Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja - I/A. 1) A köz- és felsőoktatás támogatása

I. A 17. század végi Debrecen szellemi horizontja

meghatározó társadalmi rétegének, a városi lelkipásztori rendnek a támogatottságát, másik oldalról pedig e prédikátori rend biblikus retorikájú, teokra- tikus fejedelemképét jellemezzük. Kérdés tehát, hogy milyen mecenatúrát teremtett Apafi Mihály az iskolavárosokban, milyen magánszemélyeket és intézményeket támogatott közvetve vagy közvetlenül. Hogyan vélekedett a kor egyházi értelmisége a fejedelem életművéről? Szűkebben értelmezve: milyen nézetek éltek a protestáns iskolák mecénásáról a református prédikátorok körében? Ennek révén kívánjuk bemutatni a korban sem egységes Apafi-hagyomány egyik lehetséges vetületét.

I/A. 1) A köz- és felsőoktatás támogatása

Apafi Mihály egyik magyarországi hadjárata során első nagyobb állomásán, Debrecenben 1681. szeptember 10-én megállt. A hadak a városon kívül állomásoztak, a fejedelem pedig kíséretével betért a Templomba, a Scholába, megtekintette a Bibliothecát, és Szilágyi Tönkő Márton professzor egy óráján hospitált.34 A következő évben vezetett újabb hadjárat során, ismét a cívisváros mellett táborozva Köleséri Sámuel, debreceni lelkipásztor prédikációját hallgatta végig a fejedelem mintegy ezerfős kíséretével.35 Martonfal- vi professzor halálát követően az utód, Szilágyi Tönkő Márton számára is meghosz- szabbította a tanári javadalmak folyósítását, sőt - megújítva a Bethlen Gábor-féle rendeletet, amely a lelkipásztori réteget nemesi rangra emelte - 1684- ben őt is nemessé tette, eltörölve jobbágy státuszát. Annak halálát követően pedig ígéretet

34 TAKÁCS I. 1910, 73.; TRÓCSÁNYI ZS. 1972, 260-261.

35 MILES 1894, 348.

25

3. A debreceni Collegium 1802 előtt (Zoltai alapján)