Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/D. 2) Életszentség, pietista mentalitás
IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi visszatérő prédikátorok pietista lelkisége.171 Spener tanainak ismertsége ebben az időszakban főként a Felvidékre koncentrálódott, 1700-ban már jelentékeny mennyiségű német nyelvű könyvvel rendelkezik a régió, sőt evangélikus művek fordítása sem ritka.172 A Rákóczi-szabadságharc során azonban számos fontos kordokumentum elpusztult. Mindenesetre Ember Pál egyaránt kapcsolódhatott az ortodoxiában, puritanizmusban és a coccejániz- musban éppúgy meglévő kegyességi vonulathoz mint szemléleti horizonthoz; és ezáltal a hatósugarában lévők - mint pl. Ráday Pál - kegyességi késztetéseit pedig képes volt felerősíteni.173 A Szent Siklus-kötet legszebb prédikációja (VII. szakasz 7. prédikációja), amely a hitves-vőlegény allegóriájára épül (textusa: Ének 4,16), sem egyénies megoldás, sem a kabbalisztikus coccejusi tipológia nem terheli (Coccejus egyik nevezetes munkája ennek a könyvnek a magyarázata). Két sajátos, a kálvini iránytól elütő misztikus exegézis irányra érdemes utalnunk, melyeket Debreceni Ember Pál műveiben nem érvényesített: az egyik az unitárius Bogáti műve esetében érzékelhető,174 a másik a Poiret-féle pietizmus kapcsán. Természetesen az utóbbi szerző nagy kiadványát, a Bibliotheca mysticorum selecta-1 (1708), mely északi és déli, középkori és kortárs misztikát egyaránt egyesített,175 már nem ismerhette Ember Pál, és annak tudását a Szent Siklusban sem kamatoztathatta, de az exegézis iránya, az applicatio mikéntje Poiret előtt is ismert volt Európában. Hatástörténetileg a jegyesmisztika képeinek ilyen ábrázolását csak Ember Pál koráig megtaláljuk Órigenésztől Szent Bernát Énekek Éneke-himnuszán át Lampe Gileád Balsamumáig számtalan helyen. Ennek a bibliai könyvnek a kedveltsége több dolognak is tulajdonítható. Salamon szerelmi énekei misztikus értelmezésben az Isten és a kiválasztott nép (majd az Egyház, majd a kiválasztott Gyülekezet) különleges kapcsolatát jelölték. Az exe- gézisek emellett liturgiái keretbe is emelték a szöveget az úrvacsorái közösség során létrejövő egység kifejeződéseként, és ugyanezt a kontextust a Messiásra alkalmazva (2Kor 11,2) a Mt 25,1-12 mennyegző-leírását bekapcsolva, az értelmezés eszkhatológiai távlatot szólaltatott meg.176 A 16-18. századi 171 SCHMIDT 1984a, 156.; NAGY G. 1985, 69-70. 172 INCZE 1931, 5.; S. SÁRDI1976,121.; FONT 1998, 286. »73 MAKRAI L. 1980,118.; WALLMANN 1984, 56-57.; BITSKEY 2000, 255. 174 SZENTMÁRTONI SZABÓ 1987,17-18. OLÁH 2006, 186-187. 176 A vőlegény-Messiás azonosítás allegóriája az Ószövetségben érthetőleg ismeretlen, ez Pál apostolnál merül fel először az idézett helyen. További értelmezéseire ld. JEREMIAS 1990, 36-37. 231
