Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben - II/A. 1) A magánember

II. Idős Köleséri Sámuel Debrecenben

Váradra”.36 Jellemző a kora újkori élet, hogy mire a 25 esztendős, tudományokkal felvértezett fiú megházasodott, három hónapra rá, 1659 áprilisára született meg anyja második házasságából az ő második féltestvére, Czeglédi Pál, későbbi debreceni lelkipásztor, majd érmelléki esperes.37 A saját gyermekei születését szinte asztrológiai aprólékossággal feljegyezte, és a bibliai nevek mellé azt kérte fohászában, hogy azok jelentése, értelme teljesüljön az ő életükön. Például első fia, Sámuel, a későbbi neves tudós, 1663. november 18-án, vasárnap reggel 6 órakor született. A fohász így hangzik: „Légyen az Úrnak szentelve teljes életében”, és egy megjegyzés áll még ott: „NB. Az atyja is vasárnapon született”.38 Gyermekei életét az Isten irgalmába ajánlotta, és jelentőséget tulajdonított annak is, hogy lánya január elején halt meg, s éppen rá egy évre kapott egy fiút, aki a keresztségben a Mihály nevet kapta. Az új gyermek életére a következő áldást kérte: „hogy jó emlékezetű édesatyám neve újuljon meg ebben a kisdedben. Adja az Úr, hogy lehessen olyan, mint amaz Mihály. Aki a sárkánnyal viaskodik, és győzedelmeskedik rajta”.39 A korban nem szokatlanul, eltemette két gyermekét: lányát, a két és fél éves „szerelmes Sárikót” Tokajban (elhalt lánya helyébe született lánya ugyanezt a nevet kapta 1673-ban Debrecenben), és a 9 éves „szerelmes, nagy remény- ségű, kegyes erkölcsű” Mihálykát Debrecenben.40

Az 1679-ben elhunyt Dobozi (I.) István debreceni főbíró felett Köleséri mondta a halotti orációt a lakóház előtt. Már Mihály fia halálát követően készítette elő a kiadásra a szöveget, így ennek a gyásznak a nyomát is őrzi a halotti beszéd utáni keltezés. A város vezetőjében ugyanakkor nemcsak a

36 SZILÁGYI 1890, 49.; SZŰCS 1871-72, II/573. - Már az első fejezetben utaltunk rá, hogy milyen fontosságot tulajdonítottak Debrecenben is a jó házasságnak (a „suba subához, guba gubához” elv szerint). Köleséri és felesége esetén két lelkészcsalád közti kapcsolatról van szó, akik egyaránt nemességet szereztek, méghozzá értelmiségi létük folytán. Ismeretes a korból Komáromi Csipkés György panasza rendjének társadalmi presztízse miatt: nincsen becsülete a lelkésznek, „akit már olybá vesznek, mint hazátlan és becsület nélküli cigányt, akihez senki a lányát jóvoltából nem adja” (idézi: MÁRKUS 1978, 371.).

37 RÉVÉSZ K. 1897b; BARÁTH 2001, 17.

38 SARLAY 1942, 87.

39 Az ünnepnapok régi elnevezése ellen már a puritánok sokat harcoltak (Id. MAR- TONFALVI1663/1700; KÁBÁI 1677), de a városi jegyzőkönyvek és okiratok is tanúskodnak ennek hatástalanságáról (ld. BÁLINT S. 1979). Ez a fenti kijelentés egy klasszikusan református ortodoxnak besorolt alkotónál megokolható lenne az olvasmányélmény felől (ld. Geleji Katona István katolikus exemplumait), itt azonban a lelki tartalom, az applikáció lép előtérbe. A sárkány elleni küzdelem harcosa mint a keresztyén vitéz ősképeinek hordozója értelmezhető magyar, református és 17. századi közegben is.

4° SARLAY 1942, 87.; PÉTER 1996a, 41-42.

84