Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 1) A köz- és felsőoktatás támogatása

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

támogatója volt, valamint számtalan középszintű protestáns iskoláé Erdély és Partium határain belül és kívül (csak a nagyobbak száma meghaladja a tizenötöt), hanem egyaránt támogatta a katolikus és az unitárius oktatást és nevelést, az anabaptista közösségeket, a görög-keleti művelődést; sőt a fejedelem újraindítója volt a román nyelvű oktatásnak is. Esetenként beleszólt a vezetői kinevezésekbe, ha nem találta elég karizmatikusnak az adott papot, lelkipásztort vagy tanárt, függetlenül attól, milyen felekezetű volt az illető.

Apafi fejedelem mecénási tevékenysége nem szorítkozott egy területre. Többféle útja volt a támogatásnak, és nemcsak rendeletileg, hanem a személyes példa is biztatott másokat. Most kizárólag a magyar református egyház támogatási rendszeréből véve a példákat, kijelenthetjük, hogy ezek a lépések egy részletekig végiggondolt művelődéspolitikai koncepció részei. Lássuk ezeket röviden. A gyászévtized az 1670-80-as évek nehezen feledhető eseménye. A protestánsüldözés tíz éve, az ún. persecutio decennalis és az azt betetőző gályarab-per külön elnevezése a protestáns történetírásban. A három nagy menedékhely-központ volt ekkoriban: Debrecen és Erdély a Magyar Királyság keleti részein, Csallóköz pedig az ország nyugati felén lakók számára.39 A főrangú menekültek (pl. Bocskai István zempléni főispán és családja) és a diákok egyaránt védelmet találtak Erdélyben. Utóbbiak nagy száma miatt az elhelyezésükről, illetve a jogaikról, védelmükről törvényileg kellett rendelkezni. Az 1671. szeptember í-jén Gyulafehérváron megtartott ülésen - a mai szóhasználat szerint - iskolaügyi bizottságot alkottak a meghívott egyházi és világi főméltóságok, a demokratikus intézkedésnek az országos oktatásügy változása szolgáltatta az indokot. Kovásznai Péter, kolozsvári püspök 1672. február 13-i levelében Teleki Mihálynak még egy erdélyi Akadémia fölállítását is javasolta.40

Az Apafi Mihály által nyújtott támogatásnak különböző formái voltak. Nyújtott egyszeri segélyt Szendrey Ferenc menekült lelkésznek, aki hálából egyik munkáját neki ajánlotta;41 máskor egy külföldre készülő peregrinusnak utalt ki pénzösszeget. Adott éves juttatást: évi 100 forintot a marosvásárhelyi iskolának, évi 2000 kősót a debreceni professzornak, évi 50 forintot a zilahi praeceptornak, az egyik község tizedét a szászvárosi iskolaépület fenntartására, tanító fizetésére.42 Máskor a fejedelem alapítványt hozott létre a jó képességű diákok taníttatására, vagy éppen külföldi útjának finanszírozására.

39 BALÁZS 1978, 365.

4° KONCZ J. 1891, 52.

41 SZENDREY F. 1673, A2r.

42 RÉVÉSZ K. 1893b, 285.; GÉRESI 1895a, 23-25.

27