Csorba Dávid: "A sovány lelket meg-szépíteni” Debreceni prédikátorok (1657-1711) - Nemzet, egyház, művelődés 5. (Debrecen, 2008)

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi - III/B. 1) Regula fidei

III. Szentpéteri István hajdú-prédikációi bálványimádó, részeges, szidalmazó emberek).52 Kirekesztés járt a fenti ese­tek folyamatos figyelmen kívül hagyásakor, úgymint az Úrvacsora három­szori elmulasztása után, más Politia vagy Ecclesia ítéletét elfogadókra nézve, illetve a babonaságot űzőkre (varázslók, bűvölök, bájolók és a tőlük tudako­zók; Czigányok; bujdosó, szevedező, vándorló, rossz hírű emberek). Érdekes módon a visszaeső bűnösöket Szentpéteri újfent feddésben részesítené, fel­tehetőleg a kornak igen gyakori esetével van dolgunk, mely nehezen volt tet­ten érhető.53 A legkeményebb büntetést helyezte kilátásba a büdszentmihályi lelki- pásztor több esetben is, szemben az általános jellegű, kevésbé körvonalazott, eseti megoldást javalló olaszliszkai eljárással. Ez vonatkozik a lakodalmak­ban való viselkedésre (fajtalan táncz), az istentisztelet és egyáltalában az egy­házi ünnepek megszentelésére (Vasárnap reggeli Istentisztelet idején dőzsöl­nek, dühös szidalmazó, ordító kiáltásokkal dühösködnek). A szigorú ítélet: executio.54 Még a speciális, a Magistratus hatáskörébe tartozó határesetek­ben (pl. pusztai népek hite) is az elrettentő executiót javasolja a földesúri jog­hatóságnak. Aki Úrvacsorával nem élt házasságáig, az nem házasodhat; ez intsen mindeneket a tisztességes házasságra.55 A tiszalöki lelkipásztor szélsőséges lelki érzékenysége mutatkozik meg abban, hogy az esetlegesnek tűnő büntetésre maga tesz javaslatot, sőt a Ma­gistratus hatáskörébe tartozó ügyekben is ítéletet fogalmazott meg a Presbi­térium, illetve a Magistratus számára. Minden lehetséges alkalommal, mivel ,,a’ Törvény exequntio (sic!) (...) nélkül tsak ollyan, mint a’ Harang az ütője nélkül”.56 Ez az ítélet az egyházi és a világi joghatóság határterületeit érintő esetekre vonatkozik, és Szentpéteri István a polgári bíróság számára javasolt eljárási módot. A fenti egyházfegyelmi kérdések alapját Pál leveleiben fellel­hetjük, a végrehajtás terén pedig nagy hasonlóság mutatkozik Kálvin, illetve Melius felfogásával, és a 16. századi magyar egyháztörténelem zsinati jegyző­könyvekben megfogalmazott álláspontjával.57 A századvégi élet nehézségeit ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagynunk, ha ezekről a kemény 52 SZENTPÉTERI 1698; UŐ., 1699. 53 UŐ., 1712-13. - Jóllehet a korban élt sokkal szigorúbb megoldás is: „elég egy bűn” (SZENCI AP. 1682). 54 UŐ., 1697; UŐ., 1698; UŐ„ 1699. 55 UŐ., 1698; UŐ., 1712-13. 5Ö UŐ., 1698, E2V. 57 Értelem szerint az újszövetségi egyházfegyelmi technikával, több lépcsőben tör­tént a feddés (rövidítve): megintés, egyházkövetés, s legvégül száműzetés (MA- KOLDY 1926,173.; NÉMETH B. 2005, 224-229.). 153

Next

/
Thumbnails
Contents