Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-02-18 / 19. szám

derítve 8 Bastian tökre van téve. Úgy látszik, el is hordta az irháját innen, mert ez eset óta se­hol sem látható, mintha a föld nyelte volna el. A spiritisták ez által nagy vereséget szenvedtek, mert János főherczeg veresége tönkre tettte őket. Nyilvánvaló, hogy egész miiködésök nem egyéb a legravaszabb s legügyesebb humbugnál mely azon­ban nemsokára egészen meg fog szűnni, A hatóság eddig szabad tért engedett nekik, most azonban kénytelen velők úgy bánni, mint szédelgőkkel szo­kás. A spiritizmus sok áldozatot követelt már s ideje, hogy ez őrültségnek vége veitessék. L. Vidéki levelezés. BáC8falu, 1884. február 13. Tekintetes szerkesztő ur ! Oly sok közérdekű csikket olvastam becses lap- ! jában, mely a társadalmi élet különböző nemeire vonatkozik, hogy én is akaratlanul tollat ragadék, önt értesíteni egy igen jelentékeny mozzanatról. Itt a délkeleti határszélen a Kárpátok hegyaljá­ban nincs és nem is volt hátramaradás a népélet­ben. Nem emelkedett ugyan világhírűvé e nép ipa­rával, nem képaztetett kiváló nagy embereket fiai­ból, de igen olyanokat, kik jogosan és bátran meg állják helyüket a középosztály rétegében. Igen, mert tudnak lelkesülni minden jó, hasznos ős nemes iránt. Itt csak jó vezetők legyenek, kik buzdítani tudják e népet, akkor az eredmény és siker nem késik. „Exempla tráhunt“, jó és rossz egyaránt. így tör­tént ez alkalommal is. Nehány tetterős ifjú azon nemes gondolatra jött, hogy mások példájára egy 12 tagból álló zenekart szervezzenek. Az indítvány elhangzott Bácsfalu és Türkös községekben és az eredmény reményen felül oda ütött ki, hogy egy- pár jóravaló fiatal ember lelkesültségével megte­remtő a tagok számát. A karmester meg van fo­gadva 25 frt havi fizetés ős teljes ellátással már- czius végéig, s most egy kibérelt külön házban örömmel láthatni, miként ütik izmos munkától fel­tört tenyereikkel a taktust. Maga a karmester bá­mul ügyességükön. Itt kérdhetné a t. olvasó közönség: hát a hang­szerek hol vannak ? —- Utbau vannak azok is, és mire e sorok világot látnak, akkor a hangszerek már itt is lesznek s ifjaink próbálhatnak is rajtok. A hangszerek Budapestről Schunda hangszergyáros­tól vannak rendelve 280 forint értékben, mit a testület tagjai arányos felosztással saját zsebökből fizetnek. Adja az ég Ura, hogy egy óv múlva a Rákóczy- induló mellett mehessünk be Brassó városába vagy a „Magyarok vára“ felé, hol a bérezés tömösi hegy­szorosban lelkesülten fúhassuk el mindannyian : „Hazádnak rendületlenül Légy hive, oh magyar!“ Ha megérjük a tavaszt s abban az üde szép má­jusi napokat, majd a tekiutetes szerkesztő urat is meghívjuk egy kirándulásra, de csak egy feltétel alatt,' t. i. ha velünk együtt énekli : „Tied vagyok, tied, hazám ! E szív, e lélek Kit szeretné^, ha téged Nem szeretnélek?“ Miután czikkemet becses figyelmébe ajánlom, maradok a tekintetes szerkesztő urnák alázatos szolgája Hegyalji. kumot hordtam a zsebemben, eczetet ittam, hogy szenvedő kinózősem legyen ; két évig gyászban jár­tam, hogy minden ember szánalmát magamra irá­nyítsam, és . . . — No, és ? — Es most a legjobban érzem magamat. Belát­tam, hogy mindezzel csak magának árt az ember. De van egy édes érzemény, a mely az elpárolgott szerelem nyomán fakad : a bosszú, a bosszú! Nem érzesz ilyet? < — De igen. Valami rettenetesen mardossa a szi­vemet. — Az oldaladban nyilalás; torkod úgy összeszo­rul ; idegeid feszülnek, s az ujjaid vége hideg ? — Igen, igen. — Akkor az az, a bosszú, a bosszú! Ez jó. — De mit érek én a bosszúval? — Ha magadba fojtod, semmit; de adj alakot neki, öntsd szavakba, s meglátod hasznát. A kivi­telt csak bizd reám. — Aztán kit érjen a halálos döfés ? — Oh, bárány ! A hitszegőt, a nőcsábitót! — Oh egek, annyira volna már ? Kedves néni- kém, beszéljen, beszéljen világosan. Mit követett el Béla ? — Jó, megmondok mindent; de jöjj, menjünk innen, mert tudom, ha a leplezetlen valót, meg­mondom, elájulsz. En is úgy voltam vele először. Jer a salonba, mert innen bebukhatnál az utczára, sikoltanál, s még meghallaná valaki. No jer, s fe­küdjél le a pamlagra, mert a katasztropha el nem marad; de ne félj, én melletted vagyok, bátran el­ájulhatsz. (Folytatása következik.) Molnár Áron temetése. A koitn elhunyt j'^s tan.tót s fára db a1 vtlan I embert f. hő 14-én kisérte örök nyugalomra váro­sunk közönsége, mely igen tekintélyes számban je­lent meg az elhuunyt végtisztességéu. A város iuţelii - gencziájának legnagyobb része jelen volt s ott lát­tuk a megye kitűnő főispánját is a közönség kö­rében. A temetés három órakor vette kezdetét az isko­lai énekkar egy megható búcsúztatójával, melyet a helybeli dalárda igen csinos bucsudala követett. A gyászbeszédet Balogh Sándor ref. segédlelkész tartotta, melyben különösen kiemelte az elhunyt érdemeit a népnevelós körül. A megható beszéd után a koszorúkkal telt ko­porsót a gyászkocsira tették s ezzel megindult a menet. A gyászkocsit két oldalt a polg. fiúiskola növendékei kísérték égő fáklyákkal. A temetésen megjelentek volt a polg. fiuisk. tan­testület, a helybeli csizmadia egylet (zászlóval), a czi- pész-egylet (zászlóval), a timár-egylet (zászlóval) s a polg. fiúiskola összes növendékei. Koszorút tettek a ravatalra: Molnár Áron hű pénztáznokáuak tisztelete jeléül — a házi ipart- és iparoktatást terjesztő székely egyesület; Molnár Áronnak — a házi ipar-egyesület; pályatársunk emlékéül — a polg. leányiskola tanári kara; Mol­nár Áron kartársunknak — a polg. fiúiskola taní­tótestülete; Molnár Áronnak, a buzgó tanítónak és jó barátnak — a helybeli közs. tanítótestület; Mol­nár Áronnak — a s.-szentgyörgyi II. temetkezési­egylet; szeretett tanárának — a polg. fiúiskola ifjúsága s ezeken kívül testvérei József, Julia és Teréz. Áldás lengjen porai felett! Kimutatás azon kegyadományokról, a melyek a szász egyháztól való elszakadás előmozdítására a brassói ág. hitv. ev. magyar egyház elöljáróságához beérkeztek. (Vége.) VI. közlemény. A tiszáninneni ref. egyházterületből begyült a miskolezi ref. decani hivatal utján 30 frt. T. Ne­mes Sámuel Kóborról GO kr, T. Nemes József ugyan­onnan 40 kr, Nt. Szőke János érmelléki ref. espe­res ivén: Er Tarcsa 20 kr, Asszonyvásár 20 kr, Kereki 50 kr, Csakaly 40 kr, hály 20 kr, Baga- mér 10 kr, Piskolt 20 kr, G. Petri 10 kr, Ottomány 20 kr, Szalacs 20 kr, Bogyoszló tO kr. T. Magyar József evangélikus lelkész Hó­dosról 4 frt, Nt. Szőke János érmelléki ref. espe­res ur ivén 2 szór: az érmihályfalvi ref. egyház 1 frt, a székelyhídi ref. egyház 1 frt, a diószegi ref. egyház 1 frt, a n. létai ref. egyház 1 frt, az órkeserüi ref. egyház 50 kr, t. Fazakas Imre lel­kész ur 30 kr. A brezróbányai ág. h. ev. egyház- község ivén: a breznóbányai ág. h. ev. egyház 5 frt, Teszák Emil egyházi pónztárnok 1 frt, A sop­roni ág. h. ev. gyámintózet 3 frt, Nt. Szigethy Dá­niel malomsoki ev. lelkész ur ivén: Horváth Sá­muel téthi ev lelkész 1 frt, Bognár Endre lovász- patonai ev. lelkész 1 frt, Matísz Károly kispéczi ev. lelkész 1 frt, Molnár Lajos felpeczi ev. lelkész 1 frt, Hörényi Lajos szemerei evang. lelkész 1 frt, Fadgyas János baráti evang. lelkész 1 frt, Helyei Mór csikvándi ev. lelkész 1 frt, Ko­vács Mihály moriezhidai ev. lelkész 1 frt, Ihász László babothi ev. lelkész 1 frt, Mészáros István beri ev. lelkész 1 frt, Takáts Ferencz réthi ev. lel­kész 1 frt, Szigethy Dániel malomsoki ev. lelkész 2 frt. A kőszegi ág. h. ev. gyámintézet t. Michaelis Izidor ev. lelkész által 5 frt. A n.-röczei ág. h. ev. ehk. 5 frt. Vida Károly fogy. tanár Csurgóról 1 frt 20 kr. Begedi István Istvándról 50 kr. Barthos Ödön Petendről 1 frt. Az apáczai ág. h. ev. egy­ház adománya (1 részlet) 3 frt. Főtisztelendő és ngs. Révész Bálint püspök ur ivén: A debreczeni ref. egyház 15 frt, a szathmári ref. egyházmegye 17 frt 36 kr, a debreczeni reform, egyházmegye 2 frt GO kr, a békésbánáti ref. egyházmegye 102 frt 70 kr, a bihari rét. egyházmegye 11 frt 72 kr, a heves-n.-kunsági egyházmegye 3 frt, a beregi ref. egyházmegye 3 frt 97 kr. A körmendi ág. h. ev. egyház t. Turcsányi E. lelkész által 8 frt 20 kr. A hatodik közlemény összege: 244 frt 45 kr. VII közlemény. Az ev. egyetemes gyám.intézet az i 883-ik évre B. Pestről 36 frt, Nt. Horváth Sámuel nyug. espe­res ur T. Komlósról 5 frt, T. Kelemen Endre ákosi ref. lelkész ur 2 frt, a krizbai ev. egyházközség az Ígért 10 frt első rérszletét 3 frt, Nt. Szilády Áron a halasi ref. egyház és hívek részéről 22 frt. T. Szabó Béla budai ev. s. lelkész ur gyűjtése 6 frt. A hetedik közlemény összege : 74 frt. A hőt közlemény főösszege 1158 frt 37 kr; eh­hez adva még a krizbai ev. egyház 1884. és 1885. évi segélyét, mely azután folyik be, 7 frt, és Bu­dapest fővárosnak a magyarhoni ev. egyetemes egy­ház pénztárába elhelyezett segélyét, 300 irtot, — főösszeg: 1465 frt 37 kr Ezen kimutatás után egyházközségünk nevében forró köszönetét mondunk egyrészt az adakozók, másrészt pedig különösen azoknak, a kik fillérei­ken kívül egyházközségünk érdekének lelkesült gyűj­tés által fáradságokkal is áldoztak. Különösen jól esett lelkűnknek azon tapasztalat, hogy mig saját felekezetűnk papjai küzül sokan hidegen sőt eluta sitólag fogadták kérő szózatunkat, addig nem csak ref., de kath. atyánkfiái közül is, s ez utóbbiak kö - zül különösen a dunántúli részeken sokan meleg részvétet tanúsítottak irántunk adakozásuk által. Igaz, hogy az eredmény nem közelíti meg azt az összeget, mely az önállóság megnyerése s szüksé­ges anyagi erővel felruház; mindazáltal nem te­szünk le a reményről, hogy a még hiányzó rész is összegyűl a sorsunk iránt érdeklődő nemesebb lel­kektől. Ezen reményben kérjük fel azon testvérein­ket, kik gyüjtőiveiket még vissza nem küldöttók egyrészt szives buzgólkodásra a gyűjtés közül, más­részt az iveknek a lehetőség szerint mielőbb való beküldésére. Kelt Brassó, 1884. január 27-én. A brassói ág. h. ev. magyar egyház elöljárósága. Moór Gyula s. k. Magyari András s. k. lelkész. gondnok. Lukács János s. k. gondnok. VEGYES HÍREK. Alarczos bál. A s.-szentgyörgyi jótékony nőegy­let idei álarezos bálját f. hő 26-án (húshagyó ked­den) tartja, mit azon hozzáadással juttat az elnök­ség a t. közönség tudomására, hogy ez alkalomra dúsan felszerelt jelmez ruhatárával egy brassói ke­reskedő jő városunkba Ez iránt bővebb értesítést nyerhetni Háry Gyula kereskedő urnái. Nyilvános vizsgálat. A helybeli izr. vallásu ta­nulók vallástani vizsgáját Ehrenkranz S. tanító f. hó 17-én tartja. A vizsgálat sorrendje. 9—10-ig: a héber nyelv, és pedig: 1) olvasás tábláról éa könyvből; 2) imádságok átfordítása magyarra és németre; 3) biblia; 4) a próféták könyveiből: 10 — 11: Német nyelv, és pedig: 1) Olvasás és ma­gyarázata; 2) értelemgyakorlat és nyelvtan; 3) Sza­valatok. 11-től 12-ig vallás, és pedig: 1) erkölcs­tan és biblia történetek; 2) imádság könyvnólkül és lithurgia. Brassói hirek. A folyó hó 13-án rendezett álar- czosbál a szinház helyiségében folyt le. A tánezte- rem 9 órakor zsúfolásig megtelt válogatott közön­séggel, mely még az idei bálokon ily szép szám­mal nem gyűlt egybe. Az első négyest 140 pár tán- czolta, mely éjfél után vette kezdetét. Jelen voltak többek közt: Tanneuberg bárónő, Joanovics kapi- tányné, Polett. Anna, Mika Anna, a közönséget mu­lattató vig kedélyű rózsa-dominó, Nemes Péterué, Ratky M., Schmidt Teréz és Mari. Halálozás. Iíis-borosnyói ifj. Tompa Miklósné, szül Csorna Juliánná f. hó 13-án K.-Borosnyón el­hunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe, melyen képviselve volt a vidék összes intelligencziája. A mélyen sújtott család következő gyászjeleutést adta ki. Kis-borosonyói ifj. Tompa Miklós saját, úgy gyermekei László, Margit, Árpád, Gizella, Kálmán és Gyula, valamint anyja özv. Tompa Lászlóné szül. Tompa Klára, testvérei: özv. Szentiványi Görgyné szül, Tompa Juliánná, leánya és családja, özv. Rá- polti Mihályné szül. Tompa Mária, fiai ős menyei; a néhainak testvérei : Szörcsei Albertné Csorna Jo- zefin és családja, Csorna Imre és Mari, több kö­zeli és távoli rokonok nevében megrendült kebellel jelenti, hogy a jó nő, szerető édes anya, meny, testvér, sógornő és rokon kis-borosnyói ifj. Tompa Miklósné szül. Csorna Juliánná f. évi február 13-án, reggeli 8 órakor, élete 44-ik évében, Kis-Borosnyón tüdőgyuladásban alig pár napi szenvedés után vá­ratlanul jobb létre szenderült. Az üdvezült földi maradványai f. hó 15-én d. u. 2 órakor fognak a családi sírboltba örök nyugalomra letétetni; leiké­ért pedig a szent-mise áldozat Zágonban fog meg­tartatni, — "mely végtisztessóg tételére minden rokonok, barátok szomorúan meghivatnak Béke lengjen porai fölött! Kis-Borosoyó, 1884. február 13-án. A „felvidéki magyar közművelődési egyesület“ nyitrai ülésén bejelentették, hogy az egyesületnek 2124 rendes tagja van. Húsz tanítót, kiket a tör­vényhatóságok ajánlani fognak 50 — 50 frt segély­ben, az Arvamegyében fellállitaudó három kisded­óvót 1000 frt segélyben részesítik. Ugyancsak 1000 irtot szavaztak meg a magyar nyelv elsajátításában kitűnt 200 tanuló réozére. A szép példát ajánljuk Brassómegye magyarságának figyelmébe. Vasút államosítás. Az első erdélyi vasút-társaság lebruár 14-ikén tartott rendkívüli közgyése elfo­gadta a vasút államosítását­A szolnoki gyilkos tervről, melyet Beniezky Fe­rencz főispán ellen saját inasa koholt, azt Írja a szol­noki újság, hogy az egész jelentéktelen iuas-trafi- kálás volt s szó sincs arról, hogy a szolgák a fő­ispán életére vagy vagyonára törtek volna. A ren­dőrség túlbuzgósága tette a csekély dolgot nagygyá. Főbenjáró por ujitása. A kir. Kúria II. büntető J tanácsa Csemegi Károly elnöklete alatt két napon át tárgyalt egy föltűnő bűnesetet. A kézdi-vásárhe- lyi törvényszék annak idején Beczés Jánosnót 20, fiát Beczés Lajost 18 és Pap Miklóst életfogytig tartó fegyházra Ítélte, Beczés János meggyilkolása miatt, a kit Pap Miklós az áldozat felségének és fiának fölbérelése következtében lőtt agyon. Az elí­téltek már 4 évet töltöttek ki az állami fegyházak- ban, mikor Pap Miklós halálos ágyán azt vallotta, hogy sem az anya, sem a fiú nem bűnösek a dolog-

Next

/
Thumbnails
Contents