Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)
Történetírás, jog, filológia
tanár, latin nyelvű történeti műben számolt be a Dobsinát 1584- ben elpusztító török portyáról (műve kéziratban maradt, s csak 1671-ben adták ki Wittenbergben);377 Miskolci Csulyak István pedig - mint már említettem - a családfáját állította össze, s miközben lelkésztársai éppen Újfalvi Imre elítélésével foglalkoztak 1609-ben, ő azt tette, ami a külföldi feliratokat másolgató, útinap- lóíró kortársainak eszébe sem jutott: részletesen leírt egy hazai művészeti emléket, a váradi várat.' S végül, de nem utolsósorban, hadd utaljak vissza Thúri Farkas Pál levelére, amely stílusában és tartalmában történeti mű, valamint az életrajzi beszéd műfajára, amely maga is a történelem egy darabkáját ragadja meg. Valódi filológiai munka, klasszikus irodalmi mű szövegkiadása csak egyetlen maradt ránk a sárospatakiak köréből: ez egy Plafonnak tulajdonított dialógus, Gyarmati Bíró Miklós kommentárjával és kiadásában. Létrejöttét az 1577-es nagy pestisjárványnak köszönheti, miután a halál megvetéséről szól, mégis iskolai céljára utal a kis terjedelmű írást nagyságban jóval meghaladó magyarázat. Ezt a művet eredetiben (görögül), kommentárral és Marsilio Ficino latin fordításában is többször kiadták a korabeli Európában, innen vehette át Gyarmati Bíró a szöveget és a magyarázatok zömét, forrásait és esetleges önálló gondolatait egyébként még senki • 'i 379 sem vizsgálta. 377 Pilcius Gáspár, Topscha, sive Dopschina ... nocturna Turearum Fillekiensi- um irruptione devastatum ... anno 1584. die 14. Octobris..., producta et posteritati commendata a Christophoro Daniele Kleschio, Johannes Haken, Wittenberg, 1671. (RMK III. 2579.) 37s Kézirata: OSZKk Oct. Lat. 656. ff. 10Ír—105r. - Szövegkiadását (Miller Jakab Ferdinánd másolatból készült kiadása nyomán) lásd: Balogh Jolán, Varadinum - Várad vára, 2. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982, 136— 137. (Művészettörténeti Füzetek 13/2.) 379 Gyarmati Bíró M. 1578.
