Takács Béla: A magyar református lelkészek öltözete - Nemzet, egyház, művelődés 3. (Debrecen, 2004)
Az ORLE-egyenruha
semini látható gomb. A reverenda hátrésze sújtás nélkül és szoknyaszerűen pliszírozott szabású, az új papi dolmány hátrésze sújtásos és szebbített atilla- szabású. Az új papi dolmánynál az volt a cél, hogy oly felső papi ruha készüljön, amely palást nélkül használva a ref. papi méltóságot feltüntesse ünnepélyes alkalmakkor. Az atilla ezt nem tünteti ki, mert mindenki hordhatja, mert általános nemzeti ruhadarab. A kalap formájánál a legősmagyarosabb formát, amelyet ’kun kalpag’ vagy ’kun süveg’ név alatt ismerünk, vettem alapul, mert bizony a kalpagok választásánál is olyan formában állapodik meg sok pap, amely magyar kalpag volna ugyan, de ha az illető lelkész lefényképezteti magát, vagy török fez látszik a fején, vagy oláh papi süveg. A palástot vállpalást formára, mint amely leginkább magyaros, magyarrá stilizált gallérral és magyar mentekötővel kellett megtervezni, moaréselyem szélekkel és gallérral, s a szélekre 3 3 sújtásos gombdíszt kellett a magyar stílus szempontjából alkalmazni. Ezen ruhadarabok az év minden szakához megfelelő kivitelűek, meleg nyáron csak ing felett hordják, télen egy meleg mellény és egy testhez simuló gyapjú kötött-kabátot is vesznek alá. Ami a tavaszi és téli ruhát illeti, hát erről az igazán ruhákból álló katolikus egyház sem gondoskodik, ki ki rávesz egy fekete téli kabátot, vagy felöltőt a tógára és rendben van. Ezek a mondanivalóim az új papi ruháról, melyet Szántó József úr oly lelkesedéssel és szaktudással az eredeti tervhez teljes hűséggel készít, s melyen nem szabad semmi változtatást tenni” - fejezi be a cikkét Nemes Mihály.137 Egy névtelen cikkíró a Lelkészegyesületben szintén amellett száll síkra, hogy az ORLE-egyenruhán ne változtassanak semmit. Nincs szükségünk Lu- ther-köpenyre, mint hétköznapi ruhára, mert ez oda vezethet, hogy valakinek eszébe jut, hogy délután a zsidó rabbi ruhájához hasonló öltözetet kell viselnie a református papnak. A cikkíró szerint az ügy le van zárva, minden hozzászólás felesleges az egyenruha kérdésében.138 1909. szept. 28-án nyílt meg Debrecenben az ORLE kongresszusa, de már előtte nyílt levél jelent meg a Lelkészegyesületben az egyenruhával kapcsolatban. Ajtay Jenő, nyírinártonfalvai lelkész azt kívánja, hogy a ruha ne díszruha, hanem valóban egyenruha legyen, hasonló az evangélikusok Luther-talárjához, vagyis támogatja a barcikai szolgatárs véleményét. Ez az egyenruha mindig és minden alkalommal kiemeli a viselőjét „a hétköznapi emberek tömegéből” - írja Ajtay Jenő.139 Az ORLE kongresszus jegyzőkönyve a Lelkészegyesület 1909. nov. 20 i számában jelent meg, és ebből kiderül, hogy az egyenruha ügyét a kongresszus egyetlen mondattal intézte el: „a múlt évi közgyűlésünk döntő határozatot hozván, újabb határozathozatal szükségét közgyűlésünk nem látja fennforogni.” Jóllehet a kongresszus napirendre tért az egyenruhát illetően, de ez, mint valami tengeri kígyó tovább növekedett az ORLE lapjában. Fábián Dénes kispesti lelkipásztor folytatásos tanulmány írt „Az egységes református papi díszruha” címmel a Lelkészegyesület számára, amelyet a lap három részben közölt. 89
