Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/C. 1) „Ama Tudós Gamáliel
I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja A tiszta beszéd és a helyes gondolkodás Istenről a keresztyéni életre nevel - tartotta a puritán közgondolkodás Perkins, majd Amesius óta.156 Az igaz hit és a keresztyén élet pedig a vallásos ember életvezetésének két sarokköve. Életében, halálában kegyes, istenfélő ember példaképe volt Martonfal- vi Tóth György: „vala egy emlékezetes és ritka példájú hattyúja Debrecen vá- rosának-is, s’ abban a’ Collegiumnak, sőt az egész Magyar Sionnak”.157 A zsidó-magyar sorspárhuzam képei, a ‘magyar Sión’, ‘magyar Izrael’ analógiái egyetemes történeti kontextusba emelik a collegiumi professzor szerepét. A parentáló retorikai pozíció megteremtette azt az allegorikus képsort, amelynek révén a tanári szerepkör leírható: az ókor óta használt hattyú-allegória keresztény közegben Krisztus-metaforaként működik, s ennek a sacrosanc- tust szimbolizáló kilenc elemét a posztumusz mű ilyen jellege is indukálta.158 A hattyú-kép párhuzamai közé tartoznak a genius loci szerepének kijelölő meghatározásai. A „tengerek között lakik” kifejezés vonatkozása igen érdekes, minthogy a folyók szabta környezetre az egész életutat felfűzte Szilágyi Tönkő: a Kőröstől (Várad), a Vágón, Oderán át (Németalföld) az Albisig (Elba), sőt a Tóczóig. A „kies helyen lakik” szerkezet pedig már csak a ‘magyar Izrael’ analógiája. A lelkiségére utaló jegyeket (szelíd, békés, szép, okosan él, azaz békes- séges tűrésű) megerősítik a korabeli források is: a diákmozgalmak az ő tanársága idején elültek, vitatkozásra nem volt rávehető, kiengesztelte az ellentétes nézeten lévőket.159 Mondásait, aforizmáit tanítványai személyes életeszményként vitték magukkal a Collegiumból.160 161 162 A halála előtt tett biblikus kijelentése is - melyet Szilágyi Tönkő Márton őrzött meg a Szent Históriában - a személyiségnek ezt az oldalát villantja fel: „Si Divinae Majestati placeret, mihi et vivere et mori paratum esset”.101 Az ajánlólevél stílusa, szerkezete, megcélzott praxisa alapján rokonságba állítható a Köleséri Sámuel készítette Sión vára kötet magyar ajánlólevelének Czeglédi István életrajzával.102 A debreceni-váradi tanár szellemiségét érzékeltetik az olyan kifejezések, mint békés, ereje a szárnyaiban van, ami az ég felé emeli, vagyis a mentális képességeiben. Az előbbi jelző ellenpárjának a leírás a sast jelöli meg az *56 KOLTAY1989. !57 MARTONFALVI1681, 3v. »58 LUKÁCSY 1994b, 117.; HOPPÁL-JANKOVICS 1990,196. ‘59 ZSIGMOND 1937, 70. 160 EMBER 1679-81, 53. 161 MARTONFALVI 1681, 3v. 162 Részletesebben erről ld. a II/A. 4) pontot. 57
