Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/B) A városi mecenatúra

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

könyvkiadás elősegítése) egyaránt, illetve történhetett általános (végrendeletben az iskola támogatása) vagy egyénre szabott módon (egy prédikátor kötetének kiadásához nyújtott anyagi segítség). Minthogy a történeti áttekintés itt csak segédtudományként hasznosítható, törekszünk a tömörségre, a kontúrok érzékeltetésére. Elsőként a legfelsőbb személyi vezetők kultúratámogató rendszerét jelenítjük meg, majd a városi elitét, mely családi kapcsolatokkal bőven átszőtt rétegét adta a városnak.

A kora újkori Debrecen világképe alapvetően vallásos jellegű volt, tehát krónikák, magániratok, peres eljárások szövegei egységesen teológiai implikációkat is rejtenek. Dienes Dénes a sárospataki 17-18. századi kegyesség nyomait lelte fel könyvek ajánlásaiban, magánlevelezések, hagyatékok bib- liás megszólalásaiban.81 A Balogh István által kijelölt mentalitástörténeti kutatás felől indulva a „debreceniség” kutatását számtalan oldalról megközelíthetjük:82 csak szemléltetésül társadalomtörténeti szempontból hozunk példákat. Érdemes lenne szembesíteni egymással a városi adólistákat, a városi közgyűlések jegyzőkönyveinek névanyagát és rendelkezéseit, és a debreceni könyvek ajánlásait, a városi polgárság adományait és végrendeleteit, és összhangba hozni, kik és milyen módon támogatták a város kulturális életét.83 *

A 17. századi debreceni városi értékrend a korabeli szövegek alapján egyöntetűnek látszik, s ennek a kohéziós erőnek a háttere több gyökerű. Debrecenben éltek ugyan nemesek, de nem élhettek a nemesi előjogukkal. Közjo- gilag 1619-től az Erdélyi Fejedelemség része a mezőváros, valójában számtalan olyan jogosítvánnyal bírt, mely jóval tágabb mozgáskört engedélyezett. A városvezetés évenként cserélődött, a főbírót is választották, nemcsak tekin- télyi alapon, hanem egyes feladatra is (pl. diplomáciai kapcsolatok intézésére). A város egyházi és világi vezetőrétege ebben az időszakban egységesen kezelte az aktuális politikai, gazdasági, és egyéb kérdéseket. Ennek mintapéldája a Debreceni diarium nevű történeti krónika a 17. század végéről, mely havi lebontásban közli az egyes városi eseményeket (a sikeres marhavásártól az éves török adót befizetők ki- s bemeneteléről szóló híradásig számtalan dologról). Ebben pedig meg vannak nevezve az egyes feladatért felelősséget vállalt személyek (főbírók, lelkészek, kalmárok és céhlegények). A veszélyes politikai, vagy gazdasági felelősséget vállalók létbizonytalansága és a vállaikon

81 DIENES 2002.

82 BALOGH 1.1948; UŐ., 1969.

83 HBmL. IV. A. 1011/a. 19-21. k.; SZŰCS 1871-72, 1-2. k.; BENDA-IRINYI 1961;

RÁCZ I. 1983; SZENDREY I. 1984.

38