Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B. 1) A város világi vezető rétege

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

a szervezeti irányítást lebonyolító Nagytanácsot (80 fő, ennek részét alkotja a 12 fős Kistanács, és a szakágazatok kb. i2x 2-2 fő), ill. 1739-től a Consisto- riumot, mely révén az egyházi ügyekben a főbíró elnökletével hoztak döntést, akkor megállapíthatjuk, hogy Debrecen városának lelki s polgári vezetése a 17-19. század folyamán igen kevés ember kezében összpontosult. Történt mindez a demokratikus elvek fenntartásával. A polgári életben: a nemesi rang jogainak negligálásával,93 az utcák szerinti választás évenkénti rendszerével voltak jelölhetők a képviselők a Nagytanácsba (a főbírót már a tanácstagok választották). Az egyházi ügyekben a pap- s tanármarasztás elvével lehetett lemondatni vagy megtartani egy lelki vezetőt évi rendszerességgel az egyházi gyűlés ill. a coetus révén. Az 1657-et követő évek gazdasági és politikai nyomása miatt a 17. század végétől a 19. század közepéig egy igen szűk réteg vezette Debrecen városát.

Az egyes szakmák „céhes öntudattal” összetartottak, és kimutatható az irányított párválasztás Fekete, Biczó, Vígkedvű, Dobozi, Komáromi Csipkés, Domokos családoknál a kereskedői ágazat továbbörökítése miatt. Törvény volt

rá, hogy legényből céhmesterré csak az válhat, aki 1 éven belül megházasodik, és a városban telepedik le. (Speciális megoldás is volt: ha a céhmester lányát vagy özvegyét vette el, nem kellett kifizetnie a mesterré válás költségeit.) Nemcsak a cébtulajdon és szakmai hírnév, hanem a politikai hatalom is a beavatottak részére szólt: a főbíróságot ugyanilyen módon adták kézről kézre egymásnak a cívispolgárok.94 így alakulhattak ki klasszikus ún. ároni

5. A debreceni Városháza (1839-ig)

93 Ld. a Formula iuramenti civium incorporandorum pontjait (in: Matricula civium, 3r-v.); jelzete: HBmL, IV A. 1011/5,1. k.

94 Két generáció múltával már országos ribillió keletkezett a város világi és a vallási vezetőinek vitájából, mely elvben egy püspökválasztás miatt robbant ki Sinai Miklós és Domokos Lajos között, akik szegről végről egymásnak rokonai voltak (ld. RÉVÉSZ 1.1959).

42