Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-19 / 20. szám
19 9 brandt neve alatt kerül elárusitásra. A zsibárusok nem sokra becsülik a fellsraerhetleuségig sötétített festményt s csak hosszas gondolkozás után jelentke* zett egy boszus ur, a ki már a „szégyen* miatt is 600 frankot ajánlott. Rövid szünet. Az árverezést vezető tisztviselő szokásosan kérdi: — Senki többet ? Ismétli a kérdést. Erre egy szögletből, a hol a tulajdonképi mübarátok gyülekeznek, tisztán és érthetően hangzik: — 700. Ez figyelmet kelt. Az előtérben állók összeröffen- nek s tanakodnak a kép fölött. A tisztviselő észreveszi a kedvező fordulatot s csinos kis beszédet tart a Rembrandt festményekről. Ez hat. Az első ajánlkozó szomszédja 750 frankot kínál. 800, 900, 1000 frank ! hangzik egymásután a szögletből. Nagy ál- mélkodás a közönség körében; a müértők a képhez tódulnak s a tisztviselő kezeit dörzsöli. Szégyen, hangoztatja, hogy Franciiaországban egy Rembrandt- kép ily áron adassék el! Egy kereskedő erre 1500 frankot ajánl s szövetkezik két kollegájával. A szögletből 2000-et kínálnak. — 2000 először, másodszor . . . — 2500! dörgi egy másik szögletből oly hang, mely még nem vett részt a vitában. De a zsibáru- sok nem engednek. A hármak szövetsége dühvei és kitartással küzd. Tiz perez alatt a kép ára 6000 frankon jár. A dolog erre érdekessé kezd lenni. A hármak kifogynak a pénzből — nem tartanak tovább. Mások lépnek a küzdtőrre é9 száz frankon- kint emelkedik az ár mind magasabbra, mig 8500 frankig őr. Szünet. A biztos sajnálkozik Páris fölött, mely egy Rembrandt-képet 8500 frankra tud becsülni. Ismét emelkedik az ajánlat. Az a két hang, a terem hátsó ellentétes szögleteiben egymással küzd. Az előlálló kereskedők egyike még egyszer megpróbálja velük tartani — lehetetlen. Az összeg feltartóztathatlanul emelkedik 10,000 frankig, a mi hallatlan. Mindenfelé nagy bámulat tükröződik visz- sza az arezokon. Ez már a biztosnak is sok kissé. — Uraim, szól, fekérem az ajánlattevő urakat, hogy közelebb lépjenek. Ha azonban egy titkos megbízás discrécióra kényszerítené, őket, valamely jellel adják tudtomra hol vannak. Ki ajánlott 10,000 frankot ? Halotti csend. — Nos, ki ajánlott 10,000 frankot ? (Mély hallgatás ismét.) Ki ajánlott tehát 9500-at ? vagy 9000 et ? (Most sem jelentkezik senki.) Uraim ! Mi itt komoly helyen vagyunk. Kérnem kell önöket jelentkezzenek. Ki ajánlott 9000 frankot ? Mivel azonban erre sem szólt senki, a tisztviselő mélyen felháborodva, félbeszakítja a hivatalos aktust . . . Másnap pedig a párisi lapok helyi hírei közt a következő sorok olvashatók: „A Drouot hotel“ 14. sz. termében tegnap tartott képárverezést félbe kelle szakítani, mert egy — hasbeszélő azt a rossz tréfát engedte meg magának, hogy részt vett az árverezésen. VEGYES HÍREK. Rudolf trónörökös és a trónörökösné márczius közepe táján, hír szerint, hosszabb utazásra indulnak Keletre, A trónörököspár, udvartartásuk kíséretében, legőször is egyenest Konstant! nápolyba megy, onnét több napra terjedő tartózkodás után Várnán keresztül visszatér Bukarestbe, Bukarestből azután Turn-Severnin át gőzhajón áthaladva a Vaskapun és a Kasán völgyön, Belgrádot látogatja meg. Habár e kirándulás pusztán kéjutazásnak tekintendő, tan, szerelem, házasélet, asszony és több ilyenfajta épületes dolgokkal foglalkozott. Könyvből akarta megismerni a felesége baját. Szegény orvos ! Most is olvas : „Mennyi elégületlenség, kellemetlenség lakik gyakorta ifjú házasfelek pompás lakosztályaiban és pedig nem egyéb okból, mert az úrnő semmi egyebet nem tud és nem akar, mint élvsovár salon- hölgy lenni.“ — Oh, Margit! ily ferde fogalmak nem lehetnek sajátaid. „A teremtés titka a nőben fekszik.“ — Oh, mennyi igazság! — sóhajtá. „A hol mi férfiak hosszú gondolkodás után valamire a legkisebb ürügyet sem találjuk, ott az asszony száz fontosnál fontosabb okot hozhat fel.“ — Lehet, lehet, de miért nem mondja el okait? „A házi gond a legkellemetlenebb keserűségek egyike, mert mindig a testi szükségre s állati fen- tartásra emlékeztet. Csak leveri és nem nemesíti a kedélyt.“ — Megvan, megvan! — kiáltá nagy örömmel Béla. — Ez az én kis feleségem baja, semmi más ! sok a gondja s ez eltompítja kedélyének rugékony- ságát! Oh, hogy én ezt előbb nem tudtam! Persze, hogy úgy van. A ház gondjaiban oszlik fel szerelme. Nem, ezt nem tűröm tovább. A gondolatot tetf követte. Egy negyedóra elteltével Domboryt a cselédköz- vetitő intézetben látjuk. Dolga volt ott. Elvégezte. Felismerte a diagnózist. S mint a kinek szénája már a legjobb rendben van, derült arczczal végező látogatásait s azután dobogó ezivvel futott haza estelizni. Futása közben elgoadolA, bogy miként fog még sem vívható el tőle bizonyos politikai jelentőség. A haromizékmegyei sorozások sorrendje 1884ben. 1. Orbai IV. sorozó járás mározius 24, 25, 26. és 27-én Kovásznán. 2. Kézdi-Vá9árhely város IX. sorozó járás márczius 29-én Kézdi-Vásárhelyt. 3. Kézdi alsó V. sor. járás márczius 31-őn, ápril 1, 2-án K.-Vásárhelyt. 4. Kézdi felső VI. sor. járás ápril 3, 4, 5-én K.-Vásárhelyt. 5. Soósmező, román, VII. sorozó járás ápril 5 én K.-Vásárhelyt. 6. Bereczk város magyar ős román sorozó járások ápril 7 én Bereczkben. 7. S. Szentgyörgy VIII. sorozó járás ápril 10-én Sepsi-Szentgyörgyön. 8. Sepsi sorozó járás ápris 12 én, 15, 16, 17, 18-án Sepsi- Szentgyörgyön. 9. Miklósvár I. sorozó járás ápril 22, 23, 24-én Nagy-Ajtán. Kinevezés. Kovács Albert sepsijárási szolgabiró- segéd, értesülésünk szerint a háromszékmegyei adófelügyelőséghez adótiszti minőségben m. kir. állami végrehajtóvá kineveztetett. Midőn a pénzügyminiszter urnák ezen szerencsés kinevezésért elismerésünket nyilvánítjuk, örömmel üdvözöljük a közszeretetét birt és szorgalmáról ismert tevékeny megyei hivatalnokot uj állomásában. Jól tudjuk, hogy Kovács ur ezen hivatalcserére mi által ösztönöztetett, minélfogva azon óhajtásunknak adunk kifejezést, hogy talán elkövetkezett volna azon óra, miszerint u tehetség és jellem jövőre a közigazgatásnál nagyobb méltánylatban részesülve: az állomások betöltésénél ne a szavazó gépiesség legyen a közvélemény rovására irányadó. Bál, mint politikai pártértekezlet. A kovásznai dalárda folyó hó 16-án minden tekintetben fényesen sikerült tánczvigalmat tartott. Bálanya Veres Gyula tekintélyes helybeli ügyvéd kedves neje volt. Különösen érdekessé tette ez estélyt ama körülmény, hogy az orbaii választók legnagyobb része épen a bálon tartott pártértekezletet, mely alkalommal közös megegyezés folytán kimondatott, hogy az orbai kerület a képviselőválasztásnál ellenzéki képviselőt választ, sőt jelöltet is neveztek már meg. Erről különben jövőben körülményesebben. TiiZ. Komolló községében — mint lapunkat onnan értesítik — f. hó 16-án nagy tűzvész volt. Hét ház minden hozzátartozóivül együtt leégett, csak két ház maradt némikép meg, a többinek mindenét megemésztette a tűz. Nagyon valószínű, hogy itt gyújtogatás folytán támadt a tűz. Legelőször Benkő Ferencz háza és csűre gyűlt meg és onnan teijedt azután a tűz, melyet alig sikerült elfojtani. A kár igen nagy, a szegény leégettek hajléktalanul maradtak. Brassói hirek. A gabna piaczon az üzlet a lefolyt hetivásáron élénk volt, meglehetős mennyiségű gabona jött forgalomba. A téli eladásra szánt tüzif&készletek az enyhe időjárás következtében lassú fogyasztásra talállak, de a most hirtelen beállott hideg időjárás miatt a kereslet élénkült. Berecz János anyja a királynál. Özv. Berecz Já- nosnét 15-én délben kibalgatáson fogadta ő felsége a király. A szerencsétlen nő, a ki fia életéért ment könyörögni a fölség elé, átnyújtotta a királynak a kegyelmi kérvényt. A király átvéve ezt, megígérte az asszonynak, hogy fontolóra fogja venni. Az ügyre vonatkozó iratok különben még nincsenek ő felsége előtt. Nix dájcs Szászsebes városa (Szebenmegye) megkereste az esztergomi városi adópénztárt, hogy egy onnan átköltözött egyén hadmentességi adóját szedje be. A megkeresés német nyelven volt fogalmazva, a mellékelt nyomtatványok pedig magyarul. A váMargit örvendeni, miként fogja köszönni gondoskodását. Előbb az ebédlőbe nézett. Nem volt még megtérítve. Margit szobája felé irányzá lépteit. Óvatosan szétnézett. Hallérzékét csendes zokogás Úté meg, s a mennyire a félhomály engedő, látta Margit alakját az ottománon elterülve. — Sir. Vájjon miért ? Hozzá lépett. Térdre ereszkedett, megragad» neje kezét és csókjaival halmozá. Margit összerezzent és méltóságteljesen taszitá el őt magától, mondván : — Uram, ez tolakodás ! — Margit, édes Margitom! én hibáztam, beismerem, gondatlan valék, sok keserűséget okoztam neked, de . . . — És még eléggé merész, hogy ezt velem szemben pirulás nélkül vallja be ! — Pirulni nincs okom. Lásd, én hivatásomnak élve, megfeledkeztem kötelességemről, nem oszta- koztam terhes gondjaidban, s igy kedélyed ezek áldozat.' lön. — Kedélyem ? Mondd : életem, szerelmem, boldogságom. Oh, Béla ! — Nem, édes Margit, ne szólj igy, mert egy kis hanyagság még nem megbocsáthatlan bűn. Te megbocsátasz s én dúsan kárpótolom hanyagságomat. Jöjj velem a folyosóra, meglátod. — Lehet-e az én veszteségemet kárpótolni ? Nem. A lenyűgözött széttörve lánczait, másnak vészt, önmagának csak boldog halált okozhat. — Felmentlek gondjaid alól. ezentúl csak nekem élű, egyedül nekem! roşi adópénztái' azon rövid indokolással, hogy az állami hivatalos nyelv magyar, a megkeresést elintézetlenül visszaterjesztette. Házasság akadályokkal. A Kiava vidékbeli nóp- iiek az a szokása, hogy ha egy leány más falubeli legényhez megy nőül, akkor a fiatalság lánczokkal zárja el a násznép útját, midőn ez a menyasszonyt a faluból ki akarja vinni s mindaddig át nem bocsátja őket, mig a lakodalmas nép magát meg nem váltja. így történt f. hó 12 én Miaván is, a midőn egy bukóczi fiatal ember miavai menyasszonyát Bu- kóczra akarta vinni. A fiatalság ugyanig neki ke- rakedve öt-hat helyen is elzárta az utat, úgy hogy a lakodalmas nép kivogyván minden aprópénzből kénytelen volt a csendőrség segítségét igénybe venni, — különben talán még most sem értek volna Bukóczra. Az eset nagy feltűnést okozott Miaván és a közönség jókat nevetett a foglyul esett lakodalmas nép zavarán. Kicserélték az őrülteket. A dalldorfi őrültek házában egy Lehmann nevű munkást ápoltak. Egy nap aztán neje levelező lapot kapott e tartalommal: „Beállott halálozás következtében jelenjék meg minél előbb hivatalunkban. Dalldorf. A városi tébolyultak igazgatósága.“ Az özvegy megjelent az intézet- Den, s ott tudtára adták, hogy férje holttestét már seszögezték a koporsóba és a temetés ideje is ki van már tűzve. Az elhunyt hozzátartozói mind meg- elentek a temetésen, a mely nagy zokogások között rendesen le is folyt. Esztendő múltán a törvényszéktől kap az „özvegy“ egy Írást, mely a következőkről értesíti: „Tudatjuk önnel, hogy a dalldorfi városi tébolyultak házának igazgatósága tévesen értesítette önt arról, hogy férje Lehmann meghalt: mert férje most is az intézetben van és ápoltatik.“ Képzelhető a szegény asszony helyzete. Ment Dalldorfba s ott megtalálja a férjét, a ki keserű szemrehányásokkal halmozta el, hogy már tizenöt hónapja feléjs sem nézett. Aztán kiderült, hogy a kit eltemettek, szintén Lehman volt, de másik Lehmann. írógép. A berlini hygienai kiállításon nagy feltűnést keltett Remington írógépe, mely a szemlélők folytonos érdeklődése mellett dolgozott. A könnyen szállítható gép czélja a toll működését feleslegessé tenni és gyorsabban mint erre az emberi kéz rendesen képes, egyenletes könnyen olvasható írást adni. Mint az említett mutatványok bizonyítják, a gép czéljának teljesen megtelel, mert a kellő gyorsasággal végzett írás a legszebb antiqua-nyomáshoz hasonlít. Az uj találmány praktikus haszna tehát szembeötlő. Jó szolgálatot fog tenni irodákban és szerkesztőségben, annál is inkább, mert kezelése oly egyszerű, hogy oly egyénre, a ki csak valamiképen olvasni tud, rá lehet bízni. Oly Írógép ára, mely kis és nagy (kezdő) betűket ir 230 frt és Glogowsz- ky és fia czégnél (Berlin S. W.) megrendelhető. Óriási hordó- A Rajna melletti győzelmi szobor leleplezésekor a németek által rendezett nagy ünnepélyek alkalmára a rüdesheimi pintérek egy óriási hordót „építettek“, melynek űrtartalma 173,000 üveggel nagyobb, mint a hires heidelbergi bordóé. A pintérek ezéhmestere a hordó belsejében üdvözölte a német császárt, ki négyes fogatban robogott be a hordóba, melynek belsejében várta egy depu- táczió. Irodalom. Ráth Mór, hazánk egyik legjelesebb s legrégibb könyvkereskedőjének kiadásában újabban megjelent a „Magyar Nemzet Családi Könyvtára“ 48-ik és 49-ik füzete. Tartalma: „Az elveszett alkotmány“ Arany Jánostól, ára 60 kr, — és „A nagyidat czigányok“ Arany Jánostól, ára 50 kr. — Ugyan — Oh, önző lélek ! Béla csöngetett, s a belépőnek mondá, hogy küldje be az uj cselédeket. — Uj cselédek ? Minek ? — Oh, kedvesem, ezentúl más élet lesz itt! Te semmibe sem fogsz avatkozni, érted ? Négy uj cseléd lépett be. Dombory egyenkiut rájuk mutatva, mondá : — Ez itt a házvezetőnő, amaz a mosónő, im ez inas, s itt ez a dajka. Margit arczán a nevetés és a harag vívtak haláltusát. Az utóbbi győzött. — Ennyi cseléd! — kiáltá, midőn azok egy intésére elhagyták a szobát. — És ezt nevezed te kárpótlásnak ? Oh, Béla ! Hozzá még az a gúny Dajka! minek nekem a dajka ? Dombory nagy zavarba jött. — Minek, minek ? Tudod, hogy majd kis fiunk számára kéznél legyen ! — Ne tovább, uram! Menjen szemeim elől. Az ón veszteségemet cselédekkel kárpótolni nem lehet. Margit elhagyá a szobát. Dombory sokáig nézett utánna s minduntalan ismétli : „Az ő veszteségét cselédekkel kárpótolni nem lehet.“ — Megfoghatatlan! — Nikóné ő nagyságához kísérsz! — hallá Margit parancsát. Az örömmel várt estelizésből semmi sem lett. (Folytatása következik.)
