Szabó András: A késő humanizmus irodalma Sárospatakon (1558-1598) - Nemzet, egyház, művelődés 1. (Debrecen, 2004)

Az orvoslás és a természettudományok

hitt, az egyetemen hivatalosan azonban ezt nem taníthatta.368 369 370 A fizikában természetesen világos az elhatárolódás az epikureizmus- tól: eszerint Isten az első mozgató, s a természetben semmi nem történik önmagáért, hanem minden valamilyen célból vagy valamilyen kényszerből. Ilyesfajta természettudományt oktathatott Krakkai Demeter Sárospatakon, amint arra Thúri György gyászverse is utalt.

Az említetteken túl még egy mű van, amelyet ebben a témakörben be kell mutatnom, ez Károlyi András olvasóknak szóló előszava Laskai Csókás Péter De homine című művében.369 370 Ez a könyv maga is a filozófia és az anatómia keveréke, amely az embert igyekszik bemutatni az ókori filozófusok, a Biblia, az egyházatyák és középkori tekintélyek, valamint a humanisták ismeretei és véleménye alapján; első, nagyobbik fele a lélekről szól, a második pedig a testről. Károlyi az előszóban azt fejtegeti (összhangban a reneszánsz tudományos gondolkodás elvei- vei),' hogy az ember legsajátosabb tulajdonsága önmaga vizsgálata, hogy az ember mikrokozmosz, amelyben benne van a halandó és az isteni, hogy az ember és Isten megismerése összefügg, s hogy az üdvözüléshez mindenkinek szükséges megismernie magát. Az előszó és maga Laskai Csókás műve is a korábban már jellemzett wittenbergi felfogást mutatja, amelyben inkább a filológuskodó elmélet uralkodik, mint a gyakorlati orvostudomány.

368 Zofia Wardeska, Copernicus und die deutschen Theologen des 16. Jahrhunderts = Nicolaus Copernicus zum 500. Geburtstag, herausgegeben von Friedrich Kaulbach, Udo Wilhelm Burenda, Jürgen Blühdem, Böhlau Verlag, Köln-Wien, 1973, 175.

369 Laskai Csókás P. 1585.

370 Foucault, M. 2000, 50-53.

Laskai Csókás Péter: De homine