Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)

Arbor Haereseon A wittenbergi történetszemlélet ikonográfiái ábrázolása Szegedi Kis István Speculum pontificum Romanorum című művének 1592- es kiadásában

II. Az eretnekfa

A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtárában őrzik a Speculum.... 1592-es kiadásának egy példányát, jelzete: BK. O. 1134.16 E példányt több mint harminc esztendeje ismerem, már régen tudomásom van annak jelentőségéről. A könyv eredetileg kötetlen volt, valamikor a múlt században kaphatott ideiglenesen vékony papírburkolatot. Az utóbbi években az OSzK restaurációs műhelyében félbőr, keménypapír végleges kötést kapott. A könyv provenienciájáról igen keveset tudunk. A címlap versóján ke-rek bélyegző lenyomata: „Bibi. Bernhard. Vrat.”, vagyis valamilyen könyvtár tulajdonában lehetett, amelyről azonban azt sem sikerült megállapítani, hogy az magánszemély, vagy valamely más könyvtár. Azt viszont bizonyosan tudjuk, hogyan jutott jelenlegi helyére. A Bécsben orvosi tanulmányokat folytató Baranyi Elek - későbbi hódmezővásárhelyi orvos - vásárolta egy bécsi árverésen 1898-ban, az ő nagylelkű adományából került 3000 más, igen becses könyvvel együtt egykori iskolájának bibliotékájába. A kötet teljesen ép, sértetlen, de nem ez, hanem a címlap után beragasztott folio nagyságú fametszet válthat ki nagyobb érdeklődést. A metszet ugyancsak sértetlen, behajtogatva helyezkedik el a címlap után.

A jó rajzolatú metszet könnyen áttekinthető látvány, három szintre tagolódik. Az alsó szinten látjuk a grafikailag legigényesebb részt: stilizált talajon, két nagyobb fűcsomó között fekszik az ördög. Kezén-lábán hatalmas karmok meredeznek, combját vastag, hosszú szőrzet fedi, karján is dús szőr látszik. Feje a disznóéra emlékeztet orrával, nagy agyarával, homlokából csigába görbülő szarv ágazik ki. Testéből hatalmas fa sarjad, melynek gyökerei fejébe, mellkasába,combjába kapaszkodnak, a legvastagabb gyökér pedig egyenesen a szívéből nő ki. A fa legalsó száraz ágára egy kartust akasztott a metsző, amely eligazító szöveget tartalmaz a látványhoz: Satan ex cuius corde tanquam haereseon radice et stirpe extitit. A talajra támaszkodva jobbra és balra is egy-egy kartus, benne egyházatyáktól származó idézetek, amelyek az eretnekekre vonatkoznak. Az egyik szerzője Irenaeus, a másiké pedig Augustinus. A hatalmas fa hét-hét ágat hajtott jobb és bal oldalra. A hat legfontosabb eretnek neve a törzsön elhelyezkedő nagy átmérőjű körökben olvasható, alulról fölfelé haladva a következő sorrendben: „SIMON Magus primus patriarcha haereticorum, anno a Christo passo 6., VALENTINUS

2. patriarcha, anno 110., CERDO tertius patriarcha, anno a Christo passo 110, ARTEMON 4. patriarcha haereticorum, anno 167., NOVATUS Operista 5. patriarcha, anno 220., ARIUS 6. patriarcha, anno a Christ, passo 290.” Bal oldalon 64 levelet számlálhatunk meg, jobb oldalon pedig 51 levél található, összesen 115. Legfölül, a két legvastagabb ág végén tűnik föl a két legterjedelmesebb - tondó alakú keretbe foglalt - levél, amelyeknek nagysága a többiekének többszöröse. A bal oldaliban profilból látszik a római pápa, szakállasan-tiarásan, alatta fölirattal: Papismus in Occidente et Septentrione. A jobb oldali levélben pedig turbános fő, alatta fölirat: Mahumetismus in Oriente et Meridie. A két fej között, a fa törzse

16 A nevezetes kötet - kivételes elbánással biztosított, segítőkész - tartós kölcsönzéséért itt mondok köszönetét Simon Ferencnek, a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanár-könyvtárosának.

177