Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-12-04 / 136. szám
fogadtatott el, — joggal következtet a tárgyalások kedvező lefolyására. Megjegyzi azonban, hogy a Kongo melléki tartományok számára kilátásba vett szabad kereskedelmet azon politikai garancziákkal kell körülvenni, melyek annak gyakorlati megvalósítására elengedhetlenül szükségesek. Különösen gondot kellene arra fordítani, hogy gát legyen vetve minden konfliktusnak, mely háborúra vezethetne, a mit — e lap szerint — el lehetne érni a Kongo- medenczének és torkolatainak semlegesítése által. Csak ha ez megtörténik, lehet reméleni a szabad kereskedelem elfogadott elvének gyakorlati megvalósítását. Bismarck lapja, a „Nordd. Alig. Zeitung“ visszatér a kanczellár nyilatkozataira, melyeket a szocziál-demokrata választók szaporodására nézve tett, s úgy vélekedik, hogy ezek mitsem bizonyítanak a szoczialista törvény ellen. E törvény ugyanis csak egy őrjöngő szekta izgatása ellen irányul. A szocziálista képviselők választói közt pedig sokan vannak olyanok, a kik nem tartoznak ama szektához, hanem csak általában a helyzet javulását kívánják s a kormány szocziális reformját pártolják. Ezzel számolniok kellene a birodalmi gyűlésben levő 8zocziáldemokratáknak is. A kormány emlékirata a berlini és hamburgi kis ostromállapot felől megengedi ugyan, hogy a szoczialdemokraták most mérsékletetet tanúsítanak, de megjegyzi, hogy ez csak a szocziálista törvény által felkényszeritett álcza. A franczia képviselőkamra november 30-iki ülésén nagy meglepetést okozott egy szavazás. A radikális Achard indítványát, hogy az elmoz- dithatlan szeuátorok intézménye azonnal szüntettea- sék meg, 295 szóval 238 ellen elfogadták. A baloldal persze viharos éljenzésben tört ki. Az indítványt bizottsághoz kellett utasítani b az ülést felfüggeszteni. Ha a kamara ezt az indítvány a biz. határozata és a kormány akarata ellen fentartja, úgy a szenátusi választási törvény s vele a kongresszus egész munkája meg lesz hiúsítva. Az olasz képviselő kamra megkezdte az általános vitát a vasúti szerződések fölött; 18 képviselő van szólásra fölirva, de a tárgyalás iránt nem nagy az érdeklődés. A „Diritto“ Maglianitól becsületes expozét kiván. Hivatalos adatok szerint a de- ficzit 1885-re 34 millió, beleértve a rendkívüli kiadásokat. 1886 ra Magliani a rendes szükségletben fölösleget irányoz elő. a rendkívüliben azonban szintén hiány mutatkozik. Itt az ideje — moudja a „Diritto“ — hogy az országot ne tartsák csalódásban, de a tiszta igazsággal ismertessék meg. A hiány a valutaszabályozás, meg az őrlési adó eltörlésének a következménye. Majd eltűnik e hiány is, de igazságra van szükség első sorban. <A. nemzetiség a népiskolában. (Vége.) Még figyelemre méltóbbak azok az adatok,fmelyek a magyar nyelv mint kötelező tantárgy oktatása — 1879. évi 18. t.-cz. — szempontjából világítják meg nevelési tanintézeteink állapotát. A jelentés ide vágó főbb mozzanatai következők: A szerelem, a szerelem. . . . Soha sem felejtem el azt a téli éjszakát, melyen Mező-Túrról egy távolabb eső faluba akartam utazni. Zimankós, téli idő volt. Fehér paripán száguldott a vihar és hordta, fújta maga előtt a hószi- lánkokat, mik csak úgy csillogtak a halvány szürke holdfényben. A vihar néha fölkapott egy nagy hótömeget és föl vitte magával a felhők közé, mint a hogy a forgó szél szokta felkavarni a port és ez a magas hó-oszlop őrült hajszával jarta végig a bo- szorkánytánezot a sík, elhagyatott, puszta rónasá- gon. A lovak horkolva kapkodták fel fejüket a vihar egy-egy vehemensebb kitörésére és a szél ujjongó sikoltásába kocsisom kacskanngós káromkodása vegyült. Kutya rossz ut volt, a kocsi minduntalan belezökkent egy irgalmatlan kátyúba s a kocsis már az ostornak boldogabb vegéhez volt kénytelen nyúlni, hogy valamikép kiszabaduljunk a hínárból. Egyszer aztan egy nagy pocsolyában szerencsésen megfeueklettünk. A sűrűén szallingó hó úgy betakarta, hogy a kocsis nem ismert rá a veszedelmes helyre, s gyauutlauul hajtott neki; a kellő közepén a gyengén fagyott sárlészek leszakadt a kocsi alatt s aztán vége volt mindennek, egy lokomotív sem rántotta volna onnan ki többé. A kocsissal haditanácsot tartottunk, a minek eredménye az lett, hogy mindketten felkaptunk egy-egy lóra s úgy lovagoltunk a két elcsigázott párán a „puszta- korcsma“ felé, mely kocsisom magyarázata szerint nem volt már messze, mert már látni is lehetett a szélmalmot, mely mellé építve volt. A kocsit ott hagytuk magára, biztonságban volt az ott, azt ugyan ^el nem viszi onnan az arkangyal sem, még ha Balaam szamarát fogja is eléje. , , , 1883 ban volt összesen 16.090 népiskola. Ebből kizárólag magyar tannyelvű 7.743 iskola vag-is 48 13°/o, magyar s valamelyik hazai nyelvvel vegyes tannyelvű 2814 vagy 17.19%. nem magyar tannyelvű, melyben a magyar nyelv vagy épen nem vagy csak mint egyszerű kötelező tantárgy taníttatott 5.533 iskola vagy 33.38%. E szerint általánosságban minden ezer iskola közt tisztán magyar tannyelvű volt 483, magyar vegyes tannyelvű 174, teljesen idegen tannyelvű még mindig 343. Pedig 1878 hoz képest e tekintetben is mutatkozik haladás. Az 1878-iki állapotot összehasonlítva az 1883-ikival, kitűnik, hogy a magyar és vegyes tannyelvű iskolák 65.2% kai emelkedtek, a nem magyar ajkú iskolák pedig 18.6%-kal apadtak. E javulást főleg az okozta, hogy 1878 óta 260 állami és tisztán magyar tannyelvű iskola állíttatott fel. A A különféle felekezetek iskoláiból magyar a következő százalék szám: Az unitáriusoké mind, vagyis 100% s e tekintetben ez a felekezet jár legelői. Utánna a többiek következőleg sorakoznak: a helvét hitvallás 98.1, a mózes h. 67.8, a róm kath. 55.9, az ágost. ev. 22.5, a görög kath. 6.4%-ka magyar tannyelvű, mig a görög keleti egyház ösz- szes népiskolái közül csak egy teljesen elenyésző töredék 0.04% magyar. A mi a nem magyar ajkú iskolákban a magyar nyelv tanítását illeti, erről a jelentés következő kimutatást közöl: Kellő sikerrel oktatta a magyar — 540 — nyelvet a nem magyar tannyelvű : . 44 = 86.,% 51 állami iskola közül . 682 községi , n 304 = 44.„ #/# 2420 róm kath. „ a 1330 = 54.,% 2047 gör. kath. „ a 789 = 38.5% 1799 gör. keleti „ a 743 = 41.,% 43 helvéthitv. ref. „ a 28 = 65 ,% 1100 ág. hitv. evang. „ a 444 = 43.6% 166 mózes h. „ a 82 = 49.,% 39 magán „ a 20 = 55„% 3 egyleti „ a 2 = 36.6% 8347 nem magyar tannyelvű iskola közül átlag ..................................... 3786 = 45.S6°/0 E számok eléggé megmondják, hogy az egyes felekezetek minő sikerrel tettek eleget népiskoláikban az 1879. évi 18. t. ez, határozatának, mely a magyar nyelv kötelező tanítását elrendeli. A helyzet teljes megvilágítása végett a jelentés kimutatja azt is, hogy az iskoláknál alkalmazott tanerők mennyiben hírták a magyar nyelvet s mennyiben nem. Az 1883 dik évben szolgálatban állott tanítók közül a magyar nyelven teljesen tudott oktatni, még pedig a legkedvezőbb arányok szerint beosztva k| a 61 unitárius isk. alk. 68 t. közül 68 = 100., ioo°/o a 2321 helvéth. ref. t> D 2373 „ a 2870 = 99 0/ 8 e a 423 állami a r> 816 „ 71 606 = 98. 8°/o az 516 móze9 b. 7) rt 79 n r> 944 = 96 4% a 32 egyleti r> 7) 54 „ 7) 52 = 96. 0/ 0 / 0 a 167 magán a Ti 320 „ 7) 304 = 95. 0/ 0 IQ az 1793 községi a n 3665 „ V 3376 = 92. 0/ 1 /o az 5353 róm. kath. a n 7826 „ 7) 7114 = 90. 0/ 0 10 az 1419 ágh ev. a 7) 2141 „ 7) 1538 = 71. 0/ 8 / 0 a 2188 gör. kath. a 7,) 2180 „ a 1540 = 70. 0/ 6 IQ az 1807 gör. kel. V V 2062 „ a 1223 = 59. 01 8 / 0 Együtt a 16.090 isk. alk. 22.9841. „ 19.835 = 86. „% Más szóval — végzi a jelentés — miután átlaEgy negyedóráig nyargalhattunk igy együtt, rá sem Sederitve a bömbölő zivatarra, mely szemünk közé csapkodta a havat, s mely óriási dühvei kapaszkodott felső ruháinkba, pirosra fújva ki ar- ezunkat, midőn végre megpillantottunk egy távolról pislogó fényt. A „puszta-kocsma“ volt : a csorbái pusztakocsma. A két igás ló, mintha csak ösztöne sugla volna, hogy itt megpihené8 vár reá, gyorsítani kezdte lépteit, pedig mar ugyancsak ki volt állva mind a kettő. Pár perez múlva a korcsma udvarán voltunk. Bent víg élet folyt. Az ablakon át vidám, kurjongatásokkal ékes czira- balornszó szűrődik ki s a s/.in alatt álló díszes hintó azt sejteté velünk, hogy itt úri vendégek vannak. A jégvirágos ablakon maradt még egy kis áttetsző rész, melyen át betekinthettem a kocsmába, hol igazi csárdái jelenet terült el előttem. Csakhogy csárdái alakok helyeit kifogástalan daudyket láttáin magam előtt, kik dorbézoltak amúgy istenigazában. Meg nem foghattam, hogy kerülhettek ezek ide ! Öten voltak. A vezérszerepet azonban egy kis simaképü legényke játszta köztük. Epen akkor ugrott a c/igányhoz és vágta pofon egy „ötö»"-sel o. é. ben. Aztán kissé sipító hangon kiálta rá : Marczi, tedd szived a kezedbe s verd el a czimbalmou nótámat, hogy az ég is könyezzen bele. Marczi szörnyű módon hajlingózott. Csókolom kezsit, labáját a nagyságos tekintetes kisassz— urfiuak, melyik is ázs ázs izsi . . . ázs á nóta. . . . Es egy akkordot játszott a czimbalmon végig. Erre aztán egy másik fiatal emebr ugrott oda a czigányhoz és súgott valamit a fülébe, mir« ez forgósán véve: minden 1000 tanítónk közül a magyar nyelven teljesen tudott oktatni 862.ellenben iskoláink közül 716.„-ben volt a tannyelv a magyar, vagy tanittattott az jó sikerrel; kiderül, hogy iskoláinkban a magyar nyelv tanításának az eredménye még nem áll egészen egyenlő szinvonalon a tanítók nyelvismeretével. A mi a középiskolák nemzetiségi viszonyait illeti, itt a fő eredmény következő : Az 1882/3. tanévben az összes 178 hazai középiskolába (gimnázium és reáliskola) beiratkozott 40,711 tanuló. Ezek közül volt magyar 26,471. német 5787, román 2236, olasz 179, tót 1684, szerb- horvát 794, ruthéu 144 (ezek közül egyetlenegy sincs reáliskolán) s más nyelvű 225. E szerint a középiskolában az ország össznépessége közt mutatkozó nyelvcsoportosulási arányokat a magyarok túllépték 56, s a németek 13%-nyi arányban. Ellenben a szerb-horvátok 58, a románok 59, a tótok 63 s a ruthének 84%-kal maradtak ez arány mögött. Ez jellemző adat az egyes nemzetiségek művelődési törekvéseire. Közgazdaság-. Monarchiánk részesedése Bulgária külkereskedelmében. A délkeleti országok gazdasági s kereskedelmi viszonyai hazánkra nézve mind nagyobb jelentőséget nyernek. A vasúti összeköttetés által, melynek 1886. október közepéig minden esetre végrehajtva kell lenni, kivitelünk és behozatalunk egyre nagyobb arányokat fog ölteni. Azért ezen aldunai országok közül Bulgária is külöuös figyelmet érdemel, egyrészt a saját viszonyai miatt, de azért is, mert területén halad majd keresztül a konstantinápolyi vasúti kapcsolat. Érdekes ennélfogva a szófiai osztrák-magyar konzul legújabb jelentése Bulgária külkereskedelméről monarchiánkkal és azon akadályokról, melyek annak útjában állanak, hogy e kereskedelmi viszony erősebbre nem fejlődhetett. Monarchiánk behozatalának értéke — úgymond a konzuli jelentés — az 1881. évben 14.721,238 frkot tett, vagyis az 58% millió frknyi összbeho- zatali érték 1517% át; a/. 1882. évben 14.150,000 frkot, vagyis a 41'4 millió frknyi összbhoezatal 34-18 % át; 1883.január 1-től május 31-ig 4.999,078 frkot, vagyis a 17.135,025 frknyi értékű összbehoza- tal 2917%-át. Bulgária kivitele monarchiánkba az 1881. évben nem volt meghatározható; az 1882. évben 2% millió frkot tett, vagyis a 34'2 millió frknyi össz- kivitel 3 27%-át, és az 1883. év Öt első havában 071,772 frkot, vagyis a 17.488,035 frk értékű össz- kivitel 3-27% át. E szerint tehát az összes behozatali és kiviteli kereskedelemből monarchiánkra esik: az 1882. évben 22%, az 1883. év öt első havában pedig 16 09%. A bevivő államok között monarchiánk foglalja el az első helyet. Az 1883. év első felében azonban, miután a dunai forgalom akkor teljesen szünetelt, monarchiánk behozatala is csekély volt. így az 1883. év öt első havában Anglia által, melynek behozatala az összbehozatal 32.19 %-át tette, tulszárnyaltatlunk, míg az 1881. évben télén kerekre nyitá szemeit, fölkapja szemöldeit és a verőket végigszalasztá a hangszeren. Es az egész kar rázendíté a dalt : Mély a Tisza, zavaros, ha megárad, Tisza partján búsulok én utánad; Zug,a jönnek, zúgva mennek a habok, Tisza partján én csak mindég teutánad búsulok 1 A két ifjú ott a czigány előtt kezdte járni a csárdást, a többiek pedig összekoczczmtották a poharakat és nagyokat sikoltgattak a víg czimbaiom- szó közé. * Egy ideig haboztam, hogy mitévő legyek, de végre is csak nem maradhatok künn ebben a veszett időben. . . . Beléptem. A bennlévők, kik ez elhagyoltságban és e rossz időben nem számították rá, hogy valami idegen őket meglepje, kényelmetlenül érezték mtgukat be- léptemkor es fürkésző, sőt nem valami barátságos tekintettel néztek ream. . Miután üdvözöltem őket, elmondám nekik, hogy korántsem szándékozom mulatságukat zavarni, hanem a pogány idő kenyszeritett ide u meleg szobába, miután előbb kocsinkat a pocsolyában ma- rasztoUa. Azután megneveztem magamat. Ismerték nevemet s azután elég fiatalnak tartottak arra nézve, hogy muiatsaguabau részt venni meghívjanak, a mit ón bizony nem is utasítottam vissza. A kis simaképü vezér mutatta be magát először. B. Autaluak nevezte magát, egy közén nagybirtokos fiatiak, a többiek pedig az ő vendégei, szintén a környékből valók. Különben jogászgyerekek. Azután odahívtak asztalukhoz, megkínáltak borral, ittak egészségemre s inegutuk velem a „brúdert“, a amit a fiatal emberek között szokás. Az orgia azután vad dühvei lett folytatva. Anti
