Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 3) A közösség vezetője
II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben ornátusban ábrázoltatta magát; Martonfalvi pedig gyakorlati teológiai és pedagógiai munkájáért kapta, de már kijelölve ’örökös professzor’-nak, tehát feltehetően a státuszának megfelelően jelent meg a képen. Az önkép jelentőségének megértéséhez figyelemre méltó a kortárs példa, a németalföldi Coccejus két ábrázolása közti különbség: a fiatalkori professzoré és az időskori lelkészé. Előbbi esetben talár, alá gombos ruha, hozzá gallér és pilis járt a rövid bajuszt, göndör hajat viselő leideni tanárnak; utóbbi korszakában fekete papi ruha hosszú haj, fedetlen fő és borotvált arc illett a funkciójához.81 A fentiek alapján nagy hasonlóságot mutat a két zürichi gályarab (Séllyei István és Harsányi Móric István) képe, a németalföldi liberális teológus korábbi, tanári portréja és Martonfalvi oklevelének ábrázolása. Az európai protestáns egyházi divat szerinti tanári öltözet egyik fajtája érhető itt tetten.82 Martonfalvi részéről mindenesetre merész lépésnek tekinthető ez a fajta címerkép választás vagy engedélyezés. A Köleséri (I.) Sámuel számára készített címerképen a 17. század végi protestáns ortodoxia (a voetiánus és a mérsékelt presbiteriánus irányzat) tipikus lelkészi öltözete és funkciójának megfelelő modorú ábrázata; a Martonfalvi György oklevelén a liberálisabb kálvinista (coccejánus, és mérsékelt v. moderált puritán) tanáré ismerhető fel. Nem állítjuk, hogy ezek a képek ne hordoznák a megnemesített személy arcberendezkedésének, karakteijegyei- nek egyszerűsíthető vonásait, de inkább ábrázolják azt a 17. századi egyházi alakot, akit a címer megrendelője és/vagy annak udvari festője lát(tat)ni szándékozott a magyar református lelkészi és tanári/professzori öltözetből és alakból. II/A. 3) A közösség vezetője A persona mint a publikus, a közösség számára artikulált én-formák összessége a kora újkori életmód alapján már a rektorságtól jelölhető ki, ahol 81 A teológusról fiatal korában készült festményt Id. a 11. kép ebben a fejezetben, az időskori ábrázolás (1666) megtalálható a berni városi könyvtárban, ld. FAULENBACH 1973, 8-9. lap között. 82 A mentalitástörténeti kapcsolat nyilvánvaló: a gályarabok és a magyar protestantizmus ügyét 1683 (Thököly beavatkozása) után is támogatók köre az európai teológiai áramlatok szerint a liberálisabb irányzatok képviselői közt találhatók meg (Zürichben Heidegger és köre, Németalföldön a coccejánusok, Angliában a mérsékelt whigek). Ld. KÖPECZI1976. A köztük lévő világfelfogásbeli hasonlóság (pl. a zsarnokölés tanához kapcsolódó társadalomszemlélet, ld. BUCSAY 1976, 182-183.) láthatólag viseleti hasonlóságot is takar. 96
