Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/C. 1) „Ama Tudós Gamáliel

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

Az iskolatörténeti fordulatot, szellemi és fizikai gyarapodást hozó Mar- tonfalvi professzorról a számtalan apró történeti adaton túl csupán egyetlen kis rajzot ismerünk, mégpedig a nemesi címerlevelén; és egyetlen, a személyiséget, a tanár egyéniségét plasztikusan elénk rajzoló leírás maradt ránk. A posztumusz megjelent Szent Historia című művének egykori tanártársa, Szilágyi Tönkő Márton által magyarul írt előszava az, amelynek szimbolikáját és retorikai gondolatvitelét elemezve keressük a választ arra, milyen ember volt ez a nagyra becsült 17. századi tanár. Az életrajz írója már a címben „Nagy” Martonfalvi Györgynek nevezte volt tanárát és kollégáját; és jelezte, hogy halotti búcsúztatását fautorának, Teleki Mihálynak a kérésére készítette el. Martonfalvi a fejedelem mindenese „assistentiájával bújdosott ki az Akadémiákba”, ő támogatta később patrocíniumával, alapítványokkal a Collegiu- mot. Az Apafi fejedelem mögött álló „szürke eminenciás” intézte a kuruc kor politikai lépéseinek sorát, ő adott szállást a bujdosóknak, segítségével nyomtattak ki Kolozsvárt megannyi lelki vigasztalást nyújtó könyvet: politikai és művelődésszervező, mecénási tevékenységének lenyomatát őrzi számtalan emlék a korban.152 Szilágyi Tönkő, az erdélyi diák, Teleki Mihályt a már számára lefoglalt, állandósult bibliai párral, Abdiással azonosította.153

Martonfalvi életrajzából az ajánlás elkészítője hangsúlyozottan két szempontot részesített előnyben: a tanári életművét és a hiteles keresztyén életet. Martonfalvi Tóth György a logika, retorika, biblikateológia és a görög professzora volt, de Szilágyi Tönkő sem a franekeri teológiai doktorátust, sem a hazai, presbitériumról szóló disputációkat, a jobbágyrendszer eltörléséről tett kijelentéseit nem emelte ki, hanem elsőként azt méltatta, hogy Ramus Logicáját és Amesius Medulláját minden művében népszerűsítette, Váradon és Debrecenben egyaránt. Munkásságából kortársai a Medullát tartották hangsúlyosnak, és a korszak református oktatásügyének jó ismerője, Tóth Béla pedig az 1685-ös debreceni Amesius-kiadást értékelte a legfontosabb kultúrtörténeti eseménynek.154 A Medullát magyarázó előadásainak kéziratos másolataiból több helyütt őriznek könyvtáraink példányokat.155 * * *

!52 TRÓCSÁNYI ZS. 1972.

!53 SZATMÁRNÉMETI 1675, (b)2r.

!54 tóth b. 1994,41.

155 A prédikációk tekintetében eddig statisztikailag fel nem mért hatástörténetről

van szó. A Debreceni Református Kollégiumi Könyvtár kézirattárában is több másolatot lehet találni az 1666-os évből, Medulla, Hermeneia, és Exegesis néven (TtREK, R 168; R 3803; hivatkozik rá: TÓTH B. 1994, 41.; BARÁTH 2000, 6.).

Az Amesius-magyarázatokat azonban számtalan prédikátor idézte: érdemes volna az Amesius-recepciót, melyet Koltay Klára kezdett el összegyűjteni (KOLTAY 1989), erre a területre is kibővíteni.

56