Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/C. 2) A „Tanitványi Catalogusok

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

azáltal mutatták fel, hogy kiemelték a város letűnt dicsőségét, megalkotva ezzel az adott hely méltán nevezetes világképi elemeinek laudatióját: így lett ekkor Debrecen a keresztyének asyluma, menedékvárosa.182

Az ún. puritán irodalom ekkor kapott új lendületet a századvégen. Az iskolaépítés, az oktatási folyamat feltételeinek megteremtése, az első tíz év kemény munkája után (1659-1669) az üldözések idején felerősödött a puritán kegyességi irodalom (1673-85), a mártírium központi kérdéssé vált (1675-81). Kocsi Csergő Bálint 1675-ben a gályáról Debrecenbe eljuttatott levele, Szőnyi Nagy István és Tolnai Szabó Mihály hitvédő vitézi életre, szent és kegyes vitézségre serkentő prédikációi, Nagyari József tábori prédikációi a jelzőoszlopai a református politikai-vallási közhangulatnak.183 A kor jellegzetes műfaja az imádság és a zsoltárprédikáció: a Martonfalvi-kör tagjai közül is hagytak hátra művet ezekben a műfajokban.184

A megnövekedett számú egyházi beszéd ebben a korban már nehezen sorolható be egy fogalom alá. Maguk a szerzők más-más névvel jelölték beszédeiket, melyek elválnak egymástól terjedelemben és műfaji szempontból is (prédikáció, elmélkedés, oktatás, magyarázat, fordítás, loci communes). A prédikáció mint általános formai követelmény megmaradt, azonban az olyan segédmegjelölések, mint magyarázat vagy oktatás is félreérthetők.185 A fordítás alcím jelölés sem jelent csupán szöveghű fordítást, inkább tolmácsolást, magyarázatokkal bővítést.186 Az 1681 utáni prédikációstermés az 1630-40- es évek elmélkedés-irodalmának lett megváltozott formában a reneszánsza: a német eredetű fordítások mellett az angolszász művek jelentősége nőtt meg.187 Jellegzetes századvégi tematikus beszédcsoportok is keletkeztek: pestis, égi jelenségek, apokalipszis egyaránt témát szolgáltattak, bár kevés Martonfalvi-diák számára (Debreceni Kozma András, Felvinczi Sándor, Vecsei M. István).188 A puritánok gyakorlat-központú témáival foglalkoztak,

182 IMRE 1995, 42.; FAZAKAS GT. 2005, 85-86.

183 SZŐNYI NI. 1675a; TOLNAI SZM. 1676; FILÓ 1863, 757.; NAGYARI 2002.

184 Ima (KÖLESÉRI 1666b; RMK I. 1257/1271; RMK I. 1332/1666; SZATMÁRI PJ. 1707); zsoltármagyarázat (NÓGRÁDI 1672 - 51. Zsolt; RMK III. 2884; EMBER 1698 - 29. Zsolt).

185 A prédikáció minimalista formai követelménye (DEBRECENI FI. 1683), és a műfaji határvonalak feloldása (KÖLESÉRI 1677a; 1677b) egyaránt jellemzője a 17. század végi korszaknak. A megváltozott prédikációs stílus vizsgálatára Id. a II/B.3) pontot.

186 Ld. DEBRECENI KJ. 1693 előszavát, idézi: BARTÓK 1998, 275.

187 CSÚZI1682; DRÉGELYPALÁNKI 1692; RMK 1.1643. - Nem tisztázott, de szükségszerű kérdés az elmélkedés és a prédikáció viszonyát ezek után árnyalni.

188 Pestis (RMK I. 1012, 1230); égi jelenségek (RMK I. 1023, 1701); apokalipszis (RMK II. 1318).

65