Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-23 / 22. szám
— 87 fényes múltjához méltó helyet foglalhasson el a mivelt népek között. S áthatva a feladat magasztos voltától, meggyőző hévvel tette azon kijelentést, hogy „e nagy munkában nem tartóztatja vissza egyletünket "erejének csekélysége, sem a törekvésünkön tán szánakozók gunymosolya, sem az óriási feladat nagysága mert tudjuk, hogy a természet világában is az oroszlán ereje és bátorsága mellett, a szorgalmas méh és hangya is kap működési tért, — s mert ha Hagyás fárasztó is a munka, de a szilárd kitartás min dig megtenni a maga gyümölcsét s aztán egy jeles Írónk szerint, aki a jövőnek akar vetni a/, a maga ára iránt nem törődik: ha nem is jut részünkre azon szerencse, hogy világra szóló sikerekkel dicsekedhessünk, vagy azzal kérkedhessünk, mint Augustus császár egykoron, hogy téglából kapta Rómát, de márványban hagyja hátra, azért önhizelgés nélkül meg fogjuk nyugtatni magunkat azzal, ha a Székelyföld szülötteiből egy nehány iparost, szakértőt vagy művészt képeztethetünk ki időnként egyletünk költségén, a kik hivatva leendőnek képzettségüket a Székelyföld területén érvényesíteni , akár a székely birtok ipar, vagy kereskedelmi viszonyainak egy-egy nevezetesebb kérdését sikerül közremunkálásunkkal kifejteni vagy rendezni: ezzel isr szolgálatot tettünk a közművelődésnek, a magyar államnak s közvetlen a Székelyföldnek, mint szükebb hazánknak, melyről szintén áll az, a mit Cicero mondott Athénéről, hogy bár merre lépünk, egy egy emléket ébresztünk fel.“ A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Nagy Gábor terjesztette elő titkári jelentését, melyben jellemezve az egylet működését, hogy t. i. az a nagy zaj és tüntető nyilvánosság nélküli, de folytonosan előre haladó tevékenységben áll, röviden ismertette a központi választmánynak múlt évi működését, mely — a főbb csoportok szerint — irányozva voltaj a mivelődési és közgazdasági ismeretek terjesztésére, az ezzel kapcsolatos czélok és törekvések előmozdítására; b) az egylet alapszabályaiban megjelölt pályákra készülő ifjaknak és hazafias vállalatoknak anyagi segélyezésére; c) az egylet jövőjének sőt felvirágzásának biztosítására. Az első irányban kifejtett működés egyes jelei képen csak röviden felemlítette a székelynaptár kiadását, a héjjasfalva-szókelyudvarhelyi vasút “pártolását, a csángó atyafiak hazatelepitési költségeinek fedezéséhez való hozzájárulást. A másik irányban történt működés gyanánt jelezte, hogy számos ipari, állatorvosi s más, a Székelyföldön fontossággal biró szakra készülő ifjak segélyeztettek, egyes tanműhelyek és intézetek növendékei jutalmakkal buzdít- tattak stb. A harmadik irányban követett eljárás helyességét pedig azzal bizonyította minden kétséget kizáróan be, hogy daczára némelyeknél sajnosán tapasztalt közönyösség és hidegség daczára az egylet anyagilag is erősbödik s az alapvagyon folytonosan, sőt az utóbbi károm évben épen rohamo san gyarapodott. (Vége következik.) VEGYES HÍREK. Meghívó A s.-szentgyörgyi jótékouyczélu nőegylet 1884. évi február 26-án hushagyóhedden, a városház dísztermében alarczos bált rendez. Az ál- arczos bál nyitányául Karneval herczeg búcsúja czimü allegorikus csoportozat lesz 9 órakor, A huszonnégy tagból álló maszk-csoport diszmenete és Karneval herczeg proklamácziója után kezdetét veszi a tánczmulatság. Belépti dij: Személyjegy 1 írt; karzatjegy 50 kr. Jegyek előre válthatók Fo- golyán Lákáts és Háry Gyula urak kereskedésében. A ráhatár Páli István 4-ik számú vendégszobájában febr. 24-től kezdve, különféle választékú jelmezöltö- nyökkel, mérsékelt árakban, a t. közönség rendelkezésére áll. A bál kezdete 8 órakor. Majláth György országbíró gyilkosainak kivégzése. szombaton reggel lesz a kerepes-uti fegyház kis udvarán, A bécsi kabinet irodából a királyi leirat 20-áu érkezett meg a kir. Kúriához. A király mind a három elitéltre nézve szabad utat enged az igazságszolgáltatás menetének. Spanga Pál nénje. Mária, kegyelmi kérvényt adott be öcscse éidekében. Az előrelátó aszzony első sorban Spanga Pál megkegyelmezést kéri, de hozzá tes/.i, ha nem kegyelmeznek meg neki, legalább hátrahagyott ingóságait adják ki a folyamodónak. Gyilkossági kísérlet az utczán. Budapesten f. hó 19-éu déli egy óra tájban az aggteleki-utcza lakóit rémült segélykiáltás verte föl nyugalmából s midőn az emberek az utczára kifutottak, egy szegényesen, de tisztességesen öltözött férfit láttak a népszinház- utcza felől futni, egy másik egyén által üldöztetve s rémülten segélyért kiabálva. Midőn az üldözött a Szilágyi-utcza sarkára ért, eszméletlenül összerogyott, mig az üldöző a Szilágyi-utczán keresztül az ujvásártér felé futott. Az üldözött ember útját vérnyomok jelölték s maga egészen vérrel volt borítva s testa több sebtől vérzett. Egy a helyszínére hivott rendőr azonnal, a Rókus-kórházba sietett hordágyért, hová a már haldokló sebesültet haladéktalanul beszállította. A szerencsétlennek testén hét éles késsel ejtett szúrást találtak, melyek közül több életveszélyes. Az egyik'a sziv(/fölött a mellbe, egy mftsik n hasba hatoli' kőt s/urás van a hátón. melyek egyiKe a tüdői is súlyosan megsértette, Kettő a hal karon*ésTf gy a jobb oldalon. A főkapitányságtól Orvosi tisztviselő s a józsefvárosi kapitányságtól Fabry tisztviselő azonnal a kórházba siettek, a sebesült kihallgatására. Igen gyenge lévén a nagy vérzés miatt, csak annyit mondhatott, hogy Wolf Ferencznek hívják, s hogy a merényletet egy Károly nevű virslis követte el ellene, hihetőleg buszúból. Később. Örvössy a vizsgálóbíróval újra kihallgatta a beteget, de az akkor sem mondhatott többet, A tettest a rendőrség nyomozza; egy fiatal embert le is tartóztattak, de midőn szembesítették a sebesülttel, ez a letartóztatottaban nem ismerte fel a tettest, hanem csak annak barátját. A fiatal embert szabadon bocsátották és most ismét a „Károly nevű virslist“ nyomozzák. A papiszék előtt Kolozsváron egy családapa arra a végső lépésre kónyszerité nejét, hogy megkezdje ellene a válópert. De a férjet hasztalan idézték a papiszékek, sohse jelent meg. Végre cselhez folyamodtak. Egy jó ismerős ezelőtt három nappal előadja a férjnek, hogy ő Szász Sebesbe akar menni s bort venni s felkéri, hogy kísérje el. mint tolmács. Jó kedvvel kelnek útra, s azererencsésen megérkeznek. Az ál-borügynök egy házhoz tart tolmácsával, hová benyitva, az előre értesített, s összeült papi- széket találják maguk előtt, mely a férjre nézve illetékes volt. Ez, a mint a helyzetet fölismerte, sírásra fakadt, de bírák nem indultak meg s kimondották a házasság felbomlását. Megzavart lakadalmas menet E hó 17 ón reggel egy oláh lakadalmas menet tartott M. Újvárra, A menyasszony után egy szál czigány húzta a nótát, és elmaradhatlan pisztoly durrogtatás sem hi- áuyzott. A mint beérkezett a városba az egyik legény széles jó kedvében vak folytásos pisztolyával a czigáüy télé lőtt. A szegény zenész czigányt a fojtás karján találta, úgy, hogy a hegedű kiesett a kezéből s nem is húzhatta tovább. A felpántlikázott bős a dutyiba került, a lakadalmas menet pedig muzsika nélkül maradt. Szivére vette Magyar kapitáuy, Gánóczi Kecskés Viktor, a 48 gy.-ezred tisztje ma reggel öngyilkos lett Bécaben, a rosszam kaszárnyában, revolverrel szivén lőtte magát s azonnal meghalt. Még egy órával előbb elkészítő századának rapportját, Öngyilkosságának oka az, hogy a 17-iki hadgyakorlat alkalmával ezredese megrótta őt. Ezt szivére vette s nem bírta túlélni. Társai mindig lelkiisme retes, pontos katonának ismerték. Elszaladt a beteg. Orosházán a községi kaszárnya-féle épület egyik szobájában forró lázban feküdt Takács Gábor mezőtúri s/.ületésü közhuszár. Két társa ápolta gondozta s Őrködött körülötte. Pénteken hajnalra a virasztó huszárokat egy rövid időre elnyomta r.z álom. A beteg önkívületében ezalatt kiugrott ágyából, a már akkor kinyitott kapun kiosontott az utczára s pórén hajadon fővel, mezitlább futkosott utczáról utczára s beszaladt az olajmalom-utczában levő Nyign Györgyné udvarába s az itt levő kútba belevetette magát. Az őrködő huszárok a rövid álomból felocsúdva elszörkyed- ve vették észre, hogy beteg baj társuk nem fekszik az ágyban, keresik az épületben s a környékbeli utczák házaiban, de nincs sehol, a midőn már jó reggel felé jött a szomorú posta mely hírül hozta, hogy az említett kútba megfuladva találták a keresett áldozatot. A dühös patyikus. Tatáról Írják lapunkuak : Hi* rom kis gyermek kopogtatott J. P. gyógyszerész üzlet ajtaján. A főnök el akarván őket hajszolni onnét, rájok öntött egy korsó vizet. Az enyelgő gyermekek ismét visszajöttek, mire J. úgy megharagudott, hogy egy üveg vitriolt öntött a gyermekek után. Szarencsétlenségre két kocsislegény sétált arra és azokra ömlött az üveg tartalma, mely ruháikat és egynek az arczát egészen összeégete. A haragos pa- tyikust feljelentették a szolgabiróságnak. Megrendítő szerencsétlenség. Szent Istvánon egy Antal nevű béna koldus viskójából borzasztó sikol tás vonta magára a szomszédok figyelmét. A koldus koc onyát főzött, míg 3 éves kis fia a tűzhely körül játszadozott. A koldus a forró kocsonyával tele fazekat fel akarta emelni, eközben azonban béna lába mégcsuszott úgy, hogy ő testével az izzó tűzhelyre bukott, mig a fazék tartalmát a kis gyermekre öntötte. Rémes sikoltásokra a szomszédok összefuitak, de segíteni már nem voltak képesek. A kis gyermek, a kinek arcza és melle teljesen le volt forrázva, pár negyed óra múlva meghalt. A koldus mellén és gyomrán voltak iszonyatos sebek, melyekkel pár napig elkinlódott, de a leggondosabb orvosi kezelés sem tudta megmenteni. Hat napi szenvedés után ő is meghalt. „Megállj vagy lövök !“ Galamboson Takács Gábor szőlő-pásztor esti portyázása közben világosságot látott Simon Imre pinczéjében. Megzörgette az ajtót, azonban vá'asz helyett a világosság a zör- getésre elaludt. A szőlő pásztor erre az ajtótól fél- rehuzódott és csöndesen várta, mig a pincze rejtélyes embere kijött. Kevés vártatva csakugyan nyílt az ajtó és Talmi András ismert vén tolvaj lépett ki. A csősz el akarta fogni a tolvajt, de ez ellenszegült, mire Takács lekapta válláról a puskát és lelőtte Talmit A pásztort, bár azt mondja, hogy önvédelemben járt el igy, elfogták és bevitték N.- Kanizsára. A nép boszuja. Kolorado állam Oury városa közelében egy szegény tíz éves leányka, ki a Cuddihee családnál szolgált, meghalt a gazdasszonyától szenvedett súlyos bántalmak folytán. A házaspárt letartóztatták, de a jan. 18-án éjjel a nép mindkettőt kihurczolta a börtönből ős a férjet meg az asszonyt agyonverte. A közönség köréből.*) Apácza állomásáról Révre történt váratlan áthe- lyeztetésem következtében, idő hiánya miatt nem vala lehetséges Apáczán, valamint annak vidékén visszahagyott sok jó barátoktól és ismerőseimtől személyesen búcsút vennem. Fogadják tehát mind a távozótól az Apáczán töltött rövid 19 hó alatt irányomban tanúsított őszinte barátságuk és szeretetökért a legszívesebb köszö- netemet. I Rév, 1884. február 21-én. Mihály Károly, vasúti állomásfőnök. *) Ezen rovat alatt megjeleni közleményekért nem vállal felelősséget a szert Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- is értéktőzsdén, 1884. febr. 21-én Magyar aranyjáradék 6*/,...................................... 121 60 Magyar aranyjáradék 4•/, ..........................................90.20 Magyar papirjáradék 5*/, .......................................... 37 75 Magyar vasúti kölcsön ................................................ 140 50 Magyar keleti vasúti államkötvény, 1. kibocsátás 94 25 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás 116.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, ül. kibocsátás 99.— Magyar földtehermentesitési kötvény ..... 100:50 Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 100.25 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100.50 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 100.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény ..........................99.— Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100. — Magyar szőlödézsmaváltsági kötvény ..........................98:— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön ...............................115.60 Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ..........................113.25 Osztrák járadék papírban............................................. 79 60 Osztrák járadék ezüstben .......................................... 80 60 Osztrák járadék aranyban...............................................101.25 1860-iki osztrák államsorsjegyek................................136 — Osztrák-magyar bankrészvény ..................................... 844.— Magyar hitelbank-részvény ..........................................310.— Osztrák hitelintézet-részvény .......................... . 306.80 Ezüst . . ..................................................... . —.— Cs. és kir. arany ........................................................... 6.68 20 frankos arany (Napoleond’or) .... 9.61 Német birodalmi márka , . , ..................... . 59.30 London....................................................................................121 65 Felelős szerkesztő: Szterényi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Szám 5518./1883. telekkvi. Árverési hirdetményi kivonat. A sepsi-szentgyörgyi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság közhírre teszi, hogy Bu/a Janos végrehajtat ónak Btenda György és neje végrehajtást szenvedők elleni 145 forint tőke- követelés és járulékai iránti végrehajtási Ügyében a kézdi-vásárhelvi kir. törvényszék (a s - szentgyörgyi kir járásbíróság) területén lévő Nyén községében fekvő, a nyéni 389. számú telekjegyzőkőnyvben A f 531., 532., 639b., 717., 882, 1089 1„ 1249., 1387., 1536.’ 2577., 2987,, 3977|i- helyrajzi számok alatti ingatlanaira özv. Blenda Györgyné haszonélvezeti joga érintetlen hagyásával az árvérést 484 írt 53 krbau ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1884 évi márczius hó 12-dik napján délelőtti 9 órakor Nyén község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10% át. vagyis 48 frt 45 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. t-czikk 42. §-ábau jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 170. §-sa értelmében a bánat pnzuek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály - szerit elismervényt átszolgáltatui Kelt Sepsi-Szentgyörgyőn, 1883. évi október hó 27 én, a kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságnál. kir. aljárásbiró. 0«ró'bI
