Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)
Medgyesi Pál: Isteni és istenes Synat Egy elfeledett prédikáció margójára
Medgyesi Pál: Isteni és istenes Synat detésének ezen a pontján mégis esélyt ad a kései kutatóknak arra, hogy személyiségéhez közelebb férkőzhessenek. A fentiekben idézett részlet ugyanis - bár nyilvánvaló zsinat-tagadással indul - végül eljut az eklézsiaféltéshez, mint sokkal lényegesebb kérdéshez; a szerző nagylelkűen félretolja minden sértettségét, amikor figyelmezteti kortársait (ám nem kevésbé bennünket is): a zsinati csatározások nem csupán a kipécézett, a pellengérre állított lelkipásztoroknak ártanak, hanem Isten népét is védtelenné teszik a külső ellenséggel szemben. Más megfogalmazásban: a dühösen zsinatoló zsinatok méltatlan önigazolást szolgáltatnak - így Medgyesi, ha nem is ezzel a későbbi szóhasználattal - az ellenreformáció erőinek. Tekintettel a debreceni közzsinat négy héttel korábbi eseményeire, az alapjában véve békeszerető és harmóniakereső Medgyesi Pál ezúttal sem térhetett ki az angiai independentizmus legalább röpke említése elől. Prédikációjának e részletében a nyomatékosítás érdekében még az önismétléstől sem riad vissza. 1653-as keltezésű, tehát két évvel korábbi, Rövid tanítás a presbytériumról c. művének kedvenc, Pázmánytól kölcsönzött metaforáját, a „tök-é avagy túrós étek?”-fordulatot veszi ismét elő.18: „Második rendben az Angliai Independensek vannak, kiket ez vétekkel (az eretnekséggel) leginkább kárhoztatnak is ma. Kik felöl méltó meg-tudni (mellyet azokra nézve jegyzék-meg, a’ kik azt sem tudják, töké vagy túrós étek az, mégis annyira nyesik; holot még az ellenségre-is hamisat fogni, nagy gonoszság) [...].”19 Visszatérve a Whitaker által megadott nyolc jogos zsinatösszehívási indokra: Medgyesi logikus egyszerűsítésében ez így hangzik: „Legyen ez illyen Synatnac Elégedendő igaz oka. II. Legyen igazságosan Gyűjtetett. III Legyen Rendes.”20 E három összehívási jogosultság közül az elsőből - mint igazán máig is ható szövegből - idézünk: „Legyen Elégedendő igaz Oka; az az nem költött, nem tettetet, nem erővel vött vagy kuporított, oly melly sem nem az magános Ecclésiáknak erejek felett való. [...] Olyok [olyan] volt ez, melly ez Apostoli Synatot öszve gyűjtötte, mellyet nem költöttek, hanem valóságos, nem egyéb dologra való szin volt, hogy annakörivel [annak orvén, ürügyén] valakiken vagy személlyeken vagy Ecclesiákon bószszujokat álják, vagy a gonoszban magokat öszve verjék; hanem valóságos, szükséges, közönséges..melyre azok az Ecclesiák magok értec a’ Synatot. [...] Vétkeznec mindjárt ez ellen az Pápa és a’ Pápás Püspököc, kik az alattoc való Ecclesiákat... csak mint Jobbágyokat úgy tartják: ők vélvén azokon fő és első Pásztorsá18 E metaforáról részletesen: PETRŐCZI Éva: Tök-é avagy túrós étek? Szólások, köznyelvi fordulatok Medgyesi Pál két presbiteriánus párbeszédében = Uő., Puritánia. Tanulmányok a magyar és angol puritanizmus irodalmáról, Budapest, Universitas Könyvkiadó, 2006 (Historia Litteraria, 20), 79-86. (Lásd e kötetet is!) ■9 MEDGYESI Pál i. m. 16. 20 MEDGYESI Pál i. m. 18. 78
