Ugrai János: „Kis világnak világos kis tüköre” Északkelet-magyarországi református lelkészek önéletrajzi nyilatkozatai 1807-1808-ból - Nemzet, egyház, művelődés 2. (Debrecen, 2004)

Bevezető tanulmány: Az életpályák egyház- és oktatástörténeti háttere

lehet egy-egy privatus praeceptomak. Sokan úgy találták, hogy az esetenként egy tanító gondjaira bízott 50-60 tanuló túl sok, miközben más tanítók - módosabb gyerekekkel foglalkozva - csak néhány diákkal törődnek. Végül csak egy 1797. évi döntés maximálta a felsőbb classisokban 12, az alsóbbakban pedig 6 főben a privatus praeceptorok tanítványainak a számát. A problémák ellenére a praeceptori rendszer korszakunk során meghatározó eleme volt a kollégiumi életnek, a diáktanítók nemcsak szigorúan ellenőrzött, fontos munkáért kaptak aránylag kedvező juttatást, hanem kipróbálhatták azt is, hogy hogyan tudnak a rájuk bízottakkal bánni.

2.3. A kollégiumi tanulmányok megszakítása

A kollégiumi tanulmányok huzamosabb megszakítására a magánjellegű okok (pl. saját vagy közvetlen hozzátartozók betegsége) mellett kétféle elismert mód kínálkozott: vagy a német nyelv tanulása céljából hagyta el valaki egy-három évre az iskolát, vagy azért, mert tanítói feladatokat vállalt el valamelyik partikulában.

A XVIII. század második felében a modem tudományok térhódításával, a régi klasszikus, latin műveltségű iskola fokozatos visz- szaszorulásával, a világi pályák sokasodásával, a bécsi központú bürokrácia alsóbb szintjeinek kiépülésével egyre nagyobb igény mutatkozott a történelmi és földrajzi okokból egyaránt leghasznosabb idegen nyelv, a német tanulása iránt. Ezt az erősödő igényt református kollégiumaink ugyan felismerték, s meg is próbáltak kielégíteni, de ekkoriban a német oktatását célzó szórványos kezdeményezések részben anyagi okokból, részben pedig a fő véleményformálók, a politizáló kis- és középnemesek előítéletei, érdektelensége nyomán rövid idő alatt elhaltak.39 40 Ugyanakkor a közismerten erős német kötődésekkel rendelkező evangélikusok mellett szoros külföldi kapcsolataik okán és saját hazai egyetem hiánya miatt a reformátusok is érdekeltek voltak a modem nyelvi képzésben. Ezért a nehézségeket áthidaló, átmeneti megoldásként alkalmazták a diákcsere módszerét, melynek során pataki, debreceni diákok a szepességi evangélikus

39 TIREKL. A. XXVI. 9638.

40 Végh, 1914. 146-161. p.

30