Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-11-25 / 132. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 132. szám. Kedd, november 25. NEMERE. KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászat'!, közművelődési és szépirodalmi lap. nyEegrjelenilc li©t©iikin.t íiáromszor: Kedden, Cs"ü.törtölnöm és SzoirLtoaton.. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. »z. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hoyá a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadöhivatal: Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos- | * Bernstein Márk könyvnyomdája, hová tán küldve: 1 1 az előfizetési pénzek és hirdetések bérEgész évre . . . 7 irt — kr. mentesen küldendőit Félévre . . . Negyedévre . . • 3 ii 50 „ • 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnék a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és-Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, 1884. nor. 24. (8Z.) A kőzségjegyzői állás eddig oly apró- cseprő dolognak tetszett, melylyel foglalkozni sem érdemes, holott épen a jegyző az a községben, kinek buzgalmától, szorgalmától « lelkiismeretességétől függ egyedül a község jóléte. Most végre-valahára a törvényhozás is kezdi a közigazgatás ezen legfőbb faktorait figyelemben részesíteni. A kvalifikáczionális törvény meghatározza a vizsgára lépőnek kvalifikáczió- ját, megkövetelvén ettől a szükséges előtanulmányokat. (L. 1883. I. t.-cz. G. §.) Ugyanezen törvényczikk ntasitja a belügyminisztert a vizsgálati tárgyakat s módozatokat szabályozó utasítás kiadására. A törvény ezen intenczióinak felelt meg a belügyminiszter, midőn a jegyzői szigorlat tárgyában rendeletet bocsátott ki, a melyet alább egész terjedelmében közlünk. E rendelet nagy szükséget pótol. A kőzségjegyzői pályára készülő legalább tisztában van már most azzal is, mi a teeudője, mielőtt a vizsgáló bizottság elé lépne. A rendelet óriási tárgyhalmazt követel. A jegyzőn fordul meg elvégre is az egész köz- igazgatás. Hiába van jó alispán s szolgabiró, ba nem az a községjegyző. A nép tanácsért a jegyzőhöz megy, ő képezi a falun az intelli- gencziát, ő minden a faluban, s ez az, mi állását rendkívül fontossá teszi. A jó jegyző áldás községének; keze alatt virágzik minden s gyarapodik; rendezettek a község adóviszonyai, alig vau pör, jók az iskolák, — szóval minden megfelel a követelményeknek. Egész másként áll ez egy oly községben, mely elég szerencsétlen hanyag, könnyelmű, szakavatatlan s lelkiismeretlen, szóval rossz jegyzővel birni. Itt minden hátrafelé megy. A haladás helyett hanyatlás tapasztalható, s ha ebhez még a feljebbvalók szokás szerinti elnézése járul, meg van vetve a község romlásának alapja. Nem csoda tehát, ha az idézett belügyminiszteri rendelet igen sok tárgyat ir elő a jegyzői szigorlatra. ,A jegyzőnek ismernie kell valamennyi törvényt és rendeletet s egy jó jegyző valóban egész jogtudós. Különösen sok nehézséget okoznak a közigazgatási rendelkezések, minthogy — fájdalom — közigazgatásunk még mindig csak vajúdik. Napról-napra uj törvényeket alkot a törvényhozás, mindezeket a községjegyzőnek ismernie kell; szóval neki egyenlépést kell tartani a törvényhozással és helyhatósággal. A jó jegyző feje egész törvénykönyv. Annak tehát, a ki községjegyzőuek készül, müveit, kellőleg iskolázott s tanult, megfelelő képesség- és képzettséggel biró egyénnek kell lenni. Ez feltétlenül szükséges. De nem elég ennyit s valljuk meg, igen sokat, követelni a községi jegyzőktől; azoknak tisztességes életet kell nyújtani s biztosítani jövőjüket, ha a közigazgatás nagy szekerének örökös ide-oda mozgatásában elfáradva, elaggott testüket s fáradt csontjaikat nyugalomra akarják hajtani. Ha azt akarjuk, hogy ily egyének vállalkozzanak ez állásra, rendezni kell első sorban a községjegyzői intézményt. Ma a község megválasztja jegyzőjét, de az sem állandósítva nincs, sem nyugdíjban aunak idején nem fog részesülni. Az első teendő tehát a jegyző állandósítása, a második a tisztességes megélhetésnek lehetővé tétele, a harmadik a nyugdíj rendezése. Ezeket szabályozza a kormány s bizonyára Magyarország községjegyzői nemsokára a kor igényeinek s követelményének teljesen meg fognak felelni. Az nem lehet sem jogos, sem méltányos nagy követelésekkel lépni fel ott, hol ugyszól ván semmi biztosítékot nem nyújtunk. Legyen az állam által adott kedvezmény arányban a jegyzők iránt formált követelményekhez. A miniszteri rendelet egy pontja különös figyelmet érdemel ; ez azon intézkedés, hogy a kőzségjegyzői szigorlatra csak az bocsáttatik, a ki a magyar nyelvet teljesen birja. Egy más államban, melynek lakossága nem áll ily heterogen elemekből, iri’int a mienk, ott ez nagyon természetes. Nálunk nem, de annál fontosabb. A kőzségjegyző az illető község megmagyarosodására nézve határozottan nagy faktor. Nálunk még nincs keresztülvive azon fontos elv, hogy az államban csak teljesíthet funkeziót. a ki az állam nyelvét birja. Nálunk a jegyzők nagy része nem ismeri az állam nyelvét. Vannak tót, oláh és szász községek, hol egy szót sem tud a jegyző magyarul. Hát ezekkel mily nyelven levelezzen a felsőbb hatóság ? Ezen uj rendelkezés egy lépéssel előbbre viszi az országot ezen elv megvalósítása tekintetében s mint ilyen valóban nagy szükséget pótol. Üdvözöljük az uj rendeletet s ennek különösen ezen részét; üdvözöljük érte a belügyminisztert, a kit elismerés illet ezért. S ba elismeréssel kell adózni, ott, a hol megérdemli, mi vagyunk az elsők. Az 1885. évi költségvetés függőben maradt tételeit a kópvíselőház psuzügyi bizottsága Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt nov. 21-én letárgyalta. Nagyobb eszmecsere csak a diósgyőri vasgyár 1 millió 375,000 frtos kölcsöne körül fejlődött ki. E kölcsön a gyár beruházására és bővítésére vau szánva. Hegedűs és Harkányi fólszólalása következtében Baross államtitkár behatóan fojtsgeti, hogy jövőben az államnak 20—25 millió vassínre lesz szüksége 8 ha a diósgyőri gyár nem fejlesztetik kellőleg, az állam külföldről lesz utalva a hiányzó síneket beszerezni. Kiemeli, hogy nem az állam terhére tervezik a beruházási összeget felvenni, hanem az üzlet terhére, akkép, hogy az üzlet maga fizesse vissza a kölcsönt. Ily értelemben jár el a kormány s ennélfogva kéri a felhatalmazás megadását. Kemény b. miniszter a beruházás szükségét és részleteit ismerteti s a bemutatott tervrajz szerint magyarázza. A bizottság a tételt megszavazta. Ezzel az 1885. évi állami költségvetés tárgyalása hefejeztetett s az ülés véget ért. A költségvetésre vonatkozó általános jelentés holnap délelőtt 10 órakor fog hitelesíttetni. A jelentést Hegedűs Sándor előadó a holnapi ülésen fogja a kópviselőház- nak benyújtani. Vilmos német császár trónbeszrdóvel foglalkoznak ma a bécsi lapok és sena kiemelik a császár bó- kebiztositásait. A „N. Fr. Presse“ különösen kiemeli & trónbeszéd következő tételét: „A franczia kormánynyal egyetértésben a legtöbb tengeri hajózást üzű nemzeteket ide (Berlinbe) meghívtam.* A bécsi lap az idők nagy változását, látja az ősz császár eme kijelentésében, valamint abban is, hogy a császár a berlini konferencziára összegyűlt hatalmakat Németország barátjainak nevezi. A jegyzői szigorlat. A m. kir. belügyminiszter által kibocsátott szabályrendelet, az 1883. I. törvényczikk 6. paragrafusa értelmébeu a községi jegyzői hivatal ellátására előirt képesség beigazolása végett megkiváu- tató szigorlat tárgyairól és megtartási módjáról, valamint a vizsgáló-bizottság szervezetéről, — igy hangzik : A szigorla t tárgyai. 1. §. A jegyzői szigorlat tárgyát képezik: I. Az ország alkotmányának, a közigazgatási, bírói és pénzügyi hatóságok beosztásának és hatáskörének általános ismerete, főbb vázlatokban, a községgel hivatalosan érintkező katonahatósági közegek beosztásának és elhelyezésének ismerete. 11. A községek rendezéséről szóló törvények és törvényhatósági rendeletek; a községi bíráskodás, ügyvitel, háztartás, pénztárkezelés, számvitel módjának tüzetes ismerete. III. Az álíami és törvényhatósági közigazgatás terén a községekre ruházott teendőkhöz megkivántató törvény- és szabályismeret, és pedig: a) adóügyekben az adók kivetését, biztosítását és beszedését tárgyazó törvények ; adók elengedése és birtokváltozások nyilvántartása iránti eljárás, az egyenárték, illeték- és bélyegtörvény, a dohánytermelés, szeszégetés, bőréé húsfogyasztás s a serfőzésre vonatkozó törvények főelveinek ismerete, különös tekintettel a határőr- vidékre és az áthágások büntetésére; b) katonai ügyekben a véderőről szóló törvény és utitásnak a sorozást, felmentést és házasodhatást tárgyazó részletei ; a katonabeszállásolásról szóló törvény és szabályoknak a községi közegek közreműködését érintő határozmányai ; c) népiskolai ügyekben az elemi oktatás ellenőrzésére nézve a községi elöljárókra ruházott teendőkről a törvényben, valamint miniszteri utasitásbau foglalt intézkedések ; d) közlekedési ügyekben a közmunka igénybe vételére és megváltására nézve fennálló törvényes határozmányok ; a folyók, patakok szabályozása ás az útépítés kö - rüli helyhatósági őrködést, a távírdák feutartását illető intézkedések; a vasúti üzletreudnek a vaspályát használó közönséget kötelező rendelkezései; a kisajátítási törvény általános ismerete ; e) a mezőrendőri, a filloxeráról szólő, a faiskolák rendben - tartásáról kiadott törvények és rendeletek; a vadászati és ipartörvények alapelvei, az állategészség ügyét illetőleg a községi eljárók közreműködését tárgyazó törvényes rendelkezések s a mérték- és sulyrendszer alapelvei; f) az igazságszolgáltatás terén a községi elöljárók teendőit szabályozó törvények és utasítások, a kézbesítés ügyét, valamint a feltételesen szabadságra bocsátott elitéltek nyilvántartását szabályozó rendelkezések; g) a közegészség és építészetre, a tűz-, viz-, ut-, és közrendőrségre, a szegény-, lelencz-, betegápolási ügyre, az árva- és gyámhatóság gyakorlására, a községi erdővagyon kezelésére nézve fennálló törvények, kormány- és megyehatósági szabályrendeleteknek a községi elöljárók közreműködését tárgyazó határozmányai. IV. Községi bírósági, elöljárói (tanácsi) ós képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveinek vezetésében, községbirói ítéletek, egyezségek, hivatalos jelentések, felterjesztésok, bizonyítványok és egyéb a jegyzők által kiállíttatni szokott ügyiratok fogalmazásaiban, a községi leltár, költségvetés, számadás szerkesztésében, községi adók kivetésében való gyakorlati jártasság. Azon szigorlóknál, kik a volt határőrvidéken keresnek alkalmazást, még a házközösségi intézmény és a haaonnemü osztály körüli eljárás ismerete. A vizsgáló-bizottság. 2. §. A jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottság áll: a) az alispánból vagy helyetteséből mint elnökből; b) a törvényhatósági közgyűlés által három évre választott két bizottsági tagból ; o) a közigazgatási bi«
