Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 1) A magánember
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben tartalmazó kötetben található búcsúzó vers több mint egyszerű halotti köszöntő, akár maga a néhai lelkipásztor is írhatta, annyira személyes.44 A magáról szűkszavúan író prédikátor a testamentumát hagyta hátra utolsó megjelent kötetében, amikor a ‘magyar Jeruzsálem’ vezetőinek gondjaira bízta a fiát. „Egy dolog vagyon hátra, (...) egy Plántát nevelgettem az én Istenem kertében, egy első szülött Fiamat taníttatom a’ Belgiumi Academiákban, szép reménségü ifjú Kőleséri Sámuelt: Kérem alázatossan az Tiszteletes Tanácsot és ennek a’ keresztyén Anya Városnak minden Rendeit[,] legyenek hozzá kegyes indulattal és ha addig nékem szemem hunyik is[,] míg le jűne az Idegen Országokbul, lássák jo szivei és jo szemekkel, úgymint a’ kit én magam he- lyet[t] hagyok holtom után az Isten Anyaszentegyházának építésére”.45 A fenti testámentum és a feljegyzéseknek az egyetlen fiúra utaló lelkendező sorai is sejtetik, milyen túlzó, szeretettel óvó értékelést kapott otthon az ifjab- bik Sámuel. A következő évben temették a mindössze 49 éves Köleséri Sámuelt: az 1675. évtől alig lehetett nyugodt, egészséges életszakasza, mégis ki nem fogyott a vigasztalásból. A 17. század végének szellemi életét vizsgáló utókor számára egyre nyilvánvalóbbá válik a prédikátori nemzedékek között szövődött családi kapcsolatok meghatározó jelentősége. A16. századi jobbára a köznemesség alsó rétegéből származó lelkészi társadalom átstrukturálódott: a 17. századra szemmel láthatóan kialakultak a lelkészi hivatást nemzedékről nemzedékre átörökítő családok. A Köleséri-család valóságos értelmiségi nemzedéket adott a magyar református egyháznak. Köleséri Sámuel apja, Köleséri (I.) Mihály irodalmi tevékenységet nem végzett, de Tolnai Dáli János barátjaként a puritán eszmeiség terjesztője volt. A Sión vára életrajzának készítője, Köleséri Sámuel úgy emlékezik meg Czeglédi István mártírprédikátorról, anyjának második férjéről, egyben nevelőapjáról, hogy „Áron házából származott”, tized íziglen lelkipásztort adó családban született.46 Nevelőapja s anyja közös gyermeke, Czeglédi Pál debreceni lelkész és érmelléki esperes lett. Nagybátyja, Köleséri Pál és fia, Köleséri (II.) Mihály nevét a kortársak emlékezete őrizte meg.47 44 A vers címe: a „megoszlattatását fundamentumos reménséggel váró édes Atyának utolsó szavai idegen Országban bújdosó szerelmes Fiához” (KÖLESÉRI 1683); RMKT XVTI/11,469. - Készült a korban több saját sírvers is, pl. Bátorkeszi István gályarab prédikátor (UO., 797.) és Zilahi János részéről (I/O., 846.) 45 KÖLESÉRI 1682a, 4r. 46 RÉVÉSZ K. 1897b, 34., 39.; UŐ„ 1898, 62. 47 DÉZSI 1895, 191.; RMK II. 1443; TÓTH B. 1974/1988, 39.; PETRŐCZI 2002, 121.; FAZAKAS GT. 2005, 70. 86
