Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Késő humanizmus. Egy irodalomtörténeti korszakmegjelölés hátteréről
csei könyvvásárok az értelmiségiek fontos eseményévé váltak, a saját könyvtár gyűjtése általánossá lett. A belső hajtóerő, amely ezt a réteget összetartotta, az irodalmi barátság volt, amely kiemelte őket a hétköznapok világából. A barátság irodalmi megjelenési formái a levelek, peregrinációs emlékönyvek és versek, illetve barátságot szimbolizáló versgyűjtemények voltak. A levelezés a késő humanista tudósok kedvenc tevékenysége volt, a leveleket nem csak a címzettnek, hanem az utókornak is írták, eleve azzal a szándékkal, hogy aztán azokat összegyűjtsék és kiadják. A levélírás mikéntjét speciális retorikai munkák taglalták, ezek már Erasmus óta népszerűek voltak, de 1600 körül lettek a legkedveltebbek. Ugyanakkor a levél műfaja mégis személyes maradt, s ezáltal minden szerző művei mások lettek. A barátságot jelképezte ugyancsak a peregrinációs emlékkönyv, amely a 16. század második felében lett divatossá, s 1600 körül használata már teljesen általános volt. A neolatin költészet elsősorban nem a művészeti, hanem a társadalmi élet eleme volt, amellyel a barátságot jelezték (például a könyvek üdvözlőverseiben). Verseskötetek születtek abból a célból, hogy bemutassák a baráti kört, máskor pedig a barátok állítottak össze valaki számára egy tisztelgő antológiát. A késő humanista értelmiség megjelenítette magát Nicolaus Reusner lcones c. munkájában (1587), ahol a tudósok arcképeit latin versek kísérik. Georgius Draudius 1610-ben összeállította a korszak bibliográfiáját, a heidelbergi Melchior Adam pedig 1615- 1620-ban kiadta a maga szakok szerint csoportosított tudós életraj zgyűjtemény ét.7 Szintén Heidelbergben keletkezett Janus Grute- rus kezdeményezésére a Delitiae sorozat, amely különböző országok neolatin költészetének antológiáját foglalja magába (benne többek között a magyarokkal is). Mindezt betetőzte Johannes Peter Lotichius költők életrajzait tartalmazó gyűjteménye 1625-1628- ból. A humanizmus kezdetben egy kis kör sajátos belügye volt, amely folytonos küzdelmek során fogadtatta el a saját világnézetét, 7 Az életrajzok között ott van Szegedi Kis Istváné is, amely Skaricza Máté híres biográfiájának kivonata, s Szegedi arcképe megtalálható Reusner gyűjteményének későbbi kiadásaiban.
