Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-05 / 2. szám
7 — S mind a mellett azt mondja : „s .. én a szabad sajtót szentebb intézménynek tartom annál, hogy azt egyéni hiúságok képzett megsértéséért a személyeskedés szemétdombjává volna szabad torzítani.“ E tekintetben igaza van, csakhogy régi dolog az. könnyű másnak tanácsolni, ha magunk nem is tartjuk meg. Nézzen Koós ur a tükörbe s meglátja azt, ki évek óta erre használta fel a szabad sajtót, ki évek során át önmagát dicsérte, — természetesen más dicsérd hiányában. Ez feleletem Koós ur engem illető szavaira. Tanácsolnék ugyan neki valamit, ha elfogadná, — hogy tudniillik adja be le mondását és vonuljon vissza a magánéletbe ; de ha ezt nem teszi — mert nem engedi hiúsága — helyeztesse út magát bárhova, mielőtt még mások fogják áthelyeztetni. Ez az ő Libertás jó barátjának tanácsa. Ezeket, tartottam szükségesnek a t. közönség tájékoztatása szempotjából elmondani, addig is, mig az annyira megtámadott Czeider M. fcg felelni, maradván tek, szerkesztő urnák kész szolgája Libertás, VEGYES HÍREK. If] Háday Gedeon gróf volt honvédelmi miniszter temetése a legnagyobb ünnepélyesség mellett ment végbe. A ravatal a honvédelmi minisztérium palotájában volt felállítva, honnan decz. 29-én a gyászszertartások után Ikladra szállították. A gyász- peszédet Szász Károly tartotta. Ildadon a temetés nagy részvét mellett decz. 30 án ment végbe, hol áz egyházi szertartást Siposs fóthi esperes vé gezte. A temetésen király ő felsége is képviseltette magát. Halálozás- G ö 11 Henrik brassói nyomda- tulajdonos és a „Kronstadter Zeitung“ szerkesztője, m. év decz. 30-án éjjel 44-ik életévében jobblétre költözött. A nevezett lap szerkesztését (jött Frigyes fivére vette át. Incze György kovásznál ev. reí. lelkész e hó 1 -en hajnalban agyszélhüdés következtében élte G1 -iк évéhen elhunyt, bánatos özvegyet és hat árvát hagyván hátra. A soroksári postarablás szegény áldozata még életben van. A tetteseket még nem sikerült kipuhatolni, de gyanú vau egy Sebő be r István nevű szentlőrinczi korcsmárosrá* kit Rakó folyton emleget. Rakót Helmbacher vizsgálóbíró már egy ízben kihallgatta. Cssndélet Fogaraemegyében. A fogarasmegyei Muridra román községben minap egy éjjel valami czigányok egyik helyi lakosnak el akarták lopni két disznóját. Minthogy azonban a tulajdonos e'őre értesült a czigányok szándékáról, botütésekkel fogadta a tolvajokat. De a négy tagból álló czigánybanda az oláhra vetette magát; agyonütöttek s egy késsel lejét ás kezét levágva, az eltorzított hullát átdobták a kerítésen, a disznókat pedig elhajtották. Következő reggel a holttestet a kutyáktól széttépve találták meg. A tettesek közül kettőt már átadtak a törvényszéknek. Botrány a templomban. Becs egyik templomában vasárnap este 7 órakor Haramerle jezsuita lelkésznek kellett hitszónoklatot tartani. A 3000 főre teellenállani az áradatnak s már csak csak ötven ölnyire látta maga előtt a fekete kőszirteket, melyek a viz színét megszakgatták. Azokon alól van a halál. . . . Grigori lehunyta szemét. Dermedtség fogta el tagjait s a kötőféket, ha nincs karjára csavarva, eleresztette volna keze. Isten veled és szent Mikulás, avanyszörű csikó, száz rubel, Jegovics tagja, kibitka, ménes és kék vászonból készült pénzes erszény a ládával! A telhetetlensóg visz sirba, Grigori. Még többre vágyódtál s most mindened oda, ráadásul te magad is a halaknak lész a tápláléka. . . . Egy újabb hullám ismét eltakarta a lovat is, Grigorit is. ki eszméletét veszté. Soká lehetett a viz alatt. Mire fölmerült, erős kéz szorítását érzé karján s tisztán hallá e szavakat: — Megbolondultál ember? egyenest a zuhatag- nak úszni. — Grigori fölveté szemeit. Még ott volt a Volga közepén, de fél testével már egy csóuak párkányán feküdt. Megrázkódott s egy pópa nagy szakállas fejét látta maga fölé hajolni. — Hol van lovam, Cziprián atyus? — ezek voltak első szavai. — Eh, Ördög vigye a lovadat — viszonzá a pap -- adj hálát istennek, ha mi ketten megmenekülünk. Egyébiránt ne félj ; lovad kötőfék szára itt van n karodra csavarva, azt a csónakhoz kötjük, aztán uszszék utánunk a dög, ha tud. De most ragadd meg az evezőt s húzzad, a hogy tudod; két perez múlva késő lesz. A pap ezalatt egészen behúzta Grigorit a sebesen alá rohanó, ingó csónakba. Grigori pedig dehogy ragadta meg az evezőt. Első dolga volt a csónak farához erősíteni lova kötőfókét. Aztán oda rohant a paphoz, lábaihoz borult, azokat átölelte s zokogott keservesen, egyre csak ezt sóhajtva: hető tömeg előtt a pap a „szegény dicsőségéről“ beszélt . . Alig mondóit azonban pár szót, midőn a szószék alatt hangos pisszegés volt hallható, mely után éles fütty hangzott föl, s erre a templom legkülönbözőbb részeiből fölhangzott a fütty, a pisszegés, a kiabálás: nekünk nem kell jezsuita! levele!“ Többen kezdtek dobálni a lelkész felé, ki sietve menekült a sekrestyébe. Csakhamar az a hír futott szét a tömegben, hogy tűz van a templomban; e hirt megtudták a templomon kívül állók is, s mivel azok befelé tolakodtak, emezek meg kifelé, a tömegbe zsúfolt gyermekek és asszonyok jajgatása, kiabálása borzasztó hatást tőn. -Jó ideig tartott, inig a közönség meggyőződve arról, hogy semmi veszély nincs, nyugodtabb lett, s szétoszolhatott. A tolongásban mintegy heten kaptak súlyos sebet, mig egy ember sebesülése, kit azonban kórházba vittek, azért életveszélyes, mert több bordáját törték ősz- sze. A repülő kövek is számosakat sebesitettek meg, többek között egy fiatal leánykát is homlokán, Az eset nagy megbotránkozást szült. Csók vagy — orr. Farkas Lidiké, — irja"a „Kitartás“ — égy alig tizenhét éves apostagi csinos leányka, megakarván győződni arról, hogy csakugyan olyan szépe az a Pest, a .mint írják, látogatóba jött fel a városba s ez alkalommal szét is tekintett az itt uralgó zűrzavarban. A többek között tegnap este egy barátnője s több gavallér kíséretében egy dunaparti tánezhelyiségbe ment el, a hol az üde arczu csinos lánynak egy baka kezdett udvarolni, ki mihamar elő is állt kérésével, hogy hát a csinos Lidiké adjon neki egy hamisítatlan falusi csókot. Mikor a leány a kérést egész kereken visszautasitá, a baka — a ki egy kieséi fiirte.'en magához ölelte.-— leharapta az orrát, Hét rabló egyszerre. Decz. 2U-án este fi órakor Csány (Zala vm.) faluban hót rabló megtámadta a Rumi féle birtok tulajdonosát Forist, ki mindenét, a mije volt. átadta; de a rablók ezzel nem elégedtek meg, hanem többet követeltek és szegényt félóra hosszáig ütötték-verték, de hiába. IVRkoi meggyőző- zö'dtek, hogy többet uem kaphatnak, eltávoztak A tettesek még nem voltak kifürkészhetek. Üstökös látható szabad szemmel az égboltozaton. Pous fedezte fel 1812 ben Parisban. Decz. 29-én, midőn a hattyú csillagzatból átment a pegazusba, fényre nézve harmadrendű csillagokhoz hasonlított, és a farkát is észre lehetett venni. Minthogy az örökös ez időben minden nap kétszázezer mértfölddel jön közeiébb a földhöz, az üstö kos fénye a következő tizennégy napon át még növekedni fog és január közepén éri el legnagyobb fényét. Január 9-dikén áz üstökös a földhöz legközelebb jön s ekkor 13 millió mérlföldnyi távolságban lesz. A naphoz csak 25-én lesz legközelebb, midőn 10 millió mértföldnyi távolságban fog állui. Az üstökös február közepéig szabad szemmel látható. Nihilizmus. Roppant izgalomba ejti a közönséget és hatóságokat egyaránt a legújabb nihilista merénylet, melynek a decz. 2S—-29-ére virradó éjen Sudeikin csendőralezredes s a titkos rendőrség főnöke és segédje estek áldozatul. A segédtiszt még él, de eletbsn maradásához nincs remény. Sudeikint tőrrel gyilkolták meg az utczán, kora reggeli órában. Sudeikin egyik alapítója voll a nihilizmus leküzdésére szervezett társaságnak. Hir szerint Tolstoj belügyminisztert is hasonló sorssal fenyegették meg név— Istennek ajánlom fel ! Az ő szent egyházának ! Nyeljen el engem a viz, a tűz. ha nem. Itt esküszöm meg rá, a halál torkában. A pópa félretolta a lábával a göicsös zokogástól vonaglót, s megragadva az evezőt, elkezdőit dolgozni erősen, hogy kiragadja a csónakot az egyre erősebben rohanó viz sodrából, mely azt már egész az első kiálló szikláig hajtotta. Aztán ránvalt a még mindég a csónak fenekén hentergő Grigorira : — Fogd a lapátot, gazember, mert mindjárt be- taszitalak. A ezimzés használt. Grigori fölegyenesedett s körültekintve, csak akkor látszott tudatára jutni veszélyes voltának. Azt hitte, már megmenekült s most látta, hogy már egészen a zuhatag szélén j vannak. Egyszerre magához tért, megfogta a lapátot s elkezdett dolgozni ereje szakadtából. Erős küzdelem volt. A csónak sok ideig nem mozdult helyéből. Az evezőcsapások ereje még nem győzte le az aradatot. De lassan, alig észrevehetően mégis haladni kezdett aztán a part felé s Grigorinak reménye lehetett, hogy ha erejök nem lankad, kiszabadulnak. Jó negyedórái küzdés után végre azt tapasztalták, hogy bár még nincsenek túl a veszélyen, a legveszedelmesebb helyzetből mégis sikerült kigázolniok. Addig egy szót se szóltak egymáshoz , ekkor Grigori rákezdé : — Atyuskám, a mit mondtam, azt megmondtam. Nem vonom vissza szavamat. En csakugyan istennek, az ő szent egyházának ajánlom. — Mit ? a lelkedet ? Ideje is lenne már, te vén gonosztevő, — viszonzá a pap. — Nem, atyuskám, dehogy a lelkűmet — mondá Grigori. — Mit csinálna az egyház az én nyomorult árva lelkemruel ! — Hát mit ajánlasz te föl istennek, mi V (Folytatása következik.] télen levélben. A tettesek kézrekeritésére roppant apparátust hoztak mozgásba. Eddigelé azonban semmi eredmény. Irodalom. A „Hermanstädter Zeitung“ fennállásának 100 éves jubileumát üli. Ez volt Erdély első lapja, melynek mi ez ünnepélyre kartársi üdvözletünket küldjük. A „Nemzeti Újság“, a legolcsóbb és legdíszesebb képe* politikai napilap most lép második évfolyamába. A „Nemzeti ! jság független irányú lap, mely küzd a gazda, a munkás, az iparos, a hivatalnok, a haza összes polgárainak, a magyar nemzetnek érdekeiért. A ..Nemzeti Újság“ nem függ senkitől, nem áll senkinek befolyása alatt és csak a közönség érdekeit, taitja szem előtt. Somogyi Kde, e lap felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa, ismert régi iró, ki nem kiméivé áldozatot, fáradságot, oly lapot ad a magyar közönségnek, mely nemcsak kiállja a versenyt más hason vállalatokkal, hanem feliU is múlja azokat. A ,.Nemzeti (.jság'“ czimlapját naponként gondos kivitelű, szép, lehetőleg actuália kép disziti. Vasárnapi melléklete, a ,.Mulattató“, tartalom és kiállítás dolgában vetekedik bármely hazai képes lappal. A ..Nemzeti Újság“ ezenkívül naponta ad mellékletet. Az iparos a napi érdekű közleményeken kívül megtalálja az „Iparügy“, a kereskedő és gazda a „Kereskedelem és mezőgazdaság" czimü mellékletet, „Törvényszéki csarnok“ czimü melléklete szenzációs bűnügyeket ismertet, hoz érdekes törvényszéki tárgyalásokat, егек "keretébe illő érdekes képeket Hölgyek részére a „Nemzeti Újság" a „Divatlap“ czimü mellékletet adja, hasonlóképen illusztrálva. Néptanítóink részere a Népnevei és-‘-t mellékeli _ A „Nemzeti Újság" (szerkesztősége és. kiadóhivatala Budapest nádor-uteza 17. szám alatt) előfizetési ára egy évre 12 forint. I artalma és politikai p'ánja oly tényezők, hogy ezeknél fogva melegen ajánlhatjuk az olvasó közönség figyelmébe. К özgazdas á g\ CsikszentiniháAyi Sándor Kálmán jegyzői jelentése a „székely mivelodési és közgazdaság/- egylet11 marosvidéki közgyűlésén, 1883. decz ember hóban*) Mélyen tisztelt közgyűlés! Alapszabályaink — a mi törvényeink 25. §-a értelmében a vidéki liőkegyletek is évenként egy közgyűlést tartani kötelezvék —■ s e közgyűlés mintegy visszatekintés a múltba, számadás a közönségnek, számadás önmagunknak, hogy vajjou megtettük-e amit megtennünk kötelességünk volt, vájjon megteleRünk-e az alapszabályokban előirt kötelezettségeknek, vájjon megiettük-e mindazt, a mit megtennünk lehetett s vajjou nem tehetnénk-e a jövőre, az eddiginél többet. Az alapszabályok 28. §-a a vidéki választmányok kötelességét előszabja, s a számadás alkalmával nyugodtan elmondhatjuk megbízóinknak, hogy alapszabálybeli kötelezettségünknek eleget tettünk, a mit lehetett megtettünk: s hogy többet nem lehetett tennünk, annak okai nem egészen mi vagyunk ; csak azt érezzük, azt tudjuk, hogy nem tettünk, nem tehettünk annyit, a mennyit szerettünk volna tenni ; a mennyit nem az alapszabályok — mert azoknak így is megfeleltünk — hanem szivünk szava, lelkiismeretűnk és székely fajunk, envéreink ügyének pártolása tőlünk megkövetelt volna! De hadd szóljak és számoljak előbb be arról, hogy mit tettünk az év folyamán. Az alapszabályok 27 dik paragrapbusa egy évre négy választmányi ülés tartását rendeli; mi ötöt tartottunk, melyeknek jegyzőkönyvei letisztázva. aláírva és hitelesitve a tagok betekintésére készen állanak. Meggyőződhetik e jegyzőkönyvekből bárki is, hogy eleget tettünk az alapszabályok azon utasításának, hogy „a vidéki választmányok saját vidékük viszonyairól szükségeiről és tapasztalataikról tanácskozván, közvetlen adatokat gyújtván, indítványokat és javaslatokat tesznek, s azokat a központi választmányhoz felterjesztik.“ Vidékünk viszonyairól, szükségeiről és tapasztalatainkról a központi választmányhoz több tárgyban felterjesztéseket, indítványokat és kérelmeket intéztünk, a melyek közül felemlítem a következőket. A vidékünkön eddigelé oly nagy keresletnek és százezrenként kivitelnek örvendő „székely szotyor“ ipar hanyatlásának oka, helyi kereskedők hozzánk intézett Írásbeli véleménye szerint, abban lévén keresendő, hogy a külföld folytonosan emeli a beviteli vámokat; igy pl. Németország 100 kilogramm szotyorra 24 márka beviteli vámot rótt ki, s ez.zel szemben itthon a belföldön nemcsak semminemű kedvezmény nem adatik, de sőt jövedelmi adó és más ezirnek alatt a háziiparczikkek is súlyosan megadóztatnak, s mig a nagy ipar kedvezményekben részesül, mert az enquettekben a kisipart és házi- ipart űzőket is a nagyiparosok képviselik, addig a kisipar és háziipar semminemű kedvezményben nem részesül: e körülményekre a központi választmány figyelmét felhívtuk azon kéréssel, hogy a magas kormánynál lehetőleg oda hatni igyekezzék, hogy a kiviteli és külföldi vámokra tekintettel, a székely háziiparczikkek adómentességet és szállítási kedvezményt nyerjenek. A szalmakalap ipar hanyatlásának okát vidókün- I kön abban találván, hogy újabb és Ízlésesebb minták ; és alakok készítésére nincs kellő útbaigazítás és e körülmény miatt a helyi boltüzletekben is a nánási, debrec/eni kalapok jönnek forgalomba, s a székelyipar kezd háttérbe szorulni, haladás helyett hanyatlás mutatkozik, s a finomabb fonásu kalapok, Ízlésesebb minták által tulszániyallatván és nem eléggé vásároltatván, a durvább készítésű olcsóbb kalapok készítésére kezd ez iparág elfajulni. A központi *) Közöljük e jelentést, a mennyiben igen közelről érd ekli a székely ipart. Szerk.
