Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-11-20 / 130. szám

V»

— 519 —

lyokat lehelő rövid idő alatt fel fogják terjeszteni - a belügyminisztériumhoz, hogy az egylet minél előbb egkezdhasse üdvös működését.

Ezzel tehát Brassó város magyarsága egy újabb íumánns egyesülettel gazdagodott. Egy egylet, melynek fentartása nem követel anyagi áldozatot, melynek elóg a jóakarat.

Az eddigi tagok száma, 70, elég biztosíték arra nézve, hogy az egylet czélját bizonyosan el is éri.

Oly ezél ez, mely megtenni gyümölcseit. A szegény félig meztelen iskolás gyermeknek lesz gondviselője. Sorsa ezentúl nem fog függővé tétetni egy- egy áldozatkész és vállalkozó jótevőtől, a ki esetleg rendez javukra valami estélyt, hanem van egylet, a melynek semmi más czélja nincs, csak a szegény iskolás gyermekek felruházása.

Megindul a szive az embernek, ha látja most a sok szegény gyermeket, mint didereg a kemény I téli időben, mikor lábujai is kilátszanak rongyos ( czipőjóben. Más gyermekek otthonn ülnek, elsat- nyulnak, elbutulnalc, mert nincs ruha, melyben iskolába mehetne. Egy apának öt gyermeke van, de ezek részére csak egy pár czípő. Ki huzza fel ezeket, melyik menjen tehát iskolába ? . . .

 rongyos egylet mind e bajokon segíteni fog. Egyhitem fogja a szegény gyermek nyomorát, hathatós támasza lesz a tanügynek, óvni fogja a gyenge gyermekcseraotéket a meghűléstől, megfázástól s bizonyára nagy befolyással is lesz a gyermekek egészségi állapotára, illetőleg halandóságára.

A rongyos egylet czélja a lehető legnemesebb legszebb.

Ma, az alakulás perczében már hetvenre rúg azok száma, kik a falbivásDak engedve, a nemes czél elérésére tömörültek és mi meg vagyunk győződve, hogy csakhamar százakra is fog rúgni o szára.

Üdvözöljük tehát „brassói magyar szegény tanú lók egylet„ et. Üdvözöljük az élére állott férfiakat s reméljük, hogy a csemete, mely még most bujt ki csak csirájából, mielőbb óriási, terebélyes fává fogja magát kinőni, a mnly árnyékával száz meg száz szegény didergő gyermeket fog még melegíteni.

Közgazdaság.

Hova és hogyan tegyük el a burgonyát a télre.

A burgonya nagy halmazokban még abban az esetben is nagy meleget és párákat fejleszt, ha jó száraz állapotban takarittatott be, mely körülmény a (burgonya izzadása) a gumók eldohosodását okozza, ha a kellő levegő hozzá nem járulhat.

A burgonya izzadása meg nem akadályozható, mert a burgonya természetében levő életműködés következménye : az élvezhetősóg- és csiraképességre való káros hatá át azonban meg lehet akadályozni az által, ha gondoskodunk arról, hogy a burgonya elég friss levegővel érintkezzék. Minél nedvesebb volt a burgonya a betakarításnál, annál gyakoribb és huzamosabb levegőváltozásról kell gonno8kodni.

Ha télen át pinczóben akarjuk tartani, úgy lehetőleg vékony rétegekbe kell rakui, s a pincze ajtaja és ablaka mindadáig nyitva tartandó nappal, míg a burgonya életműködése meg nem szűnik. Ekkor 1 méter magasságú rakásokra rakhatjuk s a fagy ellen az által óvjuk, hogy a pincze nyílásait bedugjuk. Tekintve azt, hogy a legtöba pincze tala,» nedves földből áll, mely a lejlődő párák egy részét felfogja, de később ismét a megszáradt burgonyával közli, mi által ezek rothadását okozza, szükséges, hogy hülönösen alacsony pinczékben oly rétegről gondoskodjunk, mely az ott képződő párákat magába veszi ugyan, de nem bocsátja ki többé ; vagy pedig a burgonyát kell úgy elrakni, hogy a nedves földdel általában ne érintkezzék.

Ez utóbbi esetben igen czélszerü, ha léczekből vagy keskeny deszkából néhány czentiméter magas emelvényt készítünk, melynek azonban úgy kell kó szitve leuni, hogy a Invsgő kényelmesen átjárhasson rajta, a nélkül, bog} a burgonya a földre hullhatna a bézagokan át. Minél több meleg fejlődik a felhalmozott burgonyában, annál több friss levegő fog alulról a rakásba hatni, minélfogva ezen a módon igen alacsony pinczében is meglehet óvni ama veszélytől, mely az önmeleg fejlesztés által fenyegeti.

Még biztosabban érhetjük el a czélt, ha a falak hosszában, melyekkel a burgonya érintkezik, szintén deszkákat vagy léczeket alkalmazunk. A kinek azonban nem áll módjában ilyen deszkaemelvényeket készíteni, az burgónyáját a következő módon óvhatja rothadástól.

A fölre mintegy 3 > czentiméter vastagságú hamuréteget hint, mely nem csak a földben levő ned- veSségnnk még a burgonyából képződő párákat is felfogja, a nélkül, hógy később ismét lubocsátaná, minél fogva a burgonyát teljesen megvédi a rothadástól. Ily módon, minthogy hamu minden háztartásnál van, legalább a vetni való burgonyának eltartásáról kelleoe gondoskodni.

Ha csak kevés vetőmagot kell eltenni, s ha a dincze erre nézvs nem épen rlkalmas, akkor legjobb a burgonyát kosarakban vagy bő zsákokban száraz kamarákba elhelyezni melyek az enyhe időjárás tartama alatt naponkint szeilőzendok, A fagy

beálltával a tartók szalmával veendők jól körül s takarandók be.

Ha alkalmas helyiségeink nincsenek, úgy a burgonyát vermekbe is elrakhatjuk. A vermek alatt azonban nem azok értendőnk, melyeket sok helyen még most is kint a földeken ásnak, burgonyával megtöltenek s földdel befödnek. Ennek a burgonya- eltevési módnak sok hátránya van. Levegő nem juthatván a burgonyához, azok a melegség fejlesztése következtében csiraképességüket nagyobbrészt elvesztik.

Ama burgonya, mely közvetlenül a fallal érintkezik, a talajvíz által, mely a verem falaiból folyton kiszivárog, folyton nedves állapotban tartatik, minek következtében hamar rothadni kezd, mitől még az által sem lehet egészen megóvni, ha vermet szalmával kibélelik.

Olyan vormaket, melyekben a burgonya biztosan és rothadás nélkül áttelel, következőképen lehet készíteni', Valamely magasabb helyen mintegy 35 czentiméter mélyen kiássuk a földet akkora területen, a milyen szélesnek és hosszúnak a burgonyahalmot készíteni akarjuk, A hiányt földet a mélyedés széle körül töltjük föl, hogy esős időben a viz befolyását akadályozza.

A mélyedést legalább felére homokkal vagy hamuval kell megtölteni, hogy a talajnedvesség a burgonyához ne férhessen. A burgonyát a homok vagy hamurétegre ontják halmot képezve s szalmával .jól befödjük. A fenék közelében és legfelül nyílásokat kell hagyni, részint, hogy azokon a levegő szabadon ki és bejárhSsson, részint, hogy a képződő párák távozhassanak. Esős és fagyos időben a nyílásokat természetesen jól be kell dugni.

(Vége következik.)

A kolera.

P á r i s, nov. 16. A veszély növekvőben. Már Maraisban is több koleraeset fordult elő s a nép nyugtalankodni kezd. Tegnap reggeltől ma reggej lig 123 koleraeset fordult elő, 73*an meghaltak, ezek közül 55'en a kórházban. Az állami és városi hatóság mindent elkövet, hogy a járványnyal meg- küzdjenek, de félő, hogy a buzgó törekvésnek nem lesz eredménye, mert a kolera [a nagy tisztaság daczára is nagy mérvben terjed. Naponta ezer meg ezer család hagyja el a várost és az idegenek különösen nagy számmal menekülnek.

Paris, nov. 16. Ma 45 kolera-halál eset fordult elő; a járvány kezdet^ óta hivatalos adatok szerint 1424-en haltak meg kolerában.

A „Temps“ hire szerint Londonban is kiütött a járvány s tegnap 186 en estek korevába.

Páris, nov. 17. Toulonból jelentik, hogy ott egy pánczélos bajón négy kolera eset fordult elő, ezek közül egy halálos végű.

Páris, nov. 17. Tegnap este 6 óráig 76 kolera-eset merült föl, 21-en meghaltak. A járvány növekvőben. Az időjárás hideg.

VEGYES HÍREK.

Lapunk azon t. olvasóit kik előfizetési pénzekkel még hátralékban vannak, kiadóhivatalunk tisztelettel kéri, szíveskedjenek tartozásukat mielőbb kiegyenlíteni, hogy ne legyünk kénytelenek a hátralékok elkönyvelésénél azokat a jövő negyedre, illetőleg az uj évfolyamra átírni.

TŰZ Volt kedden este 6 óra tájban városunk oláh utezai részében. Id. Salati András üres csűre gyuladt ki, s égett le, nagyobb sérüléseket okozva az ép benne lévő cséplőgépnek. A tűz keletkezésének oka ismeretlen.

Egy osztrák, mint a mahdi adjutánsa. Mint a „Pkare d’Alexandrie“ legutóbbi száma Írja, egy dervis, kit a dongolai raudir nemrég Kordovánba küldött, e városba azt a hirt hozta, hogy a mahdi legközelebbi környezetében a mahdi segédtisztjeként két európai is szolgál, kiknek egyike osztrák. Ez osztrákról a dervis leírása után azt hiszik, hogy nem más, mint Darfur egykori egyiptomi kormányzója, Slatin bey.

Halálos légycsipés. Szekosán Márkás lugosi parasztember a minap a szőlőbe dolgozott s ezalatt szűrét egy fára akasztotta föl. Munkáját bevégezve, a szűrt ismét nyakába vette. Nehány perez múlva szúró asipést érzett nyakán s odakapva, egy légy röppent föl A csípés fájdalmát tovább is óreszte, de nem sokat törődött vele, csak mi :or megdagadt, fordult az orvoshoz. Ekkor azouban már kórső volt, 8 a szerencsétlen ember két nap múlva ki volt terítve.

Óvakodjunk a mosónőktől. Loire párisi hivatalnok már hosszabb idő óta mosasja ruháit egy Heinrich nevű mosónő által. Utóbbi időkben az asszony nem épen volt pontos s nehány nap előtt Loire ur kénytelen volt személyesen elmenni hozzá, hogy a régóta várt fehérneműit megsürgesse. Heinrich asszony épen vasalással foglalkozott s Loire ur interpellá- cziója annyira dühbe hozta, hogy egy tüzes vasalót vágott fejéhez. A szerencsétlen ember holtan rogyott össze. A dühös mosónő, mikor elfogták, haragosan mondta: „Az ostoba ember tudhatta volna, hogy ily időben semmi sem szárad meg.

Irridenta kisasszony. Egy görczi iparos ki a legmegatalkodottab „imliamssimok“ közé tartozik ujonszülött leányát „lulia Irridenta“ névre akarta kereezteltetai. A pap ezt nem akarta megengedni,

mire kijelenló, hogy az „Italia“ nevét elengedi, de az „Irridenta“ névnél határozottan megmaradt. Végre megegyeztek és a gyereket „Redenta“-nak keresztelték.

A khinaiak borzasztó kegyetlenkedései. A khi- naíak és tonkíngiak borzasztó kegyetlenségeket kö- követtek el a kezükbe került francziákon. A fran- cziák Bresniel ezredes vezénylete alatt nemrég hatalmukba kerítették Hai-Dsu Ong városát. A czita- dellát ostrommal véve be, midőn annak belsejébe hatoltak, a rémület szögözte a földhöz lábaikat. A Buddab istennek szentelt pagoda ajtajának két oldalán kötelékében és hálókban a falhoz szegezve, félig rothadt emberi holttestek függtek, s iszonyú bűzt terjesztettek. Egész raja a különféle ragadozó madaraknak lepte el a holttesteket s undorító lak- mározást csaptak rajtok. A katonák alig bírták őket elhurrogatni. A holttestekben ruhafoszlányaikról egy fiatal, tengerészeti gyalogsági altiszt, két közvitéz, két vadász és két auamita tirailleur holttestét ismerték föl. Ezeket a tonkingiak tizennégy nap előtt fogták el, a czitadellába hurczolták, s karóba huzva, holtan vagy félholtan függesztették ki a pagoda falára, a madarak zsákmányául.

Irod.al©m..

A „Hazánk“ czimü történelmi közlöny novemberi füzete beküldetett szerkesztőségünkhöz. Az Abafi Lajos és Szokoly Viktor által szerkesztett folyóirat e számának tartalmát a követkszőkben ismertetjük:

A forradalom végnapjaiból Szilágyi Sándor mutat be két fontos s hazánk történelmi adataihoz nagy fontosságú okiratot, és pedig Kossuth Lajos egy levelét 1849. jun. 29-ről, melyet az ország akkori kormányzójához Bayer ezredeshez Tatában irt; és az 1849. julius 5 én tartott miniszteri tanács és haditaaács jegyzőkönyvénék hiteles másolatát. A hazai hazat határőrvidék ismertetését Iványi István a hatodik közleményben folytatja, Hossuth, a szónok és iró czirn alatt —h—r. értekezik igen figyelemre méltóan. Id. Szinnyei József naplójegyzeteinek negyedik közeloményt hozza Komárom 1848 —

49-ben czim alatt. A világosi fegyverletételhez Ge- licb Richárd Írja meg a katasztrófa előtörténetét. Torma Károly Rettegi György emlékirataiból (1762) mutat be igen érdekes adatot. A füzethez vau mellékelve Görgey Arthur képe 1848-ból. — A „Hazánk“ havonkint egyszer jelenik meg (julius es augusztus hó kivételével) Aignor Lajos kiadásában s előfizetési ára egész évre 6 frt.

A „Fővárosi Szemle“ 3-ík száma az alábbickat tartalmazza : Reakczionánus hangulat. Az akadémia elnöke. El innen; Palágyi Lajos költeménye. Nőm szobaleánya; elbeszélés, Balázs Sándortól. A diadalmaskodó szerelem dala; Turgenyeff után ford. Pékár Gyula. A vadak torkában; naplójegyzetek. Sötét víziók; angol regény. A bét története. A román királyi pár Budapesten. Egyház. Irodalom. Művészet. Színházak. Zene. Sport. Közgazdaság: Különfélék. — Képek: Trefort Ágoston. A bolygó tűz. A zongora-óra. A kis mama. — Az Ábrányi Emil szerkesztésében minden vasárnap 2'/j ivén megjelenő lap előfizetési ára egy évre 8 frt.

Megjelent a „Gondüzo“ 9-ik száma a kővetkező változatos tartalommal: Székely támad: Székely báüja, történeti regény P. Szathmáry Károlytél. Izsák, regény, irta Kazár Emil. Tűnődés, Benedek Aladártól. A klub, regényes korrajz, irta Mikszáth Kálmán. Palkó vitéz, regény, irta Margitay Dezső.

A paraszt-gróf fia, társadalmi regény Szikszay Jánostól. Rontó Pál, verses regény irta gróf Gvadányi József 1793-ban. Ki lesz az örökös? Hartmann- Plön regénye, magyarosította Mártonffy Frigyes. Őszi napsugár, karczolat Vészy Ödöntől. A boríték tartalma: Ház és tűzhely. Hideg csokoládé, 6 személyre ; borsó, bab és lencse ; hajfányesitő ; hidek mustár mártás. Kertészet. Deczember havi teendők a konyhakertben. Vegyesek. ‘Egy vidéki lapban. Egyenesen. Egy képzelődő ember. Egy élezés ember. Nem értjük. Az egyetemen. Ki a becsületesebb. Jól megfelelt. Egy ur elküldi inasát. Könyvértéke- 8itése. Talányok ; talányfejtők; szerkesztői posta. Figyelmeztetjük olvasóinkat a szép kiállítású és kitünően szerkesztett „Gondüző“-re, melyből a kiadó szívesen szolgál mutatványszámmal. A „Gondüző* megjelen minden vasárnap három sűrűén nyomatott ivén fólivnyi színes borítókkal. Előfizetési ára egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Egyes szám ára 15 kr. Kapható minden könyvkereskedésben ; az újonnan belépett előfizetők az eddig megjelent 9 számot azonnal megkapják.

Az Ország-Világ- XXIII, füzete a következő tartalommal jelout meg: Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter. Arczképpel. Mária Terézia. (Mutatvány egy nagyobb essay bői) Irta Tóth Lőrincz. Hogy elleniin csoportja . . . Költemény Tolnai Lajostól. A havasok királynője P. Szathmáry Károly- tól, Budapest 1617-ben. Képpel. Holdvilágnál. Rajz Sachter Mascchtól. Fordította Jásznigi Sándor. Csigaszedők Génuábau. Képpel. Gr. Lónyay Menyhért f Arczképpel. Horváth Cyrill j\ Hiába kérded . . . Költemény Rónaszéki Gusztávtól. Akarat és tudás. Észrevételek Buckle rendszeréhez. P. Juhász 0.- től. Aivasovszky J. Kaposi Bélától. A hét története M—th K—ntól. Az üres hely. Képpel. Blaine Gil- liipie James. Arczképpel. Benczúr Gyula, Arczkép-