Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Késő humanizmus. Egy irodalomtörténeti korszakmegjelölés hátteréről

Dornauról szóló monográfiájának is.14 1998-ban Tübingenben konferenciát is rendeztek a késő humanizmusról, s az itt elhangzott előadások két év múlva kötetben is megjelentek. A könyv bevezetőjében Notker Hammerstein idézi fel a fogalom történetét, s vázolja fel a német tudományosság álláspontját a kérdésben, olyan személyiségeket idézve, mint Klaus Garber, Wilhelm Kühlmann és Anton Schindling.15 Egyik legérdekesebb megállapítása az, hogy ezt a korszakmegjelölés más nyelveken mint a német nem létezik - nem az ő hibája, hogy a szórványosan előforduló magyar átvételről nem tud.

Legutóbb Theodor Verweyen gondolta végig a késő humanizmus problematikáját, akkor, amikor recenziót írt Erich Trunz utolsó tanulmánykötetéről.16 Ő hívja fel a figyelmet arra, hogy különböző szakemberek más és más kezdő és záró dátumot adnak meg. Trunz elsősorban az 1570 és 1624 közötti időszakra gondol, az ő nyomán halad Klaus Garber is, amikor a kezdetet 1560 és 1570 körűire teszi, a zárást pedig 1620-1630-ra. Ezzel szemben Manfred P. Fleischernél a korszak a reformációval (1517) kezdődik, s a harmincéves háború kitörésével (1618) végződik, míg Wilhelm Kühlmannál a fogalom elveszíti egy korszakhoz való kötöttségét, s olyan jelenségek összefogaló elnevezése lesz, amelyek a 16. századtól a 18. század elejéig jelen vannak a német irodalomban.

Belepillantva a német szakirodalomba, a késő humanizmus korának meghatározásához még néhány dolgot ki kell emelnem. Az első az, amely talán eddig is kiderült: ha elfogadjuk Trunz téziseit, akkor a humanizmusnak két korszaka van: a korai és a kései. Bizonyos fő jellemzők mindkettőre érvényesek, a különbség köz14 Robert Seidel, Späthumanismus in Schlesien. Caspar Dornau (1577-1631).

Leben und Werk, Max Niemeyer Verlag, Tübingen, 1994. (Frühe Neuzeit, Band 20.)

15 Späthumanismus. Studien über das Ende einer kulturhistorischen Epoche,

herausgegeben von Notker Hammerstein und Gerrit Walther, Wallstein Verlag, Göttingen, 2000, 9-18.

16 Theodor Verweyen, Literarische Evolution um 1600. Epochenschwellen und

Epochenprobleme im Blick auf: Erich Trunz, Deutsche Literatur zwischen Späthumanismus und Barock. Acht Studien, Beck, München, 1995, 392 Seiten, Göttingische Gelehrte Anzeigen 252 (2000), 76-100.