Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-12-02 / 135. szám

- 539 — András-napi üdvözlet Brassó, 1884? nov. 30. A naptár ma András napot jelzett s ez Gróf Bethlen András ő méltósága, megyénk köz- tiszteletben és szereidben részesülő kitűnő főispán­jának nevenapja. A nyugdíjintézet épülete, a hol a fo'ispán uj la­kása van, ma valódi ostrom alatt állott. Délelőtti tiz ólától kezdve a lépcsőzd üres nem volt, a fő­ispán lakásában pedig egyik kéz a másiknak adta a kilincset. Az első küldöttséget, a megyei tisztikart, Roll Gyula kir. tanácsos alispán vezette, a ki meleg sza­vakban fejezte ki a tisztikar üdvözletét, kérve a szertett főnök kegyét továbbra is. Ezt követte a városi tisztikar küldöttsége Bren­nerberg Ferencz polgármester vezetése alatt, vala­mint a különtéle állami hivatalok tisztviselői saját főnökeikkel élükön. Az állami iskolák képviseleté­ben Koós Ferencz kir. tanácsos tanfelügyelő s Or­bán Ferencz igazgató fejezték ki üdvözletüket. Ti­zenegy óra után a „Brassói magyar társalgó“ vá­lasztmánya csaknem teljes számban tisztelgett sze­retett elnökénél, a mely küldöttségét Lázár Gerő igazgató vezetett. A főispán fogadó-termében fogadta el az egyes küldöttségeket s minden egyes szónok szavaira igen szivólyes hangon válaszolt, megköszönve az iránta tanúsított figyelmet s biztosítva mindnyájokat jóin­dulatáról. Délben a megyei tisztikar részére hivatalos ebéd volt, a melyen azonban csak a fogalmazó tisztvi­selők voltak hivatalosak, A figyelem ezen szép nyilvánulásai újabb bizo- nyitéka annak, hogy gróf Bethlen András főispán ő méltóságának rövid főíspáni működése alatt már is sikerült megyéje lakosságának osztat­lan tiszteletét és szeretetét megnyerni. A nemes gróf minden idejét, vagyonát s tehet­ségét megyéje javának szenteli s igy e figyelem an­nál jobban esett neki. Az üldvözlők táborához s szerencsekivánataíhoz csatlakozunk mi is, kívánva, bárha Biassómegye soká lehetne szerencsés gróf Bethlen András urban kitűnő főispánját tisztelhetni. Az ég tartsa meg őt soká a magyarság & haza ja­vára ! —s — A keleti marhavész. Bukovinában Osztrák-Novo sielitza községében a keleti marhavész kiütvén, a földművelésügyi miniszter rendeleti utón felhívta Besztercze Naszód, Máramaros, Bereg, Ung és Z»inp- lánmegye közönségét, hogy a határszélen belépő állomást jelöljenek ki s oda bizottságot rendeljenek. Megszüntetendő továbbá az állati nyerstermények behozatala s ezért az élénkebb forgalmú határszéli pontokon állandó őrök alkalmazandók, kiket a köz- igazgatási közegek hivatalos teendőik keretén belől tartoznak ellenőrizni. Közgazdaság-. Megint ökörháboru ? A bécsi „Presse“ 27 iki reg­geli szama ismét loglalkozik a magyar-ökörbáboru- val, s most a magyar hatóságokat okolja. Azt ál­lítja, hogy a magyar kormány a L. m. Bruck ma­gyar vasúti indóhazbaa marhavész-bizottságot állí­tott fel, mely az osztrák tenyésztőket is nagyon vexálja s kifogásokat emel az osztrák inarhaszállit- mányok ellen, melyek Becsbe s más osztrák helyek­re szólanak, csak azért is, mert a magyar törvény szerint minden ily kifogásért tíz írt bírságot kell fizetni. A Presse elő is sorolja egy osztrák marha- tenyésztő esetét, kinek egy ökrét alaptalan ok mi­att letartóztatták, ki e miatt elkésett a bécsi vá­sárról és 150 írt kárt szenvedett, s kit a magyar hatóság 16 írt 50 kr erejéig meg is fizettetett an­nak daczára, hogy a szolgabirói hivatal kijelenté, hogy a lefoglalás alaptalanul történt. Ennek ellenében a „Nemzet“ ezeket írja: A bé­csi lapok közleményeket hoznak, malyek szerint a magjai- kormány hallatlan módon sértené az osz­trák marhakereskedők érdekeit az által, hogy a L. melletti Bruckban szemlélő bizottságot állított föl. A környékbeli osztrák tenyésztők ugyaois a magyar vasúti állomáson adják iöl marháikat, me­lyeket a szemlélő bizottság — hallatlan vakmerő­ség — meg mer vizsgáltatni, mikor az egész terü­let vészmentes. Figyelmeztetjük tisztelt bécsi lap­társainkat az 1874. XX. törvényczikk 31. §-ára, a meljuek c) pontja szerint a „fel- és lerakódásnál a marhaszálhtmányok az állategészség szemlélő bi­zottság által megvizsgálaudók.“ A brucki szemlélő bizottság működésé tehát törvényes minden tekin­tetben ; az ország valamennyi vasút- és hajóállo­másán működik ilyen bizottság, a melynek engedé­lye nélkül egy vasúti vagy hajóállomáson sem sza­bad egy darab marhát sem elszállítani. Állategészségügy. A legutolsó hivatalos jelentés szerint Magyarországon, Fiume és környékén, nem­különben Horváth Szlavonországban ez idő szerint nincs keleti marhavész. — Lepfene szórványosan fordult elő ós csak hevesmegyei Mácsonka község­ben pusztított tömegesen, hol 82 sertés hullott el. Legtöbb kárt tett szauna uézve ezután somogyme- gye Nagy-Atádon hol 11 szarvasmarha esett el. — Száj- és körömfájás már nagy mérvben lépett fel, a mennyiben lírassű Szörény megyében 348 drb, Uj- jiesten 210, Budapest fővárosában 363 drb szar­vasmarha gyógykuzeltetett, ós a kőbányái sertés- veszteglőben 158 drb szerb és román szállítmány vau felügyelet alatt. Sertés-orbáucz csak a heves­megyei Tepély községben fordult elő, hol 13 drb jószag hullott el. Az ország egyeb helyein az állat­egészségügy normális, ós marhavész Európában csak Romania, Orosz- ós Törökországban konstataltatott és legújabban Bukovinában és osztrák Novosielilza községben ütött ki, VEGYES HÍREK. Merényletek koronás fik ellen. Laekenben nem­rég rejtélyes eset történt. Lipót belga király egy tiszt társaságéban a kastély parkjában sétált. A mint a parkból az utczára lépett, egy fénysugár ríasztá meg, mit a következő pillanatban dörrenés követett. A király ijedten vonult szobáiba s oly rosszul lett, bogy ápolni kellett. A királynő többok társaságában a hely színére sietettek be. Később azonban mégis nyilvánosságra került. — A „Pali Mail Gazette“-nek szent pétervári megbízható tu­dósítója, ki annak idején maga is a terroristák kö/é tartozott, jelenti, hogy a czár eilen merényletet kö­vettek el. Hozzá teszi, hogy a nihilistáknak sike­rült a czárt megmérgezni s kétségkívül bele is halt volna, ha idején nem fedezik fői a dolgot s nem nyújtanak orvosi segélyt. így is annyira megrázta a merénylet a czár szervezetét, hogy komolyabb következményektől tartanak, miért is az uralkodó család összes tagjait a czár köré hívták. Svájczi anarchisták. Közvetlenül az arlbergi vasút megnyitása előtt a zürichi rendőrség erős csapást mórt az ottani anarchistákra. Stellraachernét elfo­gatta s kívüle a zürchi anarchisták lelkét: Kauf­mann vorarlbergi mechanikust, Nevat. Utólagosan pedig még egy Hauser nevűt. Az elfogottaknál fegy­vereket s fölötte veszélyes robbantó port találtuk. Kaufmann és Neva bizalmas barátai voltak Stelt- machernek, sőt állítólag bűntársai. Az anarchista üzelmek közönséges bűntényekül minősíttetvén, ügyük a zürichi kerületi törvényszék elé került. A tör­vényszék ártatlanoknak találta őket, s rögtön sza­badlábra helyezte. Az államügyészség azonban újra elrendelte ellögatásukat. A rendőrség — Hauser kivételével, ki sietett kereket oldani, — el is fogta újra valamennyit. A per most a felsőtörvőnyszék elé került. A sértett no bosszúja. A párisi törvényszék előtt nov. 27 én tárgyaltak Clovis Hugues képviselő ne­jének lmcsületsertési Dórét Morei hírlapíró ellen, (a ki egykor Budapesten is szerepelt, de zsarolás és csalás miatt pörbe lógatván, megszökött.) A vád-v lóuő, kit a revolver zsurnaliszta a családi szentélyt sem kímélő rágalmakkal illetett, a tárgyalás folya mán revolvert rántott elő s több lövést tett Morei ellen, ki nyomban halva maradt. Az eset óriási szenzácziót keltett városszerte. A romantikus király. Münchenből Írják : Lajos király elrendelte, hogy chiemseein kastélya kertjé­nek bejáratait bronzszobrokkal díszítsék. Minthogy azonban a kabineti pénztár nagyon is üres, a ren­delettel megbízott hivatalnokok jónak látták a költ­séges bronzstátuák helyett csak bronzzal bevont gypszalakokat fölállítani. A király azonban e tur­pisságot fölfedezve, botot fogott, s a szobrokat egy­másután zúzta össze. A szobrokkal együtt valószí­nűleg fáltuczat hivatalnokot is kasszíroznak. Dynamit-merénylet. Londonból írják, hogy nov. 26-an Roytonbau Lancaster grólságbau a városház levegőbe röpitósére tettek kísérletet. A pmczeahla- kok aiatt egy pokolgép robbant föl. A robbanás hatása borzasztó voit. A városháza összes ablakai és ajtói összetörtek. A robbanás hivatalos órák után történt, csak kevés ember volt a városházá­ban; így senki sem sérült meg. A rendőrség véle­ménye szerint a merénylet nem az anarchisták, ha­nem a íéniek müve. A zsidók megvették Istóczyt 1 Még pedig po­tom 4000 írtért. Hiaba volt tehát olyan hangos, hiába nézett Abraham fiaival oly merészes farkas- szemet, hiába szórta szitkait és hangoztatta guny- daíait elleuök, meg kellett érnünk, hogy utoljára maga is a zsidón kezeibe került. S míg eddig a borba is belekeverte a zsidók elleni gyűlölet mér­gét, most az ő malmukra hajtja a — vizet, még pedig szintén borbau és pálinkában. A pápai „Is- tóczy“-ról van ugyanis szó, mely egy korcsma az ottani zsinagógával szemben, s melyet most a zsi­dók árverésen vettek meg. Gőzkoosival versenyző kutya. A szegszárdi szárny - vasúton történt. A napokban Teugeliczen egy csősz szállt föl egy vasúti kocsiba, hogy Puszta-Apáthiba utazzék. Bodri kutyája azonban valószínűleg valami vasúti balesettől lelt, mert nem akart a vasúti ku­péba menni. A mint a vonat megindult, a csősz tüttyentett, Bodri megértette s elkezdett a vonat utáu futni. E.einte az nem is látszott neki valami nagy dolognak, később azonban nyelve mind bősz- szabra nyúlt. Az utasok sajnálkozni kezdtek rajta, s a konduktor is azt a szakértő megjegyzést tette, hogy „a kis kutya mar nem sokáig bírja:“ Es va­lóban, a miut a vonat Apátihoz közeledett, Bodri el is maradt, Mily nagy volt azonban az általános múlva Bodri is ott termet s örvendő szűküléssel nyaldosta gazdája érdes kezeit. Róka komáról. Russon (Hunyadmegyében) mulat­ságos kis vadászkaland folyt le, melynek hőse ró­kakoma volt. Nov. 23-án hajnalban ugyanis a russi állomásfőnök udvarában égy róka jelent meg 8 a libáéiból kiszemelvén a leghizottahb példányt, azt az állomás mellett levő trágyagödörbe czipelte. A pecsenye azonban nem igen Ízlett neki frissiben, kapta tehát magát s oly ü gyesen rejtette el a hó­ba, hogy mindenki vakand-turásnak nézte volna az igy keletkezett halmot, ha a tájékán levő vér nem árulta volna el titkát. Az állomásfőnök jól sejtve, hogy a róka nem más számára ásta el a libát, lesbe állt. Este 10 éra tájban a róka csakugyan kompareált. A lövés eldördült, a sűrű köd egy pil­lanatra szétoszlott s látni engedő, a mint a sértet­lenül maradt róka, szájában egy jó darab libahús­sal tovairamodott. Az állomásfőnököt most csak az vigasztalja, hogy van még több libája is, van tehát remény, hogy Csalavér úrhoz még lesz szerencséje. Levelek a pápához. A párisi „Gaulois“ irja : A ki azt akarja, hogy valamely levele biztosan a jiá- pa kezeibe jusson, tegye bontókba, pecsételje le, ezt tegye ismét egy második, majd egy harmadik borítékba, természetesen ezeket is lepecsételve. A borítékok mindegyikére ez Írandó : XIII. Leo pápa ő szentségének, a szent szék kongregácziója elnö­kének a Vatikánban. Rómában. Saját kezébe.“ A napos prelatus kinyitja az első borítékot, aztán a másodikat, a harmadikat azonban a kiközösítés bün­tetésének terhe mellett nem szabad fölnyitnia, ha­nem át kell adnia a szent atyának. Irlandi „halott-táncz.“ Waterfordban nemi ég meg- botránkozkoztató jelenet játszódott le. Egy asszony halt meg, kinek holttesténél irlandi szokás szerint többen vírrasztottak. A virrasztók azonban megelő­zőleg nagyon sokat találtak inni a sziverősitőből s a halottas szobában i-gy konczertiaa hagjai mellett egy kis tánczot rögtönöztek, mihez egyikük a lelül­tetett halott kezeivel ós lábaival adta a taktust. Majd egészen felállították a halottat, bohóczsapkát tettek lejére, s épen pipát akartak szájába dugni, hogy belőle pajáczot csináljanak, midőn a reudőr- ség megjelent s a botránynak véget vetett. Ubrik Borbála Siczilia szigetén, Mint palermói lapok Írják, a messzmai rendőrség nehány nap előtt értisiit, hogy a közelfekvő Majorana községnek Sebastian Lucce nevű káplánja hosszabb idő óta tartja fogva idős testvérét egy félreeső szobában s senkit sem bocsát hozzá. A rendőrség rögtön nyomozást indított, s egy piszkos, sötét szobában csakugyan rá akadt az öreg nőre, ki félig mezte­lenül feküdt a földön s egyik lábáuál fogva a fal­hoz volt lánczolva. A káplán megszökött. Áldozatát egy szomszédasszonyhoz adták ápolás végett. Testi­leg és lelkileg oly nyomorék, hogy eddig uem le­hetett kihallgatni. A fösvény halála. A „Daily Teregraph“ jelen­tése szerint Óbesterben néhány nap előtt temették el James Parryt, kit a szó szoros értelmében a nél­külözés és a (agy ölt meg, daczára annak, hogy tíz millió írtnál nagyobb értékű vagyont hagyott hátra. Agglegény volt; soha életében nem használt bérkocsit, s orvosi segély nélkül pusztult el, mert kórházba föl nem vették, ő maga pedig nem akart orvost fizetni. Vasúton. Egy anya vasúton utazik két gyerme­kével, a kiknek egy-egy fél jegyet váltott. A vo­natvezető gyanakvó szemmel nézi a gyermekeket és azt kérdi: — Hány éves? — Csak hatéves mid a kettő; mert ikrek. — Ah ! . . . szólt a vonatve- zető. Majd rövid szünet után tovább kérdi : — Es hol születtek? — Ez itten New Yorkban, a másik pedig Parisban, — feleli az anya. Kerestetik megvételre egy kavamboll tekeasztal Brassóba. Bővebbet e tekintetben a szerkesztőség mond. Irod.a,l©:na.. Az „Ország Világ“ 48. száma a következő tar­talommal jelent meg: Az udvarlás napjai. Elbeszé­lés Szépfaludy 0. Eereucztői. — Szívbajok. Költe­mény. Bartók Lajostól. — A havasok királynője. Történeti regény. P. Szatlnnáiy Károly tói. — Mii- tárlat. — Őszi kiállítás, (képpel.) — Ne tudja senki. — Hogyha némán kiterítve . . . Költemény. Lévay Sándortól. — A légkör tüneményeiről. Termószet- tani értekezés. Fogolyán T.-tól. — A csillagokban meg van írva. Irta Sacher Masoch. Ford. Jásznigi S. — Kongó hajóraj a wilhelmshafeni kikötőben. (Képpel.) — Erdemjel, Költemény. Betrikás Mórtól. — Pórul járt szerelmes levél. Házi jelenetek a ki­rály utczában. Toros Tivadartól. — Az első puska. (Képpel.) Mikszáth Kálmán uj kötetéről, B—y S— r- tól. — A találka. (Képpel.) — Római vízhordó- leány. (Képpel.) — A hét története. M—th K—utói. stb. — Előfizetési ára: 1873. január—deczemberre I 8 frt, julius—decz. 5 írt, október—decz. 2 frt 50 kr. Egy füzet ára 40 kr, egy szám 20 kr. Buda­pest (Gránátos-utcza 6. szám.) A „Vasárnapi Újság“ legutóbbi számáuak tar­talma: Szöveg: Maria Valéria főherczegnő. — Duua partján. Költemény. Petrikus Mórtól. — His­tória egy házasságról. Elbeszélés. Irta Mikszáth meglepetés, mikur az állomásra érve, néháuy perez Kálmán, — A középkor tormészetiajzi ismereteiből

Next

/
Thumbnails
Contents