Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-11-25 / 132. szám

■E 52G —

Zottsâg következő tagjaiból: tiszti ügyész, árva- széki elnök, adófelügyelő vagy annak helyettese, tanfelügyelő ; d) a törvényhatóság területén levő községi és körjegyzők által kebelökből három éTre választott két rendes és egy póttagból; e) a megyei számvevőből. 3. §. A szakbizottság állandó és a vizsgák minden tavaszi és őssi törvényhatósági közgyűlés alkalmával tartatnak. 4. §. Minden vizsgálatnál az elnökön kívül legalább négy oly bizottsági tag jelenléte »zükséges, kiknek részvétele ellen a szigorlókkal netán fennálló személyes viszony miatt (rokonság, sógorság, gyámság) kifogás nem merül fel. 5. §. A vizsgára bocsátottaknak nagyobb száma esetében a vizsgálóbizottság két osztályban is működhet, melyek egyike az alispán, a másika helyettesének elnöklete alatt önálló bizottságként és az előbbi paragr. határozmányainak szem előtt tartása mellett tartja meg a vizsgákat.

A szigorlat megtartási módja. A ki a jegyzői szigorlatot letenni kívánja, tartozik e végett az alispánhoz folyamodni és hiteles bizonyítványokkal igazolni, hogy a) a magyar állam polgára; b) legalább 22 évea; c) 'az 1883: I. törvényczikk 6. paragrafusában megjelölt kellékek birtokában van ;

d) az állam nyelvét szóval és Írásban teljesen birja, továbbá e) megjelölni hogy az állam nyelvén kívül minő nyelvek ismeretével bir, végre f) előadni és szükség esetén is kimutatni azt, hogy az iskolai tanulmányok végezte óta az időt minő foglalkozásban töltötte. — Ac) pontban hivatkozott törvényszakaszban említett kereskedolrai és katonai tanfolyamokra nézve megjegyeztetik, hogy a főgimnázium vagy főreáltanodákkal egyenrendiieknek tekintetnek a következő kereskedelmi tanintézetek u. m. : a budapesti kereskedelmi akadémia, a fiumei, kolozsvári, debreczeni, székesfehérvári, újvidéki, soproni és aradi középkereskedelmi iskolák, továbbá a Wiesmer-féle kö/.épkereskedelmi iskola Te- mesvárott, a Röser-fóle Budapesten és a Porges- íéle Pécsett, végre a következő katonai tanintézetek : u. in. katonai főreáliskolák, gyalogsági, lo vassági, utász-, hadapród iskolák; katonai kollégium, katonai technikai iskola, hadapród intézet; a katonai árvaház tanulmányilag 8 osztályú polg. iskolának felel meg. A tnuképezdei tanulmányok a törvényben elő nem soroltatván, a tauitói oklevél a törvényben megjelölt tanulmányok hiányát nem pé tolhatja. 7. §. Ha a fentebbi szakaszban felsorolt kel ékek beigazolvák, az alispán a szigorlat letételére való bocsátás iránt határoz és az iránt folyamodót értesíti. Elutasító határozat ellen a jelentkező a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a íulfolya- modráuyt az alispajihoz benyujtlialja,Jtu&At. jb, nap alatt felszerelten, a közigazgatási bizottsághoz másodfokú elbírálás végett beterjeszti. A vizsgára bocsátottak névjegyzékét a folyamodások és csatolmányaik kíséretében az alispán havonkint és min deuesetre a vizsgálati időszakot megelőzőleg a köz- igazgatási bizottsághoz bemutatja. 8. §. A jegyzői szigorlat Írásbeli és szóbeli. 9. §. A szóbeli szigorlat megelőzi az Írásbelit, mely alkalommal a jelölt a viz galó bizottság által előre nagyobb számban - elkészített és a három különböző feladványt tartalKirándulás a Bncsecsre.

— Saját tapasztalatból és R. J. tanár ismertetése nyomán. — (Folytatás.)

A guczani magyar vámnak ismerik és nevezik e helyet, mely a kirándulónak pihenő helyül szokott szolgálni. A vámház közeiébeu folyik egy kicsiny patak, melynek 8° R. bűs vize szomjunkat lecsillapítja. A patak innenső oldalán a csillámpala for- matiokat még jobban szemlélhetjük, mint az egész Barczaságbau, e mellett meszet és torlódványokat. Tül a patakon jura hegység tárul fel előttünk. Itt láthatjuk már a campanula patula nevű harangvirágot, a hozzá tartozó fenyvesekben található campanula abictinát, a thymus comosust, az euphrasia ofticinalist, továbbá a hypericum officinale és quad- rangulumot. Legszebb látványt nyújtja azonban a patak melletti nedves talaj, melyen a gyönyörű ró- zsapiros cardamine rivuralis diszlik.

Rövid pihenés és laiatozás után ismét lóra ülüuk és a kezdődő alpesi flora arra figyelmeztet, hogy im a magas hegység következik. E ővigyázatot kívánó, folyton csillámpalán nyúló, esőzés és források által mosott utón haladunk tovább. Balra magas sziklák emelkednek, mig jobbról szédítő mélységben a vihar és havazás folytán leteritett fenyők es bükkfák hevernek. Közeledünk ezalatt a tirohotísch sziklái felé, miglen egy 1905 meter absolut magasságú, Strunga nevet viselő, jobbról és balról magasra emelkedő hegyekkel határolt legelőt képező nyeregre értünk. Itt van a román vám, egy meg nyomorultabb viskó, mint a magyar vámnál. Míg e helyütt ismét megszemlélik útlevelünket, campanula albinával ékitém fel kalapomat.

Alig haladunk egy félórán át, rendkívüli változatosság gyönyörködteti szemünket. Leszálíva a magas Strungárúl, egy kedves völgybe, a Jalomitza- vö gybe érünk. A sziklák hátunk mögött maradtak és ismét házakat is lehet Játiu, Du milyeneket ? Ezt a városi ember 6zinléu nem képzelheti el.

mazó tételekből egyet sors szerint választván, az azon lévő feladványokat az elnök által megbízott egyik bizottsági tag felügyelete alatt még azon napon kidolgozni s a felügyelő tagnak átadni köteles. A feladvány kidolgozásának befejeztéig a jelölt senkivel sem érintkezik, de a szükséges törvénykönyvek rendelkezésére adatnak. 10. §. A vizsgálóbizottság az Írásbeli dolgozatokat következő napon megbírálván, azok felett titkos szavazás utján szótöbbséggel határozatot hoz, melynél a szavazók egyenlősége esetében az elnök szavazata dönt, s ha a munkálatot jónak találta, a jelöltet azonnal a szóbeli szigorlatra bocsátja, ellenkező esetben pedig a szigorlat ismétlésére határidőül a következő vizsgatartási idényt tűzi ki. 11. §. A szóbeli szigorlat nyilvánosan tartatik s az írásbeli feladványok és dolgozatok lényegének előadásában s a vizsgáló bizottság tagjai is elnöke által az 1. paragrafusban megjelöl tárgyak körében tett kérdések szóbeli megfejtésében áll ; e szigorlat a szigorlónak az állam hivatalos nyelvén felül a törvényhatóság terütetán divatozó és kérvényében meg- jelelölt más nyelvben való jártasságára is kiterjesztendő. 12. íj. A szóbeli szigorlat bevégeztével a bizottság a szigorló képessége íölött zárt ülésben a 10. paragr.-ban megjelölt módon határoz, liatáro- zotát azonnal nyilvánosan kihirdeti, s ha a jelöltet képesítettnek találta, erről neki a bizottság összes tagjainak aláírásával s a tvhatóság pecsétjével ellátott bizonyítványt állít ki, ellenkező esetben a szigorlat ismétlésére határidőül a következő első vagy második vizsgatartási időszakot kitűzi. 13. §. Azon jelölt, a ki a vizsgáló bizottság által már két Ízben visszavettetett, rendesen vizsgaletételre többé nem bocsátható, és neki az újabb vizsga csakis kivételesen, a vizsgáló bizottság elnökének véle- ményes jelentése alapján engedhető meg a magyar királyi belügyminiszter által. A másodízben bukottak nevei az ország összes vizsgáló bizottságainak tudomására hozandók. 14. ;§. A képességi bizonyítványban, különben minden más képességi osztályozás mellőzésével kiteendő, hogy az illető — egyhangúan vagy szótöbbséggel — képesnek Ítéltetett és kiemelendő, vagy nyelvismereteinél fogva minő jegyzőkönyvi nyelvvel bíró községben alkalmazható.

15. §. Ha valaki széles körben való alkalmazhatóság elnyerésére törekedvén, később az iránt folyamodik, hogy a törvényhatóság Uebeteben dívó valamely nyelvben a szigorlat letétele után szerzett jártasságát igazolhassa, e részben vizsgára bocsá tandó s annak eredményéhez képest a szigorlati bizonyítványnak a, nyekeismeretről szóló része meg k' szigorlat letételeóit külön díj nem jár, azonban a megvizsgált, a képességi bizonyítvány kiszolgáltatása alkalmával a bizonyítványra szükséges bélyeg árán felül a jegyzői nyugdíj alap javára öt forintot meg nem haladó járulók flzetó- sóre kötelezhető. 17. §. A vizsgáló bizottság minden esetben végérvényesen határoz és határozatai ellen sem felíolyamodásnak, sem semminemű egyéb jogorvoslatnak helye nincsen. 18. §. A vizsgaló bizottság a szigorlatoknál rendes jegyzőkönyvet vezet, melyben a jelenlevő tagok nevei, a szigorló neve,

Nemsokára egy aranytisztaságu hegyi patak mellé jutunk, melynek mentén balra haladva, egy erdőüst tárul fel szemünknek. Itt épült fel egy stina (esztena) rendkívül regényes helyen. A stina nem más, mint egy primitíven, fából és gályákból összeállított gunybó, melybe a jubpásztorok a zord idő elől menekülnek. A stina mellett van a juhok részére szolgáló elkerített hely. Számos és nagy juhászkutyák fogadják itt vad ugatás között az embert, jelentvén, hogy ők azok, kik a nyájat farkasok és medvék elől védik, mert ez állatoknak itt van a hazájuk. Iíy eszteuákbau lehet a jó édes juh- tejet és a még édesebb ordát enui; itt készül az erdélyi sajt és a hírneves caşcaval.

A pisztránggal telt patak irányában elhagyva az esztenát, kissé magasra emelkedünk egy kiálló sziklamell elé, hol kék és sárga acomitum mapellus és anthora honol. Egyszerre azonban az emberi képzeletet fölülmúló vadregényes látvány Útink elém. Két sziklahasadék között haladva, alant a zuhogó hegyipatak, balról egy sziklaklastrom előtt áll meg fáradt lovunk. Ez a hires Skit la Jaloimtcza. A látvány ritkítja párját a maga nemeben. Egy szűk, tekervényes sziklatorokon keresztül, muharral födött sziklatörzsök között hömpölyögne« le a Jalomitza patak kristálytiszta hullámjai, majd itt, majd ott kicsiny bassinekbeu nyugalomra összegyűjtve, hogy minél hamarább feszültebb erővel kezdhessék meg hullámzó játékukat. Jobbról fölfelé emelkednek, fa- uyőlácsltákkal díszítve a sziklák, balról pedig kifelé nyúlik a sziklafal, mintha ledőléssel akarna minket e szent helyen feuyegetni, ós így védi a meglehetős széles barlaugbejáratot, mely cgy ide épített alacsony, egyszerű, szélesre épített és fakereszttel díszített épület által vau elzárva. Ez épület szűk ajtaján lehet csak a barlangba bejutni, hova a napsugarak csak a sziklabarlaug felső része é3 a ház teteje közötti szűk nyi/áson nagyon ritkán hatolhatnak be. ,

Luszállunk a lovakról és útmutatónk örömmel tudatja velünk, hogy fine szent a hely, a hol állunk ; ide járnak a jó) emberek zarándokolni; ne féljünk, mert e helyütt még a lovakat is szabadon

kora, születési helye s a hozott határozat íöviden, a kiállított képességi bizonyítvány pedig egész terjedelmében feljegyzendő. _ Kelt — Budapesten, 1884. évi november hó 5 én. lisza, s. k.

Országos kiállítás.

A jövő évi országos kiállítás az előzményekről s az ügy jelen állásáról Ítélve, meglepő lesz.

A munka serényen, mondhatnék gőzerővel, foly egy év óta s a szakkörök nagy elismeréssel nyilatkoznak a készületekről, nagy jövőt, illetve eredményt jósolva a kiállításnak.

Közgazdasági életünkben a kiállítás uj életet lesz hivatva teremteni. Az ország érdekelt közönsége, nemkülönben a külföld nagy érdekkel viseltetik az ügy iránt s Magyarország fővárosa előreláthatólag «gy nagy szálloda lesz, mely nem fog rendelkezni annyi helyiséggel, a mennyi a látogató közönség befogadására szükségeltetik.

Magyarország fővárosa patika lesz ekkor, hol egy tányér levest drágábban kell majd megfizetni, mint a gyógytárban a legdrágább 'orvosságot.

A külföld meg fogja,)ismerni hazánkat,, meg"'fog győződni arról, hogy Magyarország még sem oly barbár, mint a minőnek ők tartják.

A nagy készülődések közepette kiütött Franczia- országban az ázsiai kolera. Hiába tagadták a fran- cziák, a következmények igen keservesen bosszulták meg magukat ; hiába igyekezett az orvosi tudomány, hogy e ragályt elfojtsa, az nem sikerült, a kolera megmaradt Francziaországban s átcsapatt Itáliába is, mindenütt sok áldozatot követelve.

A ragály eredeti mérvében uralkodik még e percz- ben is ós hihető, hogy — mint az előző alkalmakkor, — most is megfutja pályáját s bejárja^egész Európát.

Ez indította körülbelől egy félévvel ezelőtt némely köröket arra, hogy felvessék az országos kiállítás elhalasztásának eszméjét. A sajtó egy része pártolta azinditványt, melyhez mi magunk is hozzájárultunk, reámutatva azon módra, melylyel hozzánk valószínűleg igen is hamar huiczolliató be a vész.

E módnak akadályt szabni egyelőre csaknem határos a lehetetleuseggel.

Az illetékes körök akkor elvetették az eszmét, most kénytelenek újra lelvenm. Most a fővaros iő- orvosi hivatala all elő ezen iuditványnyal. A ssak- tudósok, az orvosok nagyobbára az indítvány melló sorakoznak s javasolják a kiállítás elhalasztását.

Az indok ismételten a kolera. Igen valószinü- hogy a kiállításra Parisból is, Marseillből is, Ná- polyból is jönnek majd látogatók. Ezek azután nagyon könnyen hozhatnak magukkal egy más vendéget is, a melyet pedig)nem nagyon ^várunk, — ez a kolera.

S mi fog történni akkor, ha a kolerajvalóban kitör az ország szivében ? Vagy palástolni fogjuk, mint a francziák és ezáltal szabad utat engedünk öldöklő rombolásának, vagy bevalljuk nyíltan s akkor csakugyan felsültünk. Ki fog eljönni hozzánk akkor? A halált keresni nem* fogja senki.

lehet bocsájtani, nem lopja el senki fia. Alig szálltunk le és alig rakjuk le holmijainkat lovainkról, két rongyokba öltözött, ritka szent képet mutató román pap fogad bennünket ós visz be egyenesen a barlang bejáratánál épített csinos kis roman templomba, mire mi is áldva a jó istent, hogy minket eddig segített és kérve, hogy tovább segítsen, levettük fövegünket ós megtekintettük a szép templo- mocskát, melyben már Károly román király Ó3 Carmen Sylva is áldották a Mindenhatót.

Ez Istentől részben talán el nem hagyott, de emberektől végleg elhagyatott klastrom lakóit román származású szegény barátok, az úgynevezett kalugerek lakják. Öltözetük egy hosszú barua közönséges Vékony ruhából áll, lejüket egy kerek sapka díszíti. Rendesen négyen szoktak télen át a klastrombán lakúi, nyáron azonban kettő adakozások után jár Oláhországban, sőt nálunk is Brassóban. Két ilyen kaluger-léle barát mindig bonn van. E barátokról az a monda kering, hogy büntetésképen kell nekik egész éven át a klastrombán maradni ós illetve felváltva koldulni. — Megtekintve a templom szent hajlékait, a reára nézve legalább sokkal érdekesb barlangba kivárnám bejutni, mihez a kaluger két primitív szál faggyú-gyertya ’ kíséretében segédkezet nyújtott.

E barlang, mint valamennyi barezusági barlangok, juramészben ezer évek alatt a víz oldása és olvasztása áltál vau képezve, melyben nedves hideg athmosphera és bizonytalan homályosság uralkodik. Belül szűk, kifelé pedig bővebb a nyílás, míg a barát állítása szerint e barlang szűk belsejéből még egy másik barlangba lehetne jutni. A barlangból jéghideg (4“2) forrású víz jő ki és facsatoruában vezetgetik a kápolnáig. — Ha azt mondom, hogy e barlang belseje, az abból kifolyó forrás, a’kápolna, a kiásnom előtti tor, sziklahasadék és a susogó víz ritka benyomást tesz az emberre, ezzel csak a száraz tényeknek akartam kifejezést adni, ámde merem állítani, hogy valami szentséges, tulvilági érzelmek loglalják el az emberi képzeletet ezen helyen.

CVZ«« ;i. \