Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi - III/C. 2) Homiletikai ortodoxia

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi

a 10 parancsolat megrontására vonatkozó tételes bizonyítását Alsted Enciklopédiája nyomán. A dichotómia érvényesülése nyilvánvaló.

A Hangos trombita nevű köteten bemutatható mindaz a homiletikai, retorikai jellegzetesség, mely a későbbi köteteket is jellemzi. A kezdeti szabályosságnak is vannak azonban már észlelhető fajsúlyeltolódásai. A Hasznok részenként is a tanító, feddő és intő jellegű részek harmóniáján alapulnak. Ez a forma ráillik egy látszólag elfeledett 16. századi homiléta rendszerére: Andreas Gerhard Hyperiusról van szó: Pál apostol alapján (2Tim 3,16 és Róm 15,4 alapján) különböztette meg a genera dicendi öt fajtáját, és az inventiót tette a beszéd kulcsfontosságú elemévé, ezáltal a lelki építésre helyezve a hangsúlyt. Az egyensúlyt a terjedelem és a beszédnemek egy prédikáción belüli lehetséges keveredése bontja meg, meghatározva a prédikáció jellegét. Hyperius homiletikája megengedi ezt: az Isten gondoskodása és a jó tanítás szüksége alapján lehetnek hosszabbak egyes részek.175 Bár a korabeli Magyarországon könyvtárakban megőrzött retorikák statisztikája nem támasztja alá ennek a szerzőnek a különleges olvasottságát, de más adatok miatt szükséges ezt a képet árnyalni: egyrészt a kortárs olvasói közeg, másrészt a retorikatörténeti kutatások alapján.176

Kortárs német homiletikai elemzések, lexikon szócikkek pedig a Chry- sosthomos, Augustinus, Luther hármast tartják a legfontosabb szerepű igehirdetőknek mind elméleti, mind gyakorlati téren. Luther pedig két másik kortársával szerepel együtt a 16. századi fordulat kiváltójaként: Melanchthonnal és Hyperius-szal.177 A viszonyrendszer igen sokat elárul a marburgi tanár tevékenységéről: egyesek a szerepét Luther teológiai, mások Schleiermacher művelődéstörténeti, ismét mások Gadamer nyelvi fordulatához mérik.178 Általánosan a homiletika vagy a gyakorlati teológia megteremtőjeként

!75 ACHELIS-SACHSSE 1901, 54.

176 A mai retorikatörténeti kutatás negligáló (IMRE 2000, 418-420.) és támogató olvasata (BARTÓK 1998,189.; KECSKEMÉTI G. 2003, 368-370.) mellett előkerült már a magyar szakirodalomban Hyperius neve a fentiek elemzésén kívül is. Győri L. János Geleji Katona István és Köleséri Sámuel homiletikai rendszerének összehasonlításakor Hyperiusról Perkinsre átváltó metódust detektált (GYŐRI 2000b, 54.). Illetve ennek a fenti tanulmánynak a korábbi változata hozta összefüggésbe Hyperius homiletikáját a magyar egyházi beszéd hagyományával (CSORBA D. 2001a), egy másik pedig a kálvinista prédikációtörténet terén szentelt neki külön helyet (UŐ., 2004, 94.).

177 A Homiletik tárgyszónál Id. TRE 15/532-534. (Hans Martin Müller)

178 JOSUTTIS 1968, 5114 KRAUSE 1969, 327.; JOSUTTIS 1985, 22.; A Hyperius tárgyszónál ld. TRE 15/778-781. (Gerhard Rau)

184