Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/D. 3) „Debreceni Bibliaolvasó Kalauz"
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi vallásos élet része maradt a kötött igerend irányította bibliaolvasás,217 éppen feltételezhetjük, hogy Debrecen városa a persecutio decennalis idején a református identitás leghatékonyabb erősítésének eszközeként elrendelte a Csipkés-féle revideált kiadás megjelenésig is annak magyarázatát. A sors iróniája, hogy bármelyik hipotézis esetén még jó néhányszor végigprédikálhatták a teljes Szentírást, mire ebből a kiadásból 1789-ben Debrecenbe is került példány.218 Ha ez a kifejezéskészlet nem is vált a magyar irodalmi nyelv bib- licizáló szókincsének részévé, a bibliai üzenet eljutott a hallgatósághoz. Az 1660-as évek végén Debrecen város vezetői, Komáromi Csipkés György - nemrég még collegiumi tanár, akkor a Piacon álló Templomnak az első lelkipásztora - és a cívisváros magisztrátusa menedéket nyújtottak a vá- radi és kassai puritán tanárok és lelkészek menekülő tagjainak. A 17. század végén ez a szituáció még számtalanszor megismétlődött, közben a város egyedül maradt meg protestáns őrhelynek. Szerepét ez a pozíció hatványozottan felerősítette, nem kis mértékben köszönhetően a Martonfalvi tanítványok hatáskörének. A kötet végén pedig azzal a hipotézissel záijuk a 17. század református művelődéstörténetének szeleteit vizsgáló, újrarendező munkánkat, amely megint Komáromi Csipkés Györgyhöz kapcsolódik. Ember Pál és Komáromi Csipkés munkái egyszerre, egy helyen jelentek meg. Mire Németalföldről magyar földre jutott műveikből néhány exemplár, újabb generáció nőtt fel. Feltételezzük, hogy a városhoz tartozás egyben lelki kötődést is jelentett, és a lelki vezetők megbecsülését itt közvetett módon, de mérhetjük. Ahogy az egyháztörténész munkáját itthon ettől kezdve mindig az ő nevéhez csatoltan emlegették, jóllehet a kiadványban egy helyen szerepel a neve elrejtve, úgy talán a tudós nyelvész lelkipásztor bibliafordítását sem feledték el Debrecenben, bár számtalan hátráltató tényező támadt. 217 SZATMÁRNÉMETI 1677, b2v—b3r. Az Ad lectorem részben Szatmárnémeti Mihály részletesen ismertette, milyen metódussal és felosztásban magyarázták végig a teljes Szentírást Kolozsváron két másik kollégájával együtt. Módszertanilag a debreceni iskolát követték, ld. Martonfalvi és Szilágyi Tönkő ars concionan- di specialis-ára vonatkozó javaslatait, BARTÓK 1998, 14. táblázat. 218 A Csipkés-Biblia 40 példányát a lelkész fia, Komáromi Csipkés (II.) György, debreceni főbíró megrendelte, és 1702-ben a könyvtárban el is helyezte. Az 1705- 1706-os városdúlásokat követően is még 26 volt belőle a Collegium diáksága számára (ESZE 1945,57.). A nyomtatott példányok jelentős része, mintegy a negyede viszont csak 1789-ben tért haza. 242
