Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-27 / 133. szám
hem veheti a felsőházi tagok közé; mire a pont változatlanul fogadtatott el. E §. utolsó pontjánál Jókai azt indítványozta, hogy miután két izraelita hitközség van, két tag neveztessék ki a főrendiházba. Teleszky ragaszkodik az egy számhoz. Tisza miniszterelnök minden kétség kikerülése szempontjából következő stylárís módosítást ajánlja : „egy izraelita hitközségi egyházi vagy világi elöljáró.“ A mi elfogadtatván, az ülés véget ért. Politikai szemle. Az osztrák birodalmi gyűlést eg}'császári kézirat deczember 4-ére hívta össze. Az első ülés nap*rendjén áll a kamatok szabályozásáról több képviselő részéről benyújtott törvényjavaslat előterjesztése is. A Kongo-kon ferencz ia. A szombati bizottsági gyűlésen Amerika a kereskedelem és hajózás szabadságának kiterjesztését indítványozta a Kongo-medencze és oczeánok közti egész területre. A bizottság e kérdés fölött még alig határozott, ellenben a Kongo meden- cze és a folyó torkolatának földrajzi forgalmára nézve már megállapodás jött létre. A franczia képviselő kamra nov. 12 iki ülésén Ti rar d miniszter több szónok támadására válaszolt és kijelenté, hogy a költségvetésre nézve tett kifogások túlzottak, a mennyiben az egyensúly tényleges alapokra van fektetve. A miniszter kinyilatkoztatta, hogy az italokat adó alá szándékozik vonni, a gyorsvonatokkal való szállítások adóját pedig le kívánja szállítani. Végül kijelelné, hogy az ország jövedelemforrásaihoz teljes bizalma van. A magyar tanügy 188als -188sj,-ben. A közoktatásügyminiszter tizenharmadik jelentését tette le most az országgyűlés asztalára közoktatásügyünk állapotáról. Álljanak itt az oktatásügyünket mindennél jobban megvilágító hivatalos statisztikai adatok. Tanköteles gyermek volt 1869 ben 2,284.742, 1882-ben 2,215.387, 1883 ban 2.242.537. A tankötelesek száma 1869. óta 42 204-gyel apadt, de ugyanezen tényező 1882. óta 27,150 nel szaporodott. E szerint 1883-ban Magyarországban minden négyszög kilométer területre s minden 48.7 lakosra 7Í9, s minden 1000 lakosra 163.s tanköteles esett. Isaolába járt 1869-ben 1,152 115, 1882 ben egy millió 697.984, 1883 bau 1,756.836 tanköteles, tehát 1869. óta 604.721 gyermekkel s 1882. óta 58.852 gyermekkel több iskolába jaró vau. Miuden 1000 lakos közül tanköteles volt 163.a s tényleg iskolába járt 127.8. 1869-ben község volt 12,757, iskola volt 13,798; 1882- ben község volt 12,6S6, iskola volt le,993, 1883- ban község volt 12,684, iskola vo1 • • E szerint 1869. óta nz iskolák száma 2292-tel, 1882. óta 97-tel emelkedett. A polgári községek közül helyben tartott egy vagy több iskolát a községek 79.86°/0-a, 1882-ben 83.79, 188 3 ban 83.70 /»;». másikkal egyesülve tartott iskolát i869-ben a községek 7.0a, 1882 ben 14.31. 1883 ban H.,, /0 a , nem tartott iskolát sehol 1869-ben a községek 12.5j, 1882-ben l.M. 1883-ban 2.lt°/0-a; Az iskolák jellegét tekintve, volt 1869 ben községi 479, felekezeti és magániskola 13,319; 1882-ben állami 363, községi 1763, felekezeti 13,689, magán 184, egyesületi 32. 1869-ben volt elemi iskola 13,798; 1882 ben volt elemi 16 793, felső népiskola 74. polgári iskola 126; 1883 ban elírni ‘15,893, felső népisk. 68, polgári isk. 129. 1869 ben volt 17.793 tanító, 1882 beu 22.396, 1883-ban 22.984. Ezek közül 1883 ban okleveles 84 87, oklevél nélkül 15 13°/0. A nők és tanítók számában 10.35%-ot tesznek. 1880. óta magyar nyelvet anyanyelvi képességgel bíró tanítók szama 33n6-ial nőtt, a inaI gyár nyelvet csak beszélni tudóké 704 gyei fogyott, a magyarul csak keveset tudóké 14 gyei apadt, a I magyarul egyáltalaban nem tudóké 1153-raal csökkent. 1883-ban jutott egy egy tanító 12 négyszög kilométernyi területre, továbbá 76 5°/0 iskolába járóra. A népiskolák fen tartására fordittatott 1869- ben 3 760.123 forint, 1883 bau pedig már 12 millió 186.825 Irt. Tanító- és tanítóképző 1869-ben volt 46, 1883-ban 71. Fautartásuk került 1883-ban 803.158 Írtba. Az ipari szakoktatást a következő számadatok tüntetik föl. 1883 ban volt a budapesti közópipar- tanodan s a kassai gépészen szakiskolán kívül 34 önálló ipartaumüh^ly, 12 olyan, mely más tanintézetiéi áll kapcsolatban s volt 13 árvahazban szakszerű iparoktatás. Az 59 igazi tanműhelyben 83 tanító 2529 gyermeket oktatott s a készített darabok száma 31 ezerre rúgott. Az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap intézet vagyona volt 1875-ben 485.379 írt, 1883. óv végén 3.998,967 Irt. Kiadasa 1883 ban 112,411 írt. Az egyes hitfelekezetek szerint 1883 ban az iskolába járásban 1000 tanköteles uiau első helyen állottak az ag. huv. evaug. 877.6 tanulóval, 2 ik helyeu a lóm. kath. 848.8, továbbá a hely. hitv. 786.6, az unitáriusok 757, a zsidók 729.7, a görög keletiek 970.9, a görög katb. 567 tanulóval. — A tankötelesek közt volt magyar 1.073,123, német 313,421, román 363,693, tot 322.543, szerb 59.317, horvat 40 306 és ruilién 70,137. Felsőbb népiskoláinkban 348 tanító 3308 tanulót, polgári iskoláinkban 494 tanító 11,562 tanulót oktatott. A 1609t./ népiskola közt 1883 ban kizárólag magyarnyelvű volt 7743, vegyes 2814, a hol a ma- gyarnyelvet nem, vagy nem úgy, mint kötelező tái- gyat oktatták : 5533. A magyar és a vegyes iskolák száma 1878. óta 1683 ma) növekedett. Faiskola 10102 ískoia mellett találtatott, tornatér 6756 mellett, tanterem pedig 22858 volt, jutott tehát egy tanterembe 59.a gyermek. 1883-ban a népiskolák bevételei tettek 12.186,825 — 530 — irtot 54 1200 írttal többet, mint 1882-ben. A kiadás r ngyannyi. A rendes tanítók javadalmazására átlag 715 frt fordittatott. Kereskedelmi iskola 1883-ban 40 állott fenn, melyekben 210 tanerő 3793 tanulót oktatott. Kisdedóvó 336 volt, 25 tel több, mint a/, előző évben s ezekben 514 óvó foglalkozott 36.228 kisded nevelésével. (Vége következik.( Kirándulás a Bucsecsre. —- Saját tapasztalatból és R. J. tanár ismertetése nyomán. — (Vége.) A klastrom gyakran képezi touristák nyugvó helyét; így mi is kipihentük az ut fáradalmait és midőn elláttuk vol ia gyomrunkat, meleg szobában el- töltöttük az éjjelt. Hogy a mi ehes gazdánk, a két kaluger velünk vacsorázott, csak azért említem meg, hogy minden tourista el legyen arra készülve, miszerint a 8k,t klastrombán nem adnak az utazónak enni, hanem megfordítva áll a dolog. E klastrombán ugyanis, kivéve azon időt, midőn vendégek szállnak be, a nemzeti puliszkán kívül csak tejet és ordát lehet latul. Hogy a Jő tourista már 2 órakor felkel, mert a nap ielkelóse előtt a czélpoutot el kell érni, azt nem is kelte mondanom. Mi is tehát 2 órakor felkeltünk, útra készültünk, megittuk a közel e3ztená- ból kapott melegített tejet és felpakolas után felültünk a lóra, aldva lóháton a jó isteut, hogy eddig is elsegitett unuket. Mielőtt azonban távozáuk, át kelte adni névjegyeinket, mert ezeket gyűjti a magát szentnek tartó pater. Meg is mutatá nekünk a mar gyűjtött névjegyeket és csakugyan nagy kapacitásokkal találkoztam. Időnyerés tekintetéből és a pater ur ajánlatára nem mentünk a rendes, hanem a sziklahasadékon és a palakon keresztül — bar nagyon rossz és járatlan utón tovább, miglen egy félórát lovaglás után kiértünk a sziklából egy rendkívül csinos legelőre, melynek bal oldalán egy erdő húzódik el, melyen keresztül loiyik a Jaiomitza patak. Itt azután ismét gyönyörű látvány lepi meg szemünket, inidőu hátratekintve, Erdély hegyeinek egyik büszkeségét, a Zenoagiat laijuk. linón rövid pihenés után tovább haladtunk, mert ha sikerűim fog, 3 —4 óra alatt elérhetjük az ütnu í, Körülbelül öt uegyedoráu át árnyékol völgyben fölfelé jutunk. A mező telve van a hegyi benedic- tmus káposztává! (geurn montanum), mely között sűrűn virágzik a kesetü Enzian. A ki még a pínus Puimlio-t nem ismeri, az bámulhatná a fenyvesforma fák e nemét, mely óriási kigyóformábau, összevisszafonódva húzódik el a földön, úgy hogy alig lehet tőle tovább menni. Mindamellett szigorúbban fenyegetnek a tovalialadástól az előttünk emelkedő sziklak, melyekről lezuhan egy tiszta patakocska ; ennélfogva kénytelsuek vagyunk jobbra felmászni, inig egy kis plateau-n kipihenünk. Mindezen sziklák, azoknak egyedül álló tűformái, valamint a sziklatalak Vurtu obersi név alatt ismeretesek ós durva conglomeratból állanak, melyeket azonbau az osztrak-magyar geológusuk „óriási conglomerat“ név alatt ismernek. Számtalan alakú sziklák mellett elhaladva, jobbról a Babele nyúlik el ritka fantasztikus formaival, miglen egy mar 2495 méternyi magasságra jutunk a la Uiuu ele. A kilátás már e helyről elfeledteti velünk az eddigi strapazokat, mert míg hatunk mögött a puszta kőtoredék ós messze nyúló feusik, addig előttünk burzasztó vadsagban a legmeredekebb sziklás, hatalmas sötétszürke erdők, egy csodaszert! völgy, az ezt átszelő patak, távol pedig ismét erdő es erdő. Ha pedig letekintünk a melységbe, a gyönyörű Prahova völgy tekszik előttünk, melyen a vasút vizen es szárazon Oiáiiorszag fővárosába vezet. Kevés pihenés után tovább megyünk ós néhány perez múlva a la O.uu csúcson állunk 2508 méter magasságban. Az itt uralkodó állandó ós nagyon hideg szel következtében magúimra vettük az elhozott teli felsőket ós az Omu n levő lutrom szikla legmagasbik oldalaba húzódtunk hosszú pihenőre. Lovam«, örülve a téliéitől való inegszabudulasuak, szintén lepihennek. Mi a menazsit előveszszü«, lovaink pedig uekimennek a tűnek s nagyokat harapnak be.öle. Hogy muy jól esik ily hosszú utazas es fárasztó mászás után az étel ós ital, hogy mily levegő van 2508 magasságon, azt csak az tudja, ki valaha az üuiu-n femi volt, Egyletek. A „brassói kath jótékonysági egylet“ a szegény árvák s gyermekek reszere telailitaudó karácsonyfa javára bangversenynyel egybekapcsolt tánczvigalmat rendez f. hó 29 ón a „Nro 1.“ nagy termében. Kezdete este 8 órakor, belepti díj személyenként A hangversenyen közreműködik a brassói róm. kath. férfikar s női kar, valamint a katona-zene is. A műsor kilencz pontból áll s kétség sem fér ahhoz, hogy az estély fényesen ne sikerű jón. Vetiü« a meghívót, közöljük azt, de nem minden megjegyzés nélkül. Örvendünk a nagyon is humánus czéinak, de sajnáljuk, hogy a „brassói róm. kath. jótékonysági egylet“ méltóságán alóhuak tartja magyar műsort s meghívót kiadni. Hat a brassói róm. kath. egyháznak nincs, vagy csak olyan figyelemre sem meitó szambán vau magyar híve ? Felteve, de meg nem engedve, hogy többségben vaunak a nemet ajuu katlioliausok, akkor is helyrehozhatatlan hibát követett el ez egylet a magyarság ós magyar katholikusokkal szemben, hogy őket ennyire ignorálja. Ugyan minő közönségét var ezen egylet ? Talán a s/,aszoknak adtak ki német meghívókat ? Alig Inszszük. Akkor nekünk magyaroknak. Mi pedig jogosan követelhetünk magyar meghívót. A brassói róm. kath. egyház, tekintve híveinek két ajkú voltát, dualisztikus alapon áll, ott magyar- német ez ideig még csaknem minden s ez ellen kifogása senkinek nem lehet. Az egyháznak kötelessége respektálni német ajkú híveit is. De azért az egyház hazafias, magyar szellemű, igaz, jó hazafi, jó magyar annak plébánosa s többi lelkésze. Miért tehát e germanizálás ? Ez óv elején szintén volt egy kath. jótékonyczélu estély. Akkor kétféle meghívó adatott ki : magyar és német, de a műsor csak német volt. Mi megróttuk ezt is akkor, ünaau ered a brassói róm. kath. főeleim iskola vezető tanítónak ellenünk emelt azon vádja, hogy anti-kathoiikusok vagyunk. Azt hittük, hogy e ielszólalas hasznaim fog a jövőben s a dualisztikus elv abbéin nyer kifejezést, hogy küiöu magyar, külöu nemet meghívó ós műsor fog kiadatni. Sajnálatunkra csalatkoztunk e véleményünkben, mert haladás helyett hanyatlás észlelhető. Magyarosodás helyett germani/alodunk. Ezt megjegyzés nélkül hagyni nem lehet s nem szabad. A sajtó kötelessége az ily mulasztásokra rámutatni és mi teljesítem is fogjuk ebbeit kötelességünket. Az ily Kipihenve az út fáradalmait, hozzáfogtunk a kilátásban gyönyörködni. A Barczaságbol látható Buk- soi tűnik lel legelőször szemünknek. Ez a Bucsecs- nek azon része, mely a messze fekvő lapályról tekintve, legmagasbiiak látszik. Kápráztatni kezdi szemünket egy a nap sugarain keresztül látott fehér folt, mely nem mas, mint a nap sugaraitól védve elterülő több éves hó. Letekintve a inalajesti szorosba, ott látjuk az erdélyi lvarpat-egylet brassói szakosztálya áltál felépített védhuzat, es borzasztónak tűink fel a meredek, melyen lehatolnunk keilend, ha ugyanis .Rozsnyó fele akarunk leszallani. Tovább tekintve, a nagy Vtdombák-völgyön keresztül a szép rozsnyói vidékét látjuk és a magas Ruuk begyet. Tut Rozsnyón latjuk Keresztény fal vát, Vi* duţubakot, Holióveuyt ós még távolabb Földvárt, továbbá a baróthi es haroinszeki hegyeket. Jobbról tekintve Oiahorszagba látunk be, de nem vagyunk a szerencsében, hogy egész Bukarestig láthassunk, ködös léven Romania fölött a lathatár. lm kezdjünk botamzalm. A silene acaulis muhar- kép lepi el a talajt. A statice alpina, cerastium al- pnium, az antheuns carpathica es a papaver alpi- num vetélkedne« egymássá), itt találkozunk még a diauthus aipiuussai, a pedicuians verlicillata, a campanula aipiua es a hierauum alpiuium-mal. —* Az asvanytau is kedveuez tárgyam lévén, ritka grá- uitlormakkai, csniamsziruai, csiliaiupala, juramész* tartalmú kövekkel es tertia conglomeraluinot fodöz- tern föl. De vége lóvén a tudományos foglalkozásnak, szomjamat eiegitsm ki, mert itt fenti a víznek 10° R. melege vau. Ámde az idő múlik és éjjel e hegyen nem tanácsos maradin, mert itt az idő olyan változékony, rnmt az asszony. Nem marad tehát egyeb hatra, m.ut visszamenni a la Strounga vámhoz, balra hagyva a kiastroinot, a Munte Babilor es Batüutilor-un Keresztül, nmen a magyar vámon at lores varra. E heiyutt, leszailuuk a lovakr I, beülünk a szókéiba és megyünk haza a mieiukhez, hol nehezen variak mar a tatát, Bóké*!,
