Imre Mihály: Az isteni és emberi szó párbeszéde Tanulmányok a 16-18. századi protestantizmus irodalmáról - Nemzet, egyház, művelődés 7. (Debrecen, 2012)
II. Ikonográfia és kulturális emlékezet Melanchthon paeonjai és magyarjai - adalékok a magyar protestantizmus történelmi identitásának alakulásához
ármánykodása is inkább a pápai hatalmi aspirációkból és moralitás hiányából vezethető le. 1550 november elsején ír levelet Adam Aquilanak, amelyben páratlan tömörséggel jellemzi a korabeli magyarság nehézségeit, ugyanakkor szellemi teremtő erejét, hitbéli gazdagságát és állhatatosságát is elismerően méltányolja: „Pannonia inter classica Turcica tamen literas colit ac sonat Evangelii vocem. — Pannonia a török hadak szorításában mégis műveli a széptudományokat és zengi az Evangélium hangját.” 1552 szeptember 10-én ír levelet János Albert meklenburgi fejedelemnek különböző egyetemi ügyekről, a német fejedelemségek belső feszültségeiről. Zárómondata legnagyobb meglepetésünkre a levél dátumát szinte történelmi emlékezésé tágítja. Eszerint éppen kilencvenhat évvel ezelőtt Hunyadi János, a kiváló hős, három évvel Konstantinápoly elfoglalása után, a török tirannus, Mohamed ellen vívott hatalmas küzdelemben szerencsésen győzedelmeskedett; ezután a győző hamarosan meghalt.95 961556 szeptember 10-én volt Hunyadi János halálának centenáriuma. Ezen a napon írt Melanchthon levelet Hieronymus Baumgartnernek és borúlátóan ítélte meg Pannonia helyzetét. Amennyiben itt a török háború szerencsétlenül alakul, a törökök még Csehországot is támadhatják, ezért a végzettől fél. De könyörög Isten fiához, övéiből legalább a megmaradottakat oltalmazza. Ezért juthatott eszébe az éppen száz esztendeje halott Hunyadi János.97 Melanchthon 1556 októberében levelet ír Georgius Fabriciusnak, a meisseni iskola rektorának, amelyben különböző kulturális híreket közöl barátjával. Ebben dicséri Carolus Sigonius akkoriban megjelent Ovidius Fasti-kiadását, megjegyezvén, igazán szívesebben olvasna a régiekről - nemcsak a rómaiakról - olyan kiadványt, amelyből kiviláglana azok bölcsessége és hősiessége, amelyek a jelen ostobaságának és renyheségének példát adhatnának. Akiket ugyanis Európa méltán tartott hősöknek a Hunyadiak atyjának halála után (aki az utolsó igazi kiváló hős volt ).981558 szeptember 10-én János Albert fejedelemnek ír levelet, amelynek már első mondata Hunyadi Jánosra emlékezik, mivel ez a nap volt halálának évfordulója, százkét évvel ezelőtt halt meg. Az évszázad legkiválóbb hősének tartja, aki legyőzte a török szultánt Nándorfehérvárnál. 95 Corp. Ref. Volumen VII. Edidit Carolus Gottlieb BRETSCHNEIDER, Halis Saxonum, Apud C. A. Schwetske et filium, 1840. Iohanni Alberto D. M. Illustrissiomo Principi ac Domino, Domino Iohanni Alberto duci in Meklenburg, Principi Henetorum, Comiti in Suerin, et Domino in Statgard et Rostoch etc. 1070: „Witebergae Anno 1552. die X. Septembris, quo ante annos 96 Iohannes Huniades vir fortissimus, cum ingenti prelio Mahometum Turcicum Tyrannum tertio anno post captam Constantino- polin, foeliciter vicisset, postea victor statim mortuus est.” 97 Philippus MELANCHTHON, Epistolarum Liber, continens praeclara multa..., Lugduni, Ex Officina Elzevir, 1647, 221-222: „Si res Pannonicae infoeliciter gerentur, Turei Boiemiam appetent. Et fata metuo. Sed oro Filium Dei, ut suas reliquias protegat. Die decimo Septembris, quo Johannes Huniades mortuus est Anno 1456. Est igitur centesimus annus ab ejus morte.” 98 Corp. Ref. Volumen VIII. Edidit Carolus Gottlieb BRETSCHNEIDER, Halis Saxonum, Apud C. A. Schwetske et filium, 1840, 878: „Si nondum vidisti Romanos Fastos, quos Sigonius summa cura distinxit, spero, nostrum hoc munus tibi gratum fore. Nullam vidi epitomen Romanae historiae meliorem. Et profecto libentius lego vetera, in quibus lucent sapientia et virtus, quam recentia stultitiae et ignaviae exempla. Quid enim omnino gessit Europa post Hunniadae Patris mortem (qui fuit Heroum ultimus) dignum viris.” 161
