Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-21 / 21. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, február 21. XIV. évfolygm. 21. szám. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. IMlog-j ©leniig Hoteiifeliit háromszor: 3Sed.ca.eii, Cs\itSrtöIcöxi és Szombaton dérben. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. sz. a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos- . tán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Schönfeld M, papirkereskedése által. Sepsi-Szentgyörgy és Kézdi-Vá3árhely. — 1884. február 20. (!) Az országgyűlés alsóházinak február 18 iki ülésében a bíróságok rendezéséről folyt a vita. Jászberény, Karczag és Szolnok városok sorsa foglalkodtatta a bölcs honatyákat. Mindegyik törvényszéket kér a maga területére s mindegyik jogos igényt vél tarthatni a törvényszékre Pedig hát két törvényszékből hármat csinálni nem lehet, — de kettőből egyet igen. Karczag elvesztette a törvényszéket, mert az országgyűlés Szolnokra helyezte azt át; de Jászberény is elvesztette, mert az országgyűlés egyesítette a szolnoki törvényszékkel. A vita élénk volt, egy kis kon'plot is for dúlt elő, Pauler igazságügyér egy módositvá- nyát elkésve nyújtotta be. Nagy volt a kormány zavara, de Tisza Kálmán mégis segített a kétségbeesett Pauler helyzetén. Fülébe súgott valamit, mire ez azonnal visszavonta módosít ványát — mely úgy sem lett volna tárgyalható — és benyújtotta egészen uj pont gyanánt, csakhogy teljes kudaic/.ot ne valljon vele, pedig igy is csak három szavazattal győzött. A vita folyamán C s i k y Kálmán Sepsi- Szentgyörgy képviselője helyén levőnek tartott egy felszólalást Sepsi-Szentgyörgy érdekében. Visszásnak jelentette ki a helyzetet, mely nem a megye székhelyének, hanem Kézdi-Vásárhely- nek nyújt előnyt s kérte is a törvényszék áthelyezését Szentgyörgyre. Ez aztán nagy har- czot idézett elő. Ugrón Ákos, K -Vásárhely képviselője nem hagyhatta felelet nélkül e felszólalást. A két város harczol a hegemóniáért. Mig Csiky Kálmán Sepsi-Szentgyörgy előnyeit és jogait fejtegette, addig Ugrón Ákos Kézdi- Vásárhely előnyeit bizonyította. Mindkét fél erősen érvelt, de nyerni aligha nyert egy is. Csiky főérve volt, hogy Sepsi- Szentgyörgy a megye székhelye, itt vannak összpontosítva a hivatalok mind, ezt illeti tehát leginkább a törvényszék. Ugrón Ákos meg arra támaszkodott, hogy Szentgyö'gy a megye szélén, csaknem határán fekszik, K -Vásárhely pedig benn a megyében s mintegy annak középpontját képezi; Vásárhelyen a törvényszék ingyen helyiséget nyert, Szentgyörgyön fizetni kellene, tehát már gazdászati szempontból is K.-Vásárhelyt illeti az elsőség. A két képviselő vitatkozott a többi meg hallgatott, mások időnként éljeneztek — ez volt az egész. Megmarad-e a törvényszék Kézdi-Vásárhelyen vagy áitétetik-e Sepsi-Sztgyőrgyre, az továbbra is nyílt kérdést fog képezni s alkalmas lesz ezentúl is korteskedésekre Mi részünkről nem foglalunk állást ez ügyben s nyugodtan, türelemmel fogjuk bevárni az ügy lefolyását. Annyit azonban ez alkalommal is meg kell jegyeznünk, hogy Ugrón Ákosnak bizonyos tekintetben igaza van. — Három év óta ülnek a képviselő urak az országgyűlésben s három év alatt sem Jókainak — ki különben ma is hallgatott s Csikynek engedte át a dicsőséget — sem Csikynek eszébe nem jutott ez iránt felszólalni. Pedig három év hosszú idő ! . . . Csak most, hogy a választások előtt állunk, hogy a képviselő urak ismét el fognak jönni kerületökbe, csak most szólal fel Csiky Kálmán, hogy lássák a szent- györgyiek, mily jó képviselőjük van. A beszámoló és programmbeszéd részére egy adatra volt még szükség, ez az egész. Merénylet az olasz király ellen. Olaszországban febr. 16-au éjjel Montalto és Corneto közt, midőn a vouat. melyen a király vadászatról tért vissza, arra robogott, négy fölfegyverzett egyén rálőtt a vasutmellett őrt álló csendőrre. A csendőr hatszor lőtt vissza az illetőkre, egyet megsebesített közlilök és magához vette azon paiaczkot, melyet a merénylők feléje dobtak. A palaczk lőporral volt megtöltve és égő kanóczczal ellátva. A merénylők elmenekültek. Legérdekesebb az, hogy a vonaton lévők kö - zül a történteket senki sem vette észre, s az ese mény köztudomásra Corneto város polgármestere által jutott, ki a minisztériumot és a lapokat a megakadályozott merényletről értesítette. A polgár- mester azt is jelenti, hogy Varicchío, a merényletet megakadályozó csendőr 500 frank jutalomban fog a várostól részesülui. A hírlapok ez eseménynek semmi jelentőséget sem tulajdonítanak, bár Corneto városka a nem sikerült merényletfölötti örömének a varos kivilágításával adott kifejezést. Az állítólagos merényletről még a következő újabb részleteket közölhetjük: A király, ki az éj jel 5 órakor érkezett Rómába, az elébe jött római polgár- mesterrel a legderültebb hangulatban beszélgetett. Ezerötszáz vadat lőttünk le — rnondá — s a katonák még most esznek a zsákmányból.“ Csak d. u. 3 órakor azaz 12 órával később értesült a fen- nebi jelentésről. A közlemény lehetetlennek tartja a gyilkossági szándékot, miután a merénylők — kiknek egyébiránt már nyomukban vannak — tet- tőket más ponton eszközölhették volna, nem épen az őrök mellett. Ez eset egyébiránt tegnap a kamarában is interpelláczió tárgyát képezte. A pa laczk-bombát ingen áitatlan szerszámnak állítják. A magyar áru a román kamarában A bukuresti kamara február 15-iki ülésén tíibescu képviselő interpellálta a kormányt azon állítólagos boszantások miatt, melyeket a magyar kormány a romániai szarvasmarhának és sertésnek Magyarországba való bevitele tekintetében tanúsít, egyúttal erélyes rendszabályokat kért az ellen, nehogy Románia rossz magyar áruczikkekkel elárasztassók. — Compineanu miniszter azt felelte, hogy a kormány az ily, tisztán sanitarius természetű rendszabályok ellen, melyeket fölmerülő esetekben maga is alkalmazna, nem tiltakozhatik. A szudáni kérdéshez. A Suakimből jövő hírek ellenmondók; egyrészről azt jelentik, hogy az szu- dániak szétoszlottak az angol csapatok közlekedésének hírére; mig más források tudni vélik, hogy az arabok nagy haderővel állnak Tokár előtt, támadásra készen. Az angol csapatok kedden érkeztek Suakimba. De a Tokár felé indulás 23-ika előtt lehetetlen. Gordon tábornok azt sürgönyözte, hogy az angolok közeledésének hire csak oly hasznos, mint a csapatok valóságos küldé e. A kabinet mult vasárnap még nem volt elhatározva, mit tegyen Sinkat és Tokár helyőrségi érdekében, Kassala, s a délre fekvő helyőrségek bátran viselik magukat. Gordon érkezését mára várták Khartumban. A forrongó Kairó. Katonai zendülés hire érkezik Kairóból, mely azonban még csirájában elfoj- tatott. 17 én a reggeli órákban egy csapat egyiptomi katona nyomult be az alkirályi palotába, arra akarván a khedivet kényszeritni, hogy ismerje el a madhit déli Egyiptom uralkodójának s inditson háborút az angolok ellen. Angol katonák segélyével azonban sikerült a lázongókat megfékezni s fogságba vetni. A helyzet Kairóban igen válságos. Válság a tranczia kabinetben. (A Ferry-kabinet újabb veresége ) Rövid időközben immár másodízben szavazzák le a kormányt a franczia képviselőkamrában, de mert a bizalmi kérdés ezúttal sem volt fölvetve, azt hiszik, hogy az egész minisztérium nem mond le, leg- fölebb részleges válság áll be. A dolog úgy történt, hogy a képv.-kamara tegnapi ülésén a radikális Goblet a lázitó kiáltványok és jelvényekről szóló törvényben megállapítva levő vétségeknek az esküdtszékek elé utalását indítványozta. Az igazságügyminiszter, Martin-Feuiilée, ezt határozottan ellenezte, bizonyítgatva, hogy ha ezek a vétségek nem a fenyitő rendőrség elé tartoznak, úgy a törvény tulajdonképen alkalmazható sem lesz. Goblet czáfulta a miniszter állításait, egyebek közt azt mondva, hogy a szabadság elvének megtagadásáig soha sem szabad menni, mint a miniszter tette. A szóban forgó vétségek politikai természetűek, mert nem járnak az anyagi rend zavarásával s azért mindig is esküdtszékek elé tartoztak. Következett a szavazás. A mint a szavazatok számlálása közben kitűnt, hogy a többség a kormány ellen szavaz, a radikális pártokat nagy izgalom fogta el, mely végre ujongásban tört ki. Mikor aztán az elnök kihirdette, hogy 268-an szavaztak Goblet indítványa mellett s 230-an ellene: hosszantartó viharos tetszés és taps támadt a szélsőbalon és jobboldalon ; Goblethez oda siettek a képviselők kezet szoritni vele, mig a középen, hol a kormánypárt ül, nagy mozgás, nyugtaian- ság volt. A kormány nagyon meg volt lepve; Ferry nem volt a házban; csak szavazás után érkezett, mikor a belügyminiszter értesítette a történtekről. Mikor aztán az egész törvényjavaslat felett szavazás következett, a szélsőbalról azt kiabálták a miniszterek felé: “Vonják vissza a törvényjavaslatot, hiszen már nem az, mit önök beterjesztettek; épen ellenkezője annak, ö mit akarnak!“ Mindazáltal igy egészében a javaslat 323 szóval 202 ellen elfogadtatott. A miniszterek is rá szavaztak. A nagy izgalmat keltő eset után nyomban mi- niszteritanács volt, megbeszélni a szavazás által előidézett helyzetet. Híre terjedt, hogy a belügyminiszter le akar mondani, de minisztertársai ellenzik e lépést. Az ellenzék azonban reméli, hogy a közvélemény nyomása alatt végre is vissza kell — kétszeri leszavaztatás után — lépnie a minisztériumnak. BRASSÓ. — 1884. február 15. Tekintetes szerkesztő ur ! Becses engedelmével folytatom levelemet a brassói zngirászatról. Vannak itt nálunk bizonyos „behajtó ügynökök“ nyilt firmákkal, kik közül egyik azt is hirdeti önmagáról, hogy ő készít szeríődése- ket, kötvényeket, betáblázásokat stb. és elvállal mindennemű nem peres jogi dolgokat (?). Hogy az illető, ki ehhez az emberhez bejut, drágán fizeti meg az árát, az világos, de hogy milyen munkát végez egy ilyen, esetleg theologusból lett ügynök, azt a munkaadó később siratja meg. Ezek a bizonyos behajtók Brassóban a legnagyobb czégeket számtalan ügyben már évek óta képviselik. Egy ilyen ügynök házról-házra jár, boltból-boltra megy és keresi a behajtandó követeléseket. Ő magának engedményeztet behajtandó és behajtbatlau követ«-
