Petrőczi Éva: "Nagyságodnak alázatos lelki szolgája” Tanulmányok Medgyesi Pálról - Nemzet, egyház, művelődés 4. (Budapest - Debrecen, 2007)

A Praxis pietatis díszcímlapjának „titkai"

donban született, ámde flamand szülőktől származó Renold Elstrack volt a készítője^ Igaz ugyan, hogy Michael Bryan festő- és illusztrátorlexikona Renold (Reginaid) Elstracket, továbbá az ő címlapját alig módosító William Marshallt egyszerű „rézmetsző bérmunkásoknak” tartotta, s csak portréik­ban látott valamelyes értéket,5 6 7 emblémaszegény hazai világunkban azonban ezek a rajzok is komoly hangsúlyt adhattak a léleképítő tartalmaknak. Az is valószínű, hogy Szenei Kertész Ábrahám az olvasók körének bővülését re­mélte a díszcímlapon kiábrázolt mondanivalótól. Ahogyan egy holland ku­tató, Peter van der Coelen írta, éppen e korszak emblémákkal dúsított bibli­ái és egyéb kegyes kiadványai kapcsán: „A kiadók nem határozott korcso­portokat céloztak meg, hanem inkább arra töre­kedtek, hogy minél nagyobb olvasóközönséghez jussanak.”7 Itt kell emlékeznünk arra is, hogy az embléma színpadias, mozgalmas, olykor játékos elemeivel a gyermekeket és a felnőttek gyermeki énjét egyaránt képes megszólítani. Egy 19. száza­di, lelkészcsaládban felnőtt, a vallásos irodalom­ban jártas szerkesztő-ifjúsági író, Margaret Gatty ebben látta többek között az ugyancsak 17. századi Francis Quarles (az ő Emblemes című munkáját, mint kvázi-puritán művet, javarészt a Praxis má­sodik címlaprajzolója, William Marshall illusztrál­ta!) tartós sikerének nyitját.8 9 V. Ecsedy Judit annak idején az 1619, 1631, 1638-as angliai díszcímlapokat vetette össze az egyetlen magyarral. Jómagam az 1616, 1623, 1629, 1630 és 1634-es kiadások címpaljának birtokában vagyok.? Ezek alap­ján igyekszem megválaszolni az egykori kérdéseket. V. Ecsedy utal arra, hogy az angol címlapok jobb oldalán a bibliai példázat lámpást tartó okos szüze mintegy „elfordul” a szemlélőtől, míg a magyar változatban a címlap A Praxis pietatis díszcímlapjának „titkai” 5 JOHNSON, Alfred Forbes: A Catalogue of Engraved and Etched English Title Pages, Down to the death of William Faithorne, 1691, Oxford University Press, 1934,15. 6 BRYAN, Michael: Dictionary of Painters and Engravers, ed. by G.C. WILLIAMSON, vol. II. 128., ill. vol. III. 290, Kennikat Press, Inc., Port Washington, N. Y., 1964, 7 COELEN, Peter van der: Emblemata Sacra. Biblical Picture Books and Emblem Literature, in: The Emblem Tradition in the Low Countries, ed. by John MANNING, Karel PORTEMAN, Marc van VAECK, Turnhout, Brepols, 1999, 261-267. 8 K. KATZ, Wendy: The Emblemes of Margaret Gatty, A Study of Allegory in Nineteenth­Century Children’s Literature, AMS Press Inc., N. Y., 1993, 3. 9 A forrás a wolfenhiitteli Herzog August Bibliothekben elérhető internetes adatbázis, az Early English Books Online - http://eebo.chadwyck.com/home (2005. július), amely Magyaror­szágról csak előfizetés esetén használható. 52

Next

/
Thumbnails
Contents