Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Vitairat és enciklopédikus teológia
ooo kapta, vagy kinek adta tovább. A könyvtörténetet kutatók a megmondhatói, hogy mennyire különleges ez; jóval későbbről is csak hagyatéki vagy lefoglalási jegyzékekkel rendelkezünk, amelyeknek a címleírásai többnyire teljesen bizonytalanok. A másik pataki diák, Újfalvi Imre a reformáció magyar nyelvű énekirodalmának áttekintésével hozott újat, 1602-es énekeskönyve bevezetője révén nemcsak a magyar irodalomtörténeti gondolkodás egyik QQQ úttörője lett, de egyúttal az első magyar bibliográfus is. Végére érve a sárospataki tanárok, lelkészek és diákok irodalmi munkássága áttekintésének, amely a források pusztulása miatt szükségszerűen hiányos, utalnom kell arra is, hogy mi az, aminek semmi nyoma itt ebben a korszakban: semmit sem tudunk a zenei oktatásról és nem maradt fenn drámai mű (iskoladráma). A tanároktól és lelkészektől nem ismerünk naplót vagy önéletírást (kivétel a volt pataki diák Miskolci Csulyak István), illetve arcképet. Ha összehasonlítjuk a pataki iskolában művelt irodalmat a korabeli, és éppen fénykorát élő magyar nyelvű reneszánsz szép- irodalommal - nem kell messzire menni, csak a Dobó-udvar Gombos kertjéig! - kétségkívül ez egy élettől távolabbi, de mégis nem kevésbé nagy jelentőségű ága a korszak műveltségének. Eredményeinek összeszámlálása jelentős részletekkel gazdagíthatja az összképet, amelyben helye kell legyen a magyarországi késő humanizmus termékeinek, annál is inkább mivel személyeken és műveken keresztül élő kölcsönhatás volt a kétféle irodalom között. 3Síi Kiadása: Magyarországi magánkönyvtárak 1. 1533-1637, sajtó alá rendezte Varga András, Budapest - Szeged, 1986, 61-78. 389 Klaniczay Tibor, Újfalvi Imre és az 1602. évi énekeskönyv, Irodalomtörténeti Közlemények 62(1958), 152-169.
