Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-11-01 / 123. szám

Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. é\folyam. 123. szám. Szombat, november l. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY, Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. n^eg-jelenilc lieterO^int 3aáro3nn.szor: 3Cec3.ca.en., Cs-ü-törtölsön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, íó'piacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-fóle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . . . 7 fit -— kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 ,, 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetményei: fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Becsben: Ilaaseustein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Ilaasenstein és Voller Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, 1884. okt. 31. A sajtó még mindig a pénzügyminiszter ex­pozéjával foglalkozik. Érdekes a különféle vé­lemény s azért adunk itt egy kivonatos lap­szemlét. A „Pester Lloyd“ nyilatkozata a követ­kezőkben foglalható össze: „Szapáry gróf ékes expozéjának mindjárt bevezetésében megmutatta azt a lapot, melyre az egész költségvetést építette. Ez az alap ugyanis az 1883. év és a folyó év nyolcz hó­napjának eseményei, melyek kiinduló pontul szolgáltak a jövő évi budgethez, de egyszer­smind kétségbevonhatatlan módon demonstrál­ják, hogy az a methodus, a melylyel Szapáry gróf a költségvetést összeállította, kipróbált és reális, és a valóság nem marad az ő előirány­zatai mögött, sőt a végeredmény rendesen ked­vezőbben üt ki, mint az előirányzatban jósol­va volt. Pénzügyi helyzetünk évről-évre javul s ezen folytonos javulásban ma sem állhat be szünet.“ A „Nemzet“ körülbelül ugyanezt mondja, azaz egyáltalában nem talál semmi kifogáso- landót a költségvetésben. A „Pesti N a p i ó“ ezeket Írja : „Nehéz viszonyok közt vette át gróf Sza­páry Gyula a pénzügyi tárczát. Elődje a bosz­niai okkupáczió miatt megvált tárczájától. A javulásnak indult háztartás ismét megromlott; rendkívül nagy kiadások fedezéséről kellett gondoskodni; előlegekre szorult a kincstár; a kölcsönök rossz kurzuson keltek el. Az állam jövedelmei, a nagy elemi csapások daczára, egyre emelkedtek. Énnek elérésére az adók emel­tettek; a közterhek időközben megnehezültek, " olya mindnyájunkra már alig elvisel­ne. ; “ ehezedik. Az előterjesztett költségve­tés szerint a rendes háztartásban több, mint öt millió a fölösleg. A mult évben megszava­zott adók, különösen a szeszadó-reform után bizton lehetett 1885-ben fölöslegre számítani. A pénzügyminiszter tartózkodóig nyilatkozott ezen eredményről, s erre megvolt neki a maga alapos oka.“ Áttér ezután az egyes miniszteiiumok költ­ségvetésére s a beruházásokra, mely után igy végzi czikkét : „Ellenzéki álláspontunk nem tartóztathat vissza annak elismerésétől, hogy az 1885-iki költségvetés, a pénzügyminiszter szempontjából kedvező, s hogy a hatás, melyet a pénzpiaczokra tesz, bizonyára szintén kelle­mes lesz. De kötelességünk ráutalni a kép másik oldalára is: a gazdasági válságra, mely­nek közepette a kormány e budgetet bemu­tatja. Kérdés : meddig bírhatják el az adózók az állami nagy terheket? Úgyszintén kérdés: megvalósulnak-e a bevételi előirányzatok, me­lyek egészséges közgazdasági viszonyokat téte­leznek föl ?“ Ennél sokkal keményebb az „Egyetértés“, mely igy ir : „Több mint öt millió fölösleg a rendes ke­zelésnél, s nem több mint 11 és millió hiány az egész költségvetésben : oly csuda ez, mely előtt le kell venni kalapunkat, ha ugyan egy­általán hajlandók vagyunk komoly képpel ál- Jani meg a csudák előtt. ... A pénzügymi­niszter főleg az 1883-iki zárszámadási adatok­ra alapiíja előirányzati tételeinek megbízható- < ságát a bevételeknél. Pedig a tavalyi év és az idei közt nagy a különbség. Majd meg fogja azt látni a pénzügyminiszter a vasutak kamat- biztositásánál, a közvetett adóknál, sőt az adó­kezelés nehézségeinél is. Mindent összevéve, mi nemcsak fényesnek nem látjuk, de egyene­sen komornak, sőt vigasztalannak találjuk a helyzetet. Adóképessrgünk kimerítve, az adó­emelés lehetősége elenyészve, államjavaink nagy része eladva, az adóképesség fokozására szol­gáló állami befektetések a lehető legszűkebbre szabva, deficzitünk magas összegben állandósít­va, pusztán az államhitel segélyével tudunk éldegélni.“ A „Pesti Hírlap“ ezt mondja: „A pénzügyminiszter expozéja igen kelleme­sen hangzó tónusból kezdődik. A megelőző években rendesen ahhoz voltunk szokva, hogy a pénzügyminiszteri praeliminárét a zárszáma­dások optimisztikusnak bizonyították, megha­zudtolták. Rendes dolog volt, hogy a zárszá­madások 10 — 20, sÖt ‘több millió deficzitet mutattak ki, mint a miniszter megállapított. 1882-ben megváltozott a helyzet: 6 millióval volt kevesebb a hiány a zárszámadásokban, mint a praeliinináré szerint. 1883-ban már több mint 7 millióval csökkent a deficzit. A mi a jelen deficzitet illeti, azt eltörülni eddig még nem sikerült, de évről-évre apadást mu­tat. Természetes, hogy ezt az államháztartás­ban az egyensúly helyreálltának még nem te­kinthetjük. Pénzügyeink akkor lesznek csak teljesen rendezetteknek mondhatók, ha valósá gos deficzit a költségvetésben egyáltalán nem mutatkozik, hanem minden bevételünk minden kiadásainkat fedezi.“ A „Budapesti Hírlap“ igy szól: „Szapáry pénzügyminiszter kedvező mérle­get mutatott be ma. A rendes kezelés egyen­súlya nemcsak helyre van abban állítva, de sőt fölösleget is mutat ki. Mi aggodalmunknak adunk kifejezést, hogy a kormány, mely a par- lamentárizmust egyszerű gépezetté változtatta, esetleg a számok csoportosításában is követ­kezetes önmagához, s a hogy az embereket a szavazás mérlegében, úgy a milliókat az egyen­súly mérlegében a kormányzás kényelmi érde­kei szerint figuráikat ja. Nem a Tisza-kormány volna az első, a mely fényes budgeteket állit. össze önkényesen az államhitelezők s az adó­fizetők elkápráztatására. Szeretnők, ha csalód­nánk, de mi az öt millió fölöslegnek oly esz­tendő alatt elővarázsolhatásában, mely év sem termés, sem kivitel nagyobb mérvével nem di­csekedhetett, részünkről hinni nem tudunk.“ Berzeviczy Albert kinevezése. A hiv. lap a kö­vetkező kir. kéziratot hozza: „Vallás- és közokta­tásügyi magyar miniszterem előterjesztésére, dr. Berzeviczy Albertet, a nevezett minisztériumhoz első osztályú miniszteri tanácsossá a rendszeresí­tett illetményekkel kinevezem. Kelt. Gödöllőn, 1SS4. évi okt. 17-én. Ferencz József, s. k., Trefort Ágos­ton, s. k.“ Az 1885. évi budget tárgyalását okt. 29-én kezelte el a képviseló'ház pénzügyi bizottsága Zsigmondy Vil­mos elnöklete alatt. Az ülésen a kormány részé­ről jelen voltak Tisza Kálmán miniszterelnök, Sza­páry Gyula gróf pénzíigyminszter és Hilbert osz­tálytanácsos. —■ A tárgyalás a belügyij tárczával kezdődött, s a következő érdekesebb mozzanatokkal birt. — A közegészségügyi rovatánál Tisza minisz­terelnök a közegészségügy felügyelők intézményét indokolta, s kijelentette, hogy a felügyelő intézmény be lesz osztva az egészségi osztályhoz. Madarász kérdésére kijelentette, hogy a községekben az orvo- soknak állami kinevezése nincsen szándékában. — A rendőrségnél Rakovszky előadó a rendőrségi bot­rányok tárgyában szólalt föl, mire a miniszter vá­laszolt. Szerinte a rendőrségi bajok indokai részint ott is keresendők, hogy pénzügyi tekintetekből a rendőrség szükségleteinek kielégítése nem állott arányban a főváros gyors és rohamos fejlődésével; továbbá számosán vétettek át méltányossági szem­pontból a régi rendszer régi emberei közül, a kik most az uj viszonyok közt nem képesek helyt ál- lani. Egyébiránt vizsgáló biztost küldött ki, a ki­nek feladata nemcsak a bűnügyi vizsgálat, hanem más osztályok kezelését is lehetőleg szigorúan meg­vizsgálni. A vizsgálat szakadatlanul foly, eddig is kétségtelenné vált, hogy rendetlenségek tényleg , vannak. Ezeknek, valamint a netáni kiderülendő l visszaéléseknek orvoslását s megtorlását kíméletlen szigorral fogja eszközölni. — A bizottság az egész belügyi tárczát módosítás nélkül fogadta el. Magyarország költségvetése 1885. évre­Beterjesztette a képviselőház okt. 25. ülésén Sza- pári Gyula gr. pénzügyminiszter. A) Kiadások. I. Rendes kiadás : írt 188ő-re előirányozta­fik .......................... 308,770.270 1885-re engedélyezte­frt tett........................... 298,312.912 1885-re több 10,463.358 Ezen többletből esik 7,167.298 írt oly kiadásokra, melyek inkább átfutó jelleggel birnak és egyes szá­madási ágak bevételeinek fokozásá­val járnak; a valóságos kiadási több­let tesz .......................................... Az átfutó kiadási többlet részletezése a következő: 1. az államosított vasutak brutto szük­ségleteinek felvétele folytán 968.104 írt és 4,932,267 írt, együtt . . j 2. a pénzügyi tárczánál .... J 3. a posta és távírdánál .... 4. a selyemteuyésztésnél .... és 5. a lótenyésziDtézeteknél . . . összesen . A valóságos kiadási többletből pedig esik: 1. a kabineti irodára ..................... 2. az országgyűlésre ..................... 3. a közösügyi kiadásokra 4. az államadósságokra .... 5. a horvát-szlavonországi beligazga­3,296.060 5,900.371 367.614 458.560 170.000 270.753 7,167.298 2.741 26.908 142..07 3 1,804.964 tásra..................................................... 186.386 6. az állami számvevőszékre .... 977 7. a miniszterelnökségre ..................... 650 8. a belügyminisztériumra .... 277.486 és pedig : a közegészségügyre . . 18.272 a színházakra .... 82.000 a csendőrségre .... 147.154 a fővárosi rendőrségre . 24.537 egyebekre ..........................5.523 9. a pénzügyminisztériumra 58.401 10. a közmunka- és közlekedési mi­nisztériumra ..................................... 29.473 11. a földraivelés-, ipar- és kereske­delmi minisztériumra ..................... 203.053 melyből a keleti marhavész elfojtá­sára .....................................114.000 3 uj földmives-iskola felállítására . . . 51.880 I és a többi czikkekze 37.173 esik

Next

/
Thumbnails
Contents