Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 2) Az egyházi vezetés

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

zsinaton ugyanis a lelkészek éppen a néhai püspök túlburjánzó centralizáló tevékenysége ellen emelték fel szavukat.117

Az egyházi vezető fáradozásairól érdemes annak puritán jellegzetességeire irányítani a figyelmünket.118 Nógrádi Mátyás kiváló honi és külföldi puritán nevelőknél tanult (debreceni, sárospataki, leideni és angliai élmények jegyzik ezt a lelki utat), peregrinációs társai közt találjuk Czeglédi Istvánt és Tofeus Mihályt is, hazajőve hatalmi helyzetben sarkos módon képviselte értékrendszerét, elannyira, hogy a puritán presbiteri elvet is elvetette. Az 1665-ben nagy nehezen megválasztott generalis inspector (superintendens) Nógrádi haláláig megtartotta esperesi tisztét (kenyérkérdés volt), sőt magát több helyütt „episcopus reformatus”-nak nevezte. Világképének eszmetörténeti sajátosságait és személyiségének irányító attitűdjét is mutatja, hogy az 1680-as általa ratifikált egyházi törvények még arról is intézkedtek, hogy „senki magától semmi rítusban ne innováljon”, mindent ki ne nyomtathasson.119 Nógrádi működése alatt erősödött fel a tiszántúli egyházkerületben a könyvek kötelező cenzúrázása, ami jóllehet Geleji Katona idejében került hangsúlyozottan napirendre,120 de a debreceni szuperintendens is szükségesnek ítélte szakszerűen betartani. Elannyira, hogy még a legnevesebb szerzők, Komáromi Csipkés György, Köleséri Sámuel és Martonfalvi művei is az ő szignójával jelentek meg.121

A Debrecen hírét-nevét emelő tettei azonban párhuzamba állítják kortársai politikusi életútjával és mentalitásával. Apafi fejedelemtől kijárta a ca- meraticum beneficiumot a Collegiumnak, és a coetusnak való adakozásra kötelezte az egyházmegye gyülekezeteit (1681-es közzsinat). Az ő idejében

“7 ZOVÁNYI1939, 41.

118 MAKRAI L. 1984, 550-56.

119 TÓTH S. 1894, 53120 Rákóczi-iratok 1999, 5. levél. - Tolnai-ügy kapcsán tett olyan kijelentéseket, amelyek azt sejtetik, hogy jobb ellenőrizni, mi kerül nyomtatásra. A cenzúra fel- tételezése hipotézis, és nem szervezeti, csak informális szinten feltételezzük a létét. Kettős módon: belső egyházi szükségszerűség volt a dogmatikai és liturgiái egység fenntartása (ld. I/O., 28. levél), ill. a Habsburg állami erőszak kivédését is szolgálta.

121 HEREPEIII, 185.

47