Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-28 / 24. szám
írva; azok pedig helyesebben bírják a nyelvet, mint a szedők. Nem mulaszthatom el ama hibák egyikét közölni, mivel általános. így Írtam: „Önkéstes tűzoltók“, visszajött, mint „önkénytes“. A magyar pedig ezt az utóbbi fogalmat nem igen szereti, és figyelmeztettem is az illető vállalkozót, hogy „önkényes“ egészen mást je lent, mint „önkéntes“, a hogy a „t“ az elsőbe (önkény t-es csak beletóvedhetett.“ Ily talpraesetten Ítélt, ime, már egy évvel ezelőtt e nyelvi kérdésben hódolva tisztek és szeretett fő- lierczeyünk,, a kit az Isten — minden igazi magyar* nak tiszta szivü óhajtása szerint — magyar hazánk javára és örömére még sokáig éltessen! A „Közoktatás“-nak 1883. decz. 30. megjelent számában valaki azt törekedett bebizonyitni, hogy „önkénytes“, nem pedig „önként, önkéntes“ Írandó. — A „Közoktatásnak“ ■ nak 1884. január 6. megjelent számában megadtam a helytelen okoskodásokra a választ, a melyből azt az üdvösséges tanulságot meríthetni, hogy a nyelvvel önkényesen bánni nem szabid; hogy a nyelvtények előtt meg kell hajolni; hogy közel ezer éves irodalmi nyelvünk történetének alapos ismerete nélkül alaposan nyelvósz- kedni nem lehet. Buvárlataimnak (a kérdést véglegen eldöntő) eredménye a következő: 1- Egy „önkényt“-féle adverbium soha sem létezett, úgy hogy a belőle alkotott „önkénytes“ való- lóságos „filius ante patrern“ vagyis képtelenség. 2. „Önkény“ uj összetétel. E composituui-ot e század elején azért alkották, hogy legyen a német „ Wilkür“-nek szigorúan megfelelő szónk, minthogy az egyszerű „kény“ sokkal szelidebb jelentésű. (Kény még a mult századbeli íróknál is annyi, mint „gyönyörűség, kéj, kedv, Last Freude, Ergötzlichkeit.") 3. Minthogy „önkény“ uj compositum, azért annál kevésbbé van igazolva az, hogy napjainkban sokan a t képzőt illesztik hozzá; mert abból, hogy van „földszint, földszintes“, épen oly kevéssé következik az, hogy „önfényt, önfénytes, önkénytes“ is legyen okvetlenül, mint a mily kevéssé következik abból, hogy van „tudós“, az, hogy „olvasás“-vmk is kell léteznie. 4. „Ónként“ már hosszú századok óta él és uralkodik. 5. Az „önként“-bői képzett „önkéntes“ szó e század elején jött forgalomba. 6. Az előbbi századok „önkéntes“ helyett e kifejezéseket használták: „ónként való“ és „önkénti“, vagy pedig más szóhoz, más kifejezéshez folyamodtak : így? pl. az „önkénteseket“ azelőtt „szabad katonák“- nak vagy „szabad seregbeli katonák“-nak hívták. 7. Minthogy századunk egyszerű, határozott, rövid, szabatos szókat és kifejezéseket sürget és követel, ennélfogva a régibb kényelmes körülírásokhoz többé már nem térhetünk vissza. A hajdani „önként való, önkénti, szabad katona“ vagy „szabad seregbeli katona“ helyett annyival inkább használhatjuk az „önkéntes“ szót, minthogy most már országszerte a népnél is ismeretes. 8. Önnön kéjén bői nem lehet összevonás által „önként.“ „Önként-nek elemei ön és ki, összekötve önki (v. ö. egyki senki, vnlaki, holmi, stb.) és ént (= szerint). „Ki-ént“-bői épen úgy lett ként, a mint „mi-ént“-bői a régi mént. Thewrewk Árpád Egyletek. Az „Első brassói takarók és önsegélyző egyesület“ megalakult. Eddigelé a heti húsz krajczáros betétek száma jóval meghaladja az ötszázat, mi élig kezességet nyújt az uj intézet fenállására. A tisztikar s felügyelő bizottság minden tekintetben kifo- gásolhatatlan. Az intézet élén mint tiszteletbeli elnök Brassómegye közszeretetben álló főispánja, Bethlen András gróf áll; igazgató Nagy István; aligaz gató Pap Ferencz; pénztáros Bartha István; könyvvezető : Csia István és jogtanácsos Dr. Weiss Ig- nácz. A felügyelőbizottság tagjai: Kászony Ferencz, Koródi Mihály, Verzár Lukács, Péter Mihály, Maíer József, Vén Ferencz István, Vasady József, Józsa Ferencz, Lemhényi Zsigmond és Popoviciu László, póttagok: Kuhn Antal, Székely György, Folyovics Miklós és Szentíváni Soma. Az alapszabályok már legközelebb visszafognak érkezni a kereskedelmi ka marktól és akkor az intézet megkezdi működését, melyhez sok szerencsét részünkről is kívánunk. Álarczos bál. A sepsi-szentgyörgyi jótékony nő egylet f. hó 26 án — húshagyó kedden — este tartotta a városház dísztermében idei álarczos bálját. A közönség korán kezdett már gyülekezni és mikor kilencz óra tájban Carneval herczeg bevonulását tartotta, akkor a terem és karzat már teljesen meg volt telve. A közönség igen szép és válogatott, álarczosok is meglehetős számban voltak a legkülönfélébb jelmezekben' Az estély igen kedélyes volt és minden tekintetben sikerültnek mondható. Különösen sok nő vett részt a mulatságban, kik oly gyönyörű koszorút képeztek úgy egy csoportban, hogy abból egyes virágokat kiszakítani valóban merényletnek tartanám. A négyeseket mintegy 60—70 pár tánczolta. A látogatottság után Ítélve az anyagi siker is igen szép lehet. — 95 —’ VEGYES HÍREK A földiivelési. ipar a kereskedelemügyi m kir. minisztérium, a kolozs-monostori m. kir. gazdasági tanintézetnél, állami vetőmag vizsgáló állomást szervezvén, ezen állomás f. év Február hó 10-én működését megkezdette. Ezen állomáson a magkereskedők és termelők vetőmagvaikat és terményeiket igen csekély dijakért megvizsgáltathatják. Gazdák részére, bizonyos előírt magvak fölött az állomás igyenes vizsgálatokat is teljesít. Az érdeklődőknek az állomás a szabályokat bérmentve megküldi. A ni. kir. gazdasági tanintézet igazgatósága Kolozs- Monostorou u. p. Kolozsvár. A brassói tisztikar folyó hó 23-án a „Nro I.“ nagytermében tartotta idei tánczestélyét, mely fölülmúlta minden tekintetben az idei farsang brassói mulatságait. A kellő csínnal díszített tánczterem kevéssel 9 óra után zsúfolásig meglelt díszes közönséggel. A négyeseket 160—180 pár tánczolta. Az általános jó kedvet nagyban emelte az éjfél után oly ügyesen rendezett maszk csoport diszme- nete, melyet az ezred karnagya által szervezett cseh zenekar előadása és a spanyol deákok hangversenye követett; melynek részt vevői katona tisztek voltak. Jelen voltak többek közt: Gróf Bethlen Andrásné, Báró Hügel ezredesné, Maschauer kapi- tányné, Báró Tanneuberg kapitányné, Kratochvill alezredesné, Fogarasy őrnagyné, Rstki Mari, Hilt- scher M., Lázár Irén, Mika Anna és Klára, Polett' Anna, Prunkul kisasszonyok stb A bálon egy saj nálatra méltó esemény is fordult elő s csak szerencse, hogy a tisztikar s vendégek észre nem vették. A karzat korán telt megjnőkkel — bizonyára hivatalosok voltak, ha az ajtónál őrt álló altiszt felengedte őket — midőn egy tiszt szintén két vendégét akarta a karzatra kisérni. Nem lévén azonban hely, fogta magát és sorba kérte az ott volt nőktől a meghívó előmutatását, a kinél pedig nem volt, azt egyszerűen kiutasította. Jó, hogy kevés vendég gyűlt még a tánczterembe/különben az eset nagy feltűnést keltett volna. Lovarda Brassón Sidoli szombaton február 23 án | kezdte meg Brassón egy csinosan épült és ^fűtött lovardábau előadásait. A társulat 100 működő tagból áll és 40 kitünően idomított lovak felett rendelkezik. Mint a szebeni lapokban olvasható, a Sidoli társulata még jobb erők felett rendelkezik, mint 3 év előtt, midőn régi társulatával Erdély nevezetesb városaiban előadásokat tartva, a legjobb hírnévre tett szert, Egy agg költ’: érdekében. Táncsics Mihály agg költő segélyezésére hívja fel a nagy közönséget a Táncsics ünnepélyt rendező bizottság Budapestről. A szélhüdé* által munkaképtelenné vált szép múltú iró. mindenét feláldozta a nemzetnek, s mikor a kéz nem birja már a tollat mely utat tört a gondolatszabadság fenséges eszméjének, viszonzásul a nemzettől alig kapott alamizsnául száraz kenyeret. Hiszszük, hogy a nemzet nem felejtette el, csupán megfeledkezett róla, s most sietni fog helyrehozni e hibát. Adományokat a budapesti lapok szerkesztőségei elfogadnak. Táncsics műveire 3 frt 50 krral elő lehet fizetni Bokor Józsefnél Budapest Zerge- útcza 7 szám alatt. Halálra ítélt házaspár. Temesváron a törvényszék 23-án halálra ítélte Romanov Józsefet és ennek nejét, kik özv. Gangow Mihálynét meggyilkolták. Az özvegy asszony a házasfeleknek eladta házát oly feltétel alatt, hogy egy [szobát élethoziglan átengednek neki. Mindjárt első este meglátogatták Gangovnét, a ki bort és sonkát hozato*i. A vacsora alatt aztán kötéllel megfojtották őt s aztán egy gerendára akasztották, mintha a szerencsétlen nő öngyilkosságot követett volna el. Pénzét is mind elvették tőle. A gaztett napfényre jött s a törvényszék kötél általi halált mondott ki mindkét gyilkosra. Esküdt és vádlottnő. Regényíró tollára méltó esemény foglalkoztatja a brünni lakosságot. Az ottani esküdtszék előtt közelebb egy rendkívüli szép leány állt. Azzal volt vádolva, bogy gyermekét megölte. A leány zokogva vallá be, hogy mostoha atyja, Medlankó városkának volt polgármestere, elcsábitá j Őt, s ő az atyja a^gyerraeknek. Az esküdszék fölmenté a lányt a gyilkosság alól, de szülés eltitkolása miatt több heti fogságot kapott. Az egész tárgyalás alatt Weidhofer esküdt, maxdorfi gazdag birtokos folyvást nézte a lányt és beleszeretett. A mint aztán a szegény teremtés kiszabadult, meg is vallá neki szerelmét, nőül kérte, eljegyzé és feleségül is vette. Mult szombaton volt azesküví. „Ölj még. ha szeretsz!“ Ezt a különös kívánságát nyilvánitá Beibl Miranda kisasszony Brünnben titkos vőlegényének Jantsch Kázmérnak. Szerették egymást, de mert a fiatal ember csak zsandár volt, a szülők nem akartak bele egyezui a házasságba. | Kétségbeesésben a szerelmes pár elment a kaszárnyába, hol a zsandár lakott, hogy ott véget vessenek életüknek, A vőlegény visszaborzadt a tettől: de Miranda átölelte s rebegé ! „Ölj meg, ha szeretsz !“ — „Szeretlek!“ mondá Ivázmér s rásüté pisztolyát. A lány rögtön meghalt. Az ifjút pedig, kit hősiessége cserbe hagyott s élve hagyta el a kaszárnyát az utczán letartóztatták. Irodalom és művészet. A „Hazánk“ czimü jeles havi folyóirat második szama megjelent a következő tartalommal: Kazinczy Gábor: Szerepem a forradalomban. Majláth Béla: Széchenyi István 1850-ben. Torma Károly: Rettegi György emlékiratai 1718—1767-ig. Feren- czy József: Gróf Dessewffy Aurél külföldi utazásáról. Rényi Dezső: A 64-ik zászlóalj. Tárcza: Az elkobzott első hum. naptár; (id. SÍinyei József és Kazinczy Gábor hadi törvényszék előtt), Abafi. — A kitűnő folyóirat megérdemli a legnagyobb pártfogást. Előfizetési ára egész évre 6 frt, s megrendelhető Aigner Lajos kiadónál Budapesten (Váczi- utcza 1.) „A bélyeg és illetéki törvények és szabályok“ czim alatt a Drahotutszky Rezső h. adófelügyelő szerkesztésében s Benkő Gyula kiadásában Budapesten füzetes vállalat indult meg, melynek első 4 füzete most hagyta el a sajtót. A mű jó szolgálatot fog tenni különösen ügyvédeknek s egyes hivataloknak. Egyes füzet ára 30 kr. Népdalaink legnagyobb gyOjteményóbü, a „Magyar l»al- A)bum“-ból ez év folyamán jelenik meg V. kötet, a 801 1000 számú dallamokkal, és pedig 10 havi füzetben, fUzeteu- kint 20, tehát 10 füzetben összesen 200 dallammal zongorára alkalmazva A most megjelent februáriusi füzet tartalma a következő: 1. Azt gondoltai galambom. 2. Azt gondoltad, hogy szeretlek. 3. Azt gondoltam, nem visznek . . . 4. Azt mondja a nagykőrösi lány. 5. Azt mondja kend ... 6. Azt mondják, hogy a szerelem. 7. Azt mondtam v múltkor. 8. Azt szokták szememre votni ... 9. Ájul szíven fájdalmában. 10 Áld meg isten, áld meg 11. Áldom azt a pillantást. 12. Állj meg rózsám . . 13. Által jöttem a Tiszán.. 14. Bajusz kell a magyarnak. 15. Barna kis lány. 16. Bánom is én, hogy elhagy tál 17. Báró Jenő elgondolta magában. 18. Be szomorú az én kedves galambom. 19. Bunda, bunda, debreczeni kis bunda. 20. Búzaföldén dülőfélen (Serlytől). — Az ötödik évfolyam előfizetési ára bérmentes szétküldéssel: 10 lüzetre 1 frt 80 kr, 5 füzetre 90 kr, egy-egy füzet ára 25 kr. — Előfizetések postautalványon a „Magyar Dal-Album“ kiadóhivatalához Győrbe intézendők. N y i 111 é r.*) Nyílt kérdés és kérés Háromszékmegye alispánja meltoságos báró Apor Gábor úrhoz. Van-e tudomása méitóságoduak arról, hogy a kézdi járásban a folyó évi ujonezozásra vonatkozó sorshúzás napja, a véderőről szóló 1868-ik évi XL. törvónyezikk végrehajtását illető utasítás 25. §-nak Il-ik pontja ellenére a járási szolgabiró által uyolez nappal a sorshúzás megejtése előtt nyilvános falragasz által vagy helyi szokás szerint máskép kihirdetve nem volt, s igy arról az érdekelt hadkötelesek egyáltalában nem bírtak tudomással ? S ha van tudomása erről méitóságoduak, haji an- dó-e a megejtett sorshúzást — mint nem törvényest — megsemmisítve, törvényszerű sorshúzást elreu- I delni közérdekből, és a mulasztó alautas közegek ellen a szigorú nyomozatot elrendelni, hogy ez által a közérdekű, felsőbb helyen emelendő panasz mellőzhető legyeu ? Egy földmi/es. *) E rovatban közlőiteknek sem tartalma-, sem alakjáért nem vállal felelősséget a szerkesztőség. Szerkesztői posta. L J. Kolozsvár. Köszönjük, jövőre okvetetlen közöljük. —i.— A szívessége folytán vett balladákat térszüke miatt csak jövőre kezdhetjük meg. Szivességét igen köszönjük ; a tiszteletpéldányt útnak indíttatjuk. Szt. Budapest. Térszüke miatt jövőre. , . . 1 W. J. Budapest. Jövő számunkra kellett hagynuuk. B. I. Kolozsvár. Megkaptuk s közölni is fogjuk, csak sorá t kerítsük. S. Gy. Béos. Csak később jelenhetett meg. Bokros J. Budapest. Közölni fogjuk egész terjedelmében, csak engedje a hely. !■ 1 1 ■ ...............' " 1 Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. febr. 27-én Magyar aranyjáradék 6*/,...................................... 121 65 Magyar aranyjáradék 4•/»...........................................90.25 Magyar papirjáradék 5•/, .......................................... 87 90 Magyar vasúti kölcsön ................................................141.-— Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás 94 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás 116.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás 99 25 Magyar földtehermentesitési kötvény ........... 100.25 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 99 75 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény ... 99 75 Temes-bánáti földteherment, kötvény záradékkal . . 99.75 Erdélyi földtehermentesitési kötvény .....................99.5/1 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .....................97.75 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön .....................115.75 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ...............112.75 Osztrák járadék papírban ................................. . 79 50 Osztrák járadék ezüstben................................. ..... 80.70 Osztrák járadék aranyban......................- . . . 101.25 1860-iki osztrák államsorsjegyek..........................135.50 Osztrák-magyar bankrészvény ............................. 844.— Magyar hitelbank-részvény ....................................310.75 Osztrák hitelintézet-részvény ....... . 307.50 Ezüst ...................................................................... . —.— Cs. és kir. arany ... 5.70 20 frankos arany (Napoleond’or)......... 9.59 Német birodalmi márka . . ............................ . 59.20 London........................................................... ..... 121 45 Fele’ős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk.
