Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-02-12 / 17. szám
68 — szépségéről, ismerteti a költemények egyes nemeit, különösen az allegóriát, mesét, parábolát, a szatírát, epigrammokat, a négmák és snxeniákat; továbbá a lyrai költeményekből a dalt, népdalt, az ódát, minden egyes vett mennél a legjelesebb költőktől példákat is közöl. Ezen érdekes füzet ára 30 kr„ Közgazdaság. Az erdélyi posztóipar Nagy elismeréssel konstatáljuk, hogy parlamentünkben elhatároztatott, miszerint a „tisztelt Háznak “ szolgaszemólyzete a jövőben csak hazai készit- ményü kelméből fogja ruházatát nyerni. Megvalljuk, hogy megelégszünk egyelőre ezen kezdeményezéssel, bármennyire a csekélységnek látszatával bírjon is. Mert nem azon örvendünk, hogy tán 20—25 te- remszolgának ruházatához tán évenkint egyszer szűk- séglendő posztőáru vajmi nagy lendületet fog adni a mi posztóiparunknak, — hanem annak, hegy elismerve lett ezen határozattal az a tagadhatlan tény, hogy hazánknak iparosai, ha a megkivántató támogatásban részesülnek, szakképzettségük magaslatán állva, készítményeikkel a külföldi iparosok — és gyárakkal a sarat megállják. Es épeD azon sajnálatos s szomorú körülménynél fogva, hogy iparosaink felsőbb helyről eddig semmi pártfogás s támogatásban nem részesittettek, maradt iparunk a külföldivel szemben olyképen hátra, hogy még annyira sem méltattatott figyelemre, miszerint tényleg van ugyan, de még igen elhagyatott állapotban. Ez az újabban tanúsított figyelem azonban némi jelét adja annak, hogy kormányunk észre kezdi venni eddig ignorált iparosainkat és mintegy buzdításul megérteti velük, hogy támogattatni és pár- toltatni fognak, ha igyekeztük oda irányulnod, hogy készítendő czikkeikkel úgy minőségileg, mint az árban a külfölddel a versenyt megállják. Most tehát az erdélyi posztógyárasokon múlik, a kormányt meggyőzni, hogy nincs szükség mind azon rengeteg milliókat Brünn, Reichenberg és Bie- litzbe vinni, melyeket posztókelmében hazánk évenkint elfogyaszt, hanem annak egyrésze itt köztünk is maradhat, mert azok sem készítik a kelméket sem jobban, sem jutányosabban, mint a mi posztógyárosaink. A kormány pedig, ha ezzel, mint remélem és hiszem is, hogy meggyőzetni fog, sokat tehet és fog is tenni posztóipaiunk emelése érdekében. Mert ha egyebet sem tesz, mint azt, hogy rendelettel meghagyja a hatóságoknak, miszerint az összes állami és megyei szolgai személyzet ruházatára hazai kelme szerzendő be, akkor is, ha a honvédség ruházatától most eltekintek is, oly jövőt biztosit hazai posztóiparunknak, mely a legszebb reményekre feljogosíthatja. Ez alkalommal serkentésül csak ennyit, de fen- tartjuk magunknak, hogy jövőre ezen kérdéssel bővebben foglalkozunk. Szterényí Bertalan. Mezőgazdaságunk általános fejlődése az újabb időben elhódítja a termelés és forgalom ama tényezőit is, melyek tekintetében eddig meglehetősen az idegen befolyás gyámsága alatt állottunk. Ily örvendetes fejlődést mutat a mezőgazdaságilag főfontos- ságu vetőmagtermelés és magkereskedés is, a menynyiben a hazánkban termelt gazdasági magvakból, statisztikai adatok tanúsága szerint, már meglehetős kivitelünk van ; holott még csak néhány évvel ezelőtt tetemes import utján adóztunk a külföld haladottabb államainak ; tehát e részben is sikerült: ' termelésünket az idegen — semmi tekintetben sem előnyös — befolyástól függetleníteni. Mezőgazdaságunk integráló része : a magtermelés és üzlet helyzetének ezen kétségtelenül kedvező változását mondhatjuk, egyenesen azoknak köszönhetjük, kik a kellő szakértelemmel ős fáradatlan törekvéssel szentelték tehetségüket és munkájukat a gazdaságilag oly végtelenül fontos magkereskedősnek ; ezek között első sorban kell elismernünk ama kiváló szolgálatokat, melyekkel az évek során át vas-következetességgel és szívós kitartással előre törekvő Mauthner Ödön budapesti magkereskedö ezég, gazdaságunk ez irányú fejlődését előmozdította. A fentebb érintett kedvező alakulását viszonyainknak, főleg a gazdasági magvak fejlődő kivitelét, I mely egyértelmű a termelés jobb értékesítésével, tehát a gazdálkodás nagyobb hasznaival, jórészben ezen előnyösen ismert s a gazdavilág közbecsülósé- ben részesülő ezóg lankadatlan fáradozásainak köszönhetjük és részünkről mindazoknak, kik e ezóg működését és eljárását megismerni kívánják, melegen ajánljuk, hogy annak most megjelent gazdag tartalmú gazdasági-, konyhakerti- és virágmagvak főárjegyzókét — mely kívánatra, a ezég által (Budapest, Koronaherczeg-utcza 18. sz.) bárkinek, készséggel megküldetik — figyelmükben részesítsék és a ezég által a mezőgazdaságnak általánosan tett hasznos szolgálatokat maguknak is biztosítani törekedjenek. Szerkesztői poéta. T. S. N.-Ajta. Elküldtük. —1. Bodza. Anonym közlemények ki nem adatnak, de azonfelül sem közölhető. B. Ó-Sáncz. Azt taraja a német kozinondái : Gute Arbeit braucht Zeit“. Sz. L. Brassó Sok más előbbre való Brassóban, mint egy névmagyarósitó társaság. V. 3. Hosszufalu. A kérdés kezd már unalmassá válni; mindkét fél elmondotta már nézeteit,nem jó azt annyira huzni. — Különben majd meglátjuk. Sz. L. Brassó. Mult számunk szerkesztői postája tévesen volt szedve, e helyett: költeménye nagyon felle n g z ő. Effendi, és —a—6. Kls-Borosnyé. Jövő számunkra kellett hagynunk. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1884. febr. 11-én. Magyar aranyjáradék 6°/#...................................... 121 65 Magyar aranyjáradék 4°/0 .....................................89.95 Magyar papirjáradék 5%.................................. 87 70 Magyar vasúti kölcsön ................................................140.50 Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 93 60 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 116.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 98.7 5 Magyar földtehermentesitési kötvény ...... 100.25 Magyar földteherment. kötvény záradékkal ... 99 60 Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 100 — Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.60 Erdélyi földtehermentesitési kötvény .......................... 100 75 Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 100.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .....................98.— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön . . . . . . 116.— Tisza-szabályozási és szegedi sorsjegy ..........................112.25 Osztrák járadék papírban .....................................79.90 Osztrák járadék ezüstben ........................... 80 — Osztrák járadék aranyban................................., . . 101.10 1860-iki osztrák államsorsjegyek ................................136.50 Osztrák-magyar bankrészvény ........ 848,— Magyar hitelbank-részvény........................................... 308.25 Osztrák hitelintézet-részvény ....... . 308.70 Ezüst ............................................................ . — Cs. és kir. arany........................................................... 5.69 20 frankos arany (Napoleond’or) ..................... 9.59 Német birodalmi márka ............................. . 59.20 London.....................................................................................121.20 Piaczi árak Sepsi-Szentgyörgyön, 1884. január -llén. N (D K c+ o t-> Hc+ fl> H £ 13 Buza Rozs Árpa Zab Törökb legszebb közepes vegyes . legszebb közepes legszebb közepes legszebb közepes uza Kása . Borsó . Lencse Fuszulyka Lenmag Burgonya ( Marhahús Disznóhus Juhhus (Faggyú (friss) 7.— 6.40 4.40 3.80 2Í60 4^40 8.50 5.50 9.— 5.-L20 —.40 —.48 — M Felelős szerkesztő: Szterónyi József. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Egy előkelő, szép műveltségű, jeles tollal bíró és disztinguált, rendkívül csinos külsejű budapesti 28 éves nőtlen fiatal ember hozzá megfelelő állást keres Erdélyben, akár gazdaságnál, akár valamely vállalatnál. Bővebb értesülést ad a szerkesztőség. Hirdetmény. A kölcsönt, kereső tisztelt közönség érdekében közhírré teszem, hogy a „Kisbirtokosok országos földhitel intézete“ 2979 —1883. sz. a. kelt intézkedésével a sepsi-szentgyörgyi tkkvi hatóság területén a képviselettel és a kölcsönök közvetítésével a kölcsön mennyisége után az intézet által megszabott határozott dij kikötése mellett egyedül engem bizolt meg, s ennél fogva minden tisztelt egyének, kik 17, vagy 33i;a évre nevezett intézettől törlesztő kölcsönt óhajtanának igén}be venni, felkérem, hogy irodámban jelentkezzenek. Midőn szigorú pontosságot ígérek, egyidejűleg azt is ki kell jelentenem, hogy nevezett intézet jelenleg V« százalékkal az eddiginél olcsóbban kölcsönzi ki, s tehát tőketörlesztéssel együtt 6°/o-ra, vagyis 17 évi törlesztésnél a kölcsön tőke minden 100 írtja után 5 frt; 347s évi törlesztésnél pedig csak 3 frt 50 kr. fizetendő, a melyek azon idő alatt maga a tőke is visszafizettetik. A kért kölcsön akár részben, akár egészben mindég visszafizethető az intézetnek. Sepsi-Szentgyörgy, 1884. február 11-én. Kolozsvári Albert, ügyvéd. 2**9IOK*****X>tOCtOtOtOKXXX>tO^^ 3 * 3 * = că 42*2 M © * jf 3 3 cc o '03 42 4*1 ü <03 li N 2 ss Tj TI > * S) că ÜHnaMrroü tisa'tslsü®! jj©Il®xi$®:EQ ® B&gy©riil®XGná k©a©!QS@@3a®Iky íh©gy Ibiúit©rBal®3t®« xci®! sasta^Malhálly a Nagy- és Czérna-utcza sarkára helyeztem át, '"3K3 ASZTALOS, KÁRPITOS és ESZTERGÁLYOS BÚTOROKKAL ©3 PAPP FERENCZ, asztalos és kárpitos, Brassóban ] $úlcr- és liiíicrrafjlár a Czérna-utcza sarkán, a Jeckelius-féle gyógytárral szemben (hol ezelőtt a dohány-nagytőzsde volt). TTgrsranott di.ófa-fou.mirolí: 21/* Israjczárért IsapHatólc rí . „ Nyomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szentgyörgyön.
