséhez. Német földön hatalmas jelentősége volt a protestantizmus első száz esztendejére való megemlékezésnek, korabeli források tömkelegé jelent meg és kiterjedt szakirodalom tekintette át utóbb az eseményeket és a megjelent műveket. Az 1617-18-ban Németországban tanulótartózkodó magyarok is szemtanúi voltak az eseményeknek, olvasói az ekkor megjelent műveknek. A sárospataki kötet azt bizonyítja, hogy Szikszai D. István nagyon is tudatosan szemlélte maga körül az ekkori szellemi mozgalmakat és olyan gyűjteményt szerkesztett, amely reprezentatív válogatás a Heidelbergben tevékenykedő kiemelkedő pfalzi tudósok centenáriumi témájú műveiből. így természetesen szerepel D. Pareus, H. Alting, S. Stenius és A. Scultetus több műve. Szenei Molnár Albertnek két munkája is olvasható a gyűjteményben: a Secularis Concio Evangelica és az Idea Christianorum. Nagyon tanulságos ez abból a szempontból is, hogy a kortárs Szikszai mennyire szervesen összetartozónak, és a német kontextusba szorosan illeszkedőnek tekintette ezeket a Szenci- műveket. (Jobban összetartoznak, mint azt utóbb a magyar korszakkutatás érzékelte és bemutatta.) Megtaláljuk még a magyar szerzők közül Geleji Katona István, Korodi Bedö Dániel, Bakai György, Jászberényi Mátyás, Szikszai D. István, Tiszabecsi Tamás, Varsányi István, Tállyai Putnoki János egy-egy, ebbe a témakörbe sorolható művét is. A kolligátum egyben azt is szemlélteti, hogy a centenáriumra való emlékezés mennyivel kiterjedtebb és összetettebb volt Pfalzban, mint Hessen-Kasselben. Ebbe sok magyar - itt szereplő írásaival - be is kapcsolódott. Móric Landgraf tartományában a Verbesserungs werk még akkor is tartó folyamata és csatározásai ellentmondásossá tették a lutheri reformációra való emlékezést: nem csillapult a lutheránus-református kontroverzia, egyben az egész reformáció múltszemlélete áldozatává esett a jelen küzdelmeinek A Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtárának A 274 jelzetű 34 A marburgi professzorok közül szerepel a kötetben G. Schönfeldius, Wetzelius, J. Combachius egy-egy műve. Ugyancsak Sárospatakon őrzik Szikszai D. István SS. 265 jelzetű vaskos kolligátumát, amelynek kötéstábláján kívül olvashatjuk az SDSZ monogramot és 1619-es dátumot. Belül itt is Szom- bathi János kézírásával szerepel a gyűjtemény eredetére vonatkozó bejegyzés. A kötet 39 művet tartalmaz, ebből csak három marburgi eredetű disputáció (Thomai Pásztor Ferenc, Lévai Suba Tamás és Muraközi Dús Márton), minden más heidelbergi nyomtatvány. 209
