Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi - IV/A) Egy „zarándokút” lépcsői

IV. Debreceni Ember Pál hegyaljai prédikációi tulajdonosi bejegyzése ott látható a németalföldi tanár, Campegius Vitringa egyik kötetének a címlapján, mely nemrég került haza a Nizsnij Novgorod-i egyetemi könyvtárból.22 Ha egyedül azt vesszük figyelembe, hogy Ember Pál a kiadványainak margináliáin mely könyvek esetében jelölte a tulajdonosi rövidítést, ezek száma is meghaladja a hetvenet.23 Szatmár közelében a kuruc táborban II. Rákóczi Ferenc előtt prédikál­va, magát a fejedelmet is megríkatta, mikor megjövendölte annak bukását. „Singulare est, quod infra Promontorium Szathmár in castris Rakotzii super funere nobilis Hungari Reformati Gyulafi pro Concione dixerit prope tento­rium Rakotzii, atque factum exitum Kurutziorum ob eorum flagitia, Latro­cinia imminens, praedixerit. Mementibus Castriti eius Reformati, sed Lach- rymante Rakotzio, út et dixi B[iblio]Thecam eius restitui iubente”.24 Ezután Ember Pál még külön levélben is fordult II. Rákóczi Ferenchez, hogy leg­alább az egyháztörténeti jegyzeteit szolgáltassák neki vissza a várost felpré- dáló kurucok, de nem járt sikerrel.25 Egy fél évig ezután Liszkán „magános­ságban élt és dolgozott”, majd Debrecenben foglalta el az ötödik lelkészi ál­lást, a neki felállított lelkészi státuszban az ispotályi gyülekezet élén.26 Forrásközlései, szövegkiadásai erre az időre már komoly tudósi hírne­vet biztositottak a gyakorló lelkipásztornak. Az 1702-es elméleti kötetében több teológustól közölt szemelvényeket (Luther, Brentz, Lipsius melléklet­ben, illetve Kálvin és a svájci Turretini írásaiból szöveg között). A kettős pre- destináció dogmatikai tételét taglaló kötetnek nemzetközi visszhangja lett: Regis Márton evangélikus lelkipásztor külön kötetben vitatta a kijelentéseit (Wittenberg, 1707).27 Az apologetikus célzattal közreadott angol egyházvé­delmi irat, a Juellus-kötet kiadására (1704) rövid, másfél éves debreceni 22 A kötet: Dissertatio theologica. SP. Campegius VITRINGA. Franeker, 1684.; régi jelzete: SS. 119/a. Ennek bizonyos töredékét unokája, a debreceni professzor, Szatmári Paksi István adta be a Kollégium könyvtárába (RITOÓKNÉ 1973, 370.). 23 A pag[us] m[ihi], fol[io] m[ihi] kifejezéseket vettük csak számba. 24 SZATMÁRI Pl. 1773,328.; idézi (tévesen a vő, Szatmári Paksi Mihály jegyzetének jelölve): CZEGLÉDY 1988, 558., 589. 25 EMBER 1702-9 hátulsó borítóján dokumentálta a leltárát, „Beregben és Ugocsá- ban sok szép el vöszett könyveim és M[anu]S[criptje]im”, és több lelkész nevét feljegyezte, akiknél könyvei, iratai letétben lehettek (Dálnoki, Czeglédi, Szombati Sámuel).; Vö. KVACSALA 1893, 109-110. 26 TtREL I. 23. 21-22.; TtREL II. 28. d) 1/8., 12., 75., 497., 638.; A belső ispotály megszűntetése után nyitott külső ispotályról és annak templomáról van szó, ld. HERPAY 1929, 76.; ZOVÁNYI 1939, 191. 27 RMK III. 4611; BŐD 1766/1982, 61.; ZOVÁNYI 1977, 504.; BUCSAY 1989.; KO­CSIS 1998, 49. 196

Next

/
Thumbnails
Contents