Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-11-25 / 132. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 132. szám. Kedd, november 25. NEMERE. KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászat'!, közművelődési és szépirodalmi lap. nyEegrjelenilc li©t©iikin.t íiáromszor: Kedden, Cs"ü.törtölnöm és SzoirLtoaton.. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. »z. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hoyá a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadöhivatal: Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos- | * Bernstein Márk könyvnyomdája, hová tán küldve: 1 1 az előfizetési pénzek és hirdetések bér­Egész évre . . . 7 irt — kr. mentesen küldendőit Félévre . . . Negyedévre . . • 3 ii 50 „ • 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnék a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és-Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, 1884. nor. 24. (8Z.) A kőzségjegyzői állás eddig oly apró- cseprő dolognak tetszett, melylyel foglalkozni sem érdemes, holott épen a jegyző az a köz­ségben, kinek buzgalmától, szorgalmától « lel­kiismeretességétől függ egyedül a község jóléte. Most végre-valahára a törvényhozás is kezdi a közigazgatás ezen legfőbb faktorait figyelem­ben részesíteni. A kvalifikáczionális törvény meghatározza a vizsgára lépőnek kvalifikáczió- ját, megkövetelvén ettől a szükséges előtanul­mányokat. (L. 1883. I. t.-cz. G. §.) Ugyanezen törvényczikk ntasitja a belügy­minisztert a vizsgálati tárgyakat s módozatokat szabályozó utasítás kiadására. A törvény ezen intenczióinak felelt meg a belügyminiszter, mi­dőn a jegyzői szigorlat tárgyában rendeletet bocsátott ki, a melyet alább egész terjedelmé­ben közlünk. E rendelet nagy szükséget pótol. A kőzség­jegyzői pályára készülő legalább tisztában van már most azzal is, mi a teeudője, mielőtt a vizsgáló bizottság elé lépne. A rendelet óriási tárgyhalmazt követel. A jegyzőn fordul meg elvégre is az egész köz- igazgatás. Hiába van jó alispán s szolgabiró, ba nem az a községjegyző. A nép tanácsért a jegyzőhöz megy, ő képezi a falun az intelli- gencziát, ő minden a faluban, s ez az, mi ál­lását rendkívül fontossá teszi. A jó jegyző áldás községének; keze alatt virágzik minden s gyarapodik; rendezettek a község adóviszonyai, alig vau pör, jók az is­kolák, — szóval minden megfelel a követelmé­nyeknek. Egész másként áll ez egy oly községben, mely elég szerencsétlen hanyag, könnyelmű, szakavatatlan s lelkiismeretlen, szóval rossz jegyzővel birni. Itt minden hátrafelé megy. A haladás he­lyett hanyatlás tapasztalható, s ha ebhez még a feljebbvalók szokás szerinti elnézése járul, meg van vetve a község romlásának alapja. Nem csoda tehát, ha az idézett belügymi­niszteri rendelet igen sok tárgyat ir elő a jegyzői szigorlatra. ,A jegyzőnek ismernie kell valamennyi törvényt és rendeletet s egy jó jegyző valóban egész jogtudós. Különösen sok nehézséget okoznak a közigazgatási rendelke­zések, minthogy — fájdalom — közigazgatá­sunk még mindig csak vajúdik. Napról-napra uj törvényeket alkot a törvényhozás, mindeze­ket a községjegyzőnek ismernie kell; szóval neki egyenlépést kell tartani a törvényhozással és helyhatósággal. A jó jegyző feje egész tör­vénykönyv. Annak tehát, a ki községjegyzőuek készül, müveit, kellőleg iskolázott s tanult, megfelelő képesség- és képzettséggel biró egyén­nek kell lenni. Ez feltétlenül szükséges. De nem elég ennyit s valljuk meg, igen so­kat, követelni a községi jegyzőktől; azoknak tisztességes életet kell nyújtani s biztosítani jövőjüket, ha a közigazgatás nagy szekerének örökös ide-oda mozgatásában elfáradva, elag­gott testüket s fáradt csontjaikat nyugalomra akarják hajtani. Ha azt akarjuk, hogy ily egyének vállalkoz­zanak ez állásra, rendezni kell első sorban a községjegyzői intézményt. Ma a község meg­választja jegyzőjét, de az sem állandósítva nincs, sem nyugdíjban aunak idején nem fog részesülni. Az első teendő tehát a jegyző állandósítása, a második a tisztességes megélhetésnek lehe­tővé tétele, a harmadik a nyugdíj rendezése. Ezeket szabályozza a kormány s bizonyára Magyarország községjegyzői nemsokára a kor igényeinek s követelményének teljesen meg fog­nak felelni. Az nem lehet sem jogos, sem méltányos nagy követelésekkel lépni fel ott, hol ugyszól ván semmi biztosítékot nem nyújtunk. Legyen az állam által adott kedvezmény arányban a jegyzők iránt formált követelményekhez. A miniszteri rendelet egy pontja különös figyelmet érdemel ; ez azon intézkedés, hogy a kőzségjegyzői szigorlatra csak az bocsáttatik, a ki a magyar nyelvet teljesen birja. Egy más államban, melynek lakossága nem áll ily heterogen elemekből, iri’int a mienk, ott ez nagyon természetes. Nálunk nem, de annál fontosabb. A kőzségjegyző az illető község megmagyarosodására nézve határozottan nagy faktor. Nálunk még nincs keresztülvive azon fontos elv, hogy az államban csak teljesíthet funkeziót. a ki az állam nyelvét birja. Nálunk a jegyzők nagy része nem ismeri az állam nyelvét. Vannak tót, oláh és szász községek, hol egy szót sem tud a jegyző magyarul. Hát ezekkel mily nyelven levelezzen a felsőbb ha­tóság ? Ezen uj rendelkezés egy lépéssel előbbre viszi az országot ezen elv megvalósítása tekin­tetében s mint ilyen valóban nagy szükséget pótol. Üdvözöljük az uj rendeletet s ennek külö­nösen ezen részét; üdvözöljük érte a belügy­minisztert, a kit elismerés illet ezért. S ba elismeréssel kell adózni, ott, a hol megérdemli, mi vagyunk az elsők. Az 1885. évi költségvetés függőben maradt té­teleit a kópvíselőház psuzügyi bizottsága Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt nov. 21-én letárgyalta. Na­gyobb eszmecsere csak a diósgyőri vasgyár 1 millió 375,000 frtos kölcsöne körül fejlődött ki. E köl­csön a gyár beruházására és bővítésére vau szán­va. Hegedűs és Harkányi fólszólalása következtében Baross államtitkár behatóan fojtsgeti, hogy jövőben az államnak 20—25 millió vassínre lesz szüksége 8 ha a diósgyőri gyár nem fejlesztetik kellőleg, az állam külföldről lesz utalva a hiányzó síneket be­szerezni. Kiemeli, hogy nem az állam terhére tervezik a beruházási összeget felvenni, hanem az üzlet terhére, akkép, hogy az üzlet maga fizesse vissza a kölcsönt. Ily értelemben jár el a kormány s ennélfogva kéri a felhatalmazás meg­adását. Kemény b. miniszter a beruházás szükségét és részleteit ismerteti s a bemutatott tervrajz sze­rint magyarázza. A bizottság a tételt megszavazta. Ezzel az 1885. évi állami költségvetés tárgyalása hefejeztetett s az ülés véget ért. A költségvetésre vonatkozó általános jelentés holnap délelőtt 10 órakor fog hitelesíttetni. A jelentést Hegedűs Sán­dor előadó a holnapi ülésen fogja a kópviselőház- nak benyújtani. Vilmos német császár trónbeszrdóvel foglalkoznak ma a bécsi lapok és sena kiemelik a császár bó- kebiztositásait. A „N. Fr. Presse“ különösen kiemeli & trónbeszéd következő tételét: „A franczia kormány­nyal egyetértésben a legtöbb tengeri hajózást üzű nemzeteket ide (Berlinbe) meghívtam.* A bécsi lap az idők nagy változását, látja az ősz császár eme kijelentésében, valamint abban is, hogy a császár a berlini konferencziára összegyűlt hatalmakat Német­ország barátjainak nevezi. A jegyzői szigorlat. A m. kir. belügyminiszter által kibocsátott sza­bályrendelet, az 1883. I. törvényczikk 6. parag­rafusa értelmébeu a községi jegyzői hivatal ellátá­sára előirt képesség beigazolása végett megkiváu- tató szigorlat tárgyairól és megtartási módjáról, valamint a vizsgáló-bizottság szervezetéről, — igy hangzik : A szigorla t tárgyai. 1. §. A jegyzői szigor­lat tárgyát képezik: I. Az ország alkotmányának, a közigazgatási, bírói és pénzügyi hatóságok beosztá­sának és hatáskörének általános ismerete, főbb váz­latokban, a községgel hivatalosan érintkező katona­hatósági közegek beosztásának és elhelyezésének ismerete. 11. A községek rendezéséről szóló törvé­nyek és törvényhatósági rendeletek; a községi bí­ráskodás, ügyvitel, háztartás, pénztárkezelés, szám­vitel módjának tüzetes ismerete. III. Az álíami és törvényhatósági közigazgatás terén a községekre ru­házott teendőkhöz megkivántató törvény- és sza­bályismeret, és pedig: a) adóügyekben az adók kivetését, biztosítását és beszedését tárgyazó tör­vények ; adók elengedése és birtokváltozások nyil­vántartása iránti eljárás, az egyenárték, illeték- és bélyegtörvény, a dohánytermelés, szeszégetés, bőr­éé húsfogyasztás s a serfőzésre vonatkozó törvények főelveinek ismerete, különös tekintettel a határőr- vidékre és az áthágások büntetésére; b) katonai ügyekben a véderőről szóló törvény és utitásnak a sorozást, felmentést és házasodhatást tárgyazó rész­letei ; a katonabeszállásolásról szóló törvény és sza­bályoknak a községi közegek közreműködését érintő határozmányai ; c) népiskolai ügyekben az elemi oktatás ellenőrzésére nézve a községi elöljárókra ruházott teendőkről a törvényben, valamint minisz­teri utasitásbau foglalt intézkedések ; d) közlekedési ügyekben a közmunka igénybe vételére és meg­váltására nézve fennálló törvényes határozmányok ; a folyók, patakok szabályozása ás az útépítés kö - rüli helyhatósági őrködést, a távírdák feutartását illető intézkedések; a vasúti üzletreudnek a vaspá­lyát használó közönséget kötelező rendelkezései; a kisajátítási törvény általános ismerete ; e) a mező­rendőri, a filloxeráról szólő, a faiskolák rendben - tartásáról kiadott törvények és rendeletek; a va­dászati és ipartörvények alapelvei, az állategészség ügyét illetőleg a községi eljárók közreműködését tárgyazó törvényes rendelkezések s a mérték- és sulyrendszer alapelvei; f) az igazságszolgáltatás terén a községi elöljárók teendőit szabályozó tör­vények és utasítások, a kézbesítés ügyét, valamint a feltételesen szabadságra bocsátott elitéltek nyil­vántartását szabályozó rendelkezések; g) a köz­egészség és építészetre, a tűz-, viz-, ut-, és köz­rendőrségre, a szegény-, lelencz-, betegápolási ügy­re, az árva- és gyámhatóság gyakorlására, a köz­ségi erdővagyon kezelésére nézve fennálló törvények, kormány- és megyehatósági szabályrendeleteknek a községi elöljárók közreműködését tárgyazó határoz­mányai. IV. Községi bírósági, elöljárói (tanácsi) ós képviselőtestületi ülések jegyzőkönyveinek vezetésé­ben, községbirói ítéletek, egyezségek, hivatalos jelen­tések, felterjesztésok, bizonyítványok és egyéb a jegyzők által kiállíttatni szokott ügyiratok fogalma­zásaiban, a községi leltár, költségvetés, számadás szerkesztésében, községi adók kivetésében való gya­korlati jártasság. Azon szigorlóknál, kik a volt ha­tárőrvidéken keresnek alkalmazást, még a házkö­zösségi intézmény és a haaonnemü osztály körüli eljárás ismerete. A vizsgáló-bizottság. 2. §. A jegyzői képesség megbirálására hivatott szakbizottság áll: a) az al­ispánból vagy helyetteséből mint elnökből; b) a törvényhatósági közgyűlés által három évre válasz­tott két bizottsági tagból ; o) a közigazgatási bi«

Next

/
Thumbnails
Contents